Nem akadály a műtrágyaár

A műtrágyaárak ismeretében fontos tudnunk, hogy milyen tápanyagszint mellett hozható le egy hektárról a legnagyobb jövedelem. Az alábbi cikk végére két lehetséges stratégia bontakozik ki előttünk: egy kockázatkerülő és egy kockázatkereső. Ki-ki maga döntse el, melyiket hajlandó követni.

A búza a három makro tápanyag (nitrogén, foszfor, kálium) közül a nitrogénre reagál a legnagyobb mértékben, ezért a kelleténél kevesebb vagy több N-műtrágya kiszórása egyaránt terméskiesést és minőségromlást okoz. Nem beszélve arról, hogy a fölöslegben kiadott trágya csak a pénztárcánkat apasztja. Kellően átgondolt tápanyagpótlási stratégiával csökkenthetők a termesztés kockázatai, javítható a termésbiztonság és a termelés jövedelmezősége.

Általánosan ismert a műtrágyázás hozamnövelő hatása. Az összefüggést a klasszi kus ráfordítás?hozam függvényekkel lehet leírni, és mi is ezt tettük. A vizsgálat során meghatároztuk a műtrágya növelésével elérhető hozamtöbbleteket, majd ezek után megvizsgáltuk a rá for dí tás árak és a hozamárak ismeretében a felhasználási szinteket, illetve meghatároztuk az elérhető jövedelmet.

A trágyázás hozamnövelő hatása

Az optimális műtrágyamennyiség meghatározásához szükség van az N-fejtrágya adag (hatóanyag kg/ha) és az elérhető szemtermés (t/ha) közötti összefüggés feltárására. Az N-fejtrágya elhagyásával átlagosan 5,08 t szemtermés várható hektáronként, míg hektáronként 100 kg N-fejtrágya alkalmazásával átlagosan 6,28 t várható. Az értékeket koordinátarendszerben ábrázolva meghatározható a függvényszerű kapcsolat az N-fejtrágyázás és a szemtermés nagysága között.

Két ?tiszta? eset

Vizsgáltuk, hogyan alakul a jövedelem különböző értékesítési árak esetében, változatlan műtrágyaár mellett. Ebben az esetben egy tonna 34 százalékos N-hatóanyagtartalmú műtrágya árát 80 ezer forintban határoztuk meg. A modellszámítások során az értékesítési árak 25 és 55 ezer Ft között változnak, 10 ezer forintos léptékkel. Végeredményként kerestük a különböző értékesítési árszintekhez tartozó optimális műtrágya mennyi sé get ? hektáronként, kilogrammban kifejezve.

Mivel a jövedelmet nagyban befolyásolja a műtrágya árának alakulása (a búzatermesztés változó költségeinek 42 szá-zalékát adja), ezért megvizsgáltuk a fenti eset fordítottját is: most a búza árát vettük változatlan és a műtrágya árát egy változó értéknek. A búza értékesítési árát tonnánként 25 ezer forintban határoztuk meg. Az N-fejtrágyázáshoz felhasznált műtrágya ára pedig 50 ezer Ft és 80 ezer Ft között változott tonnánként, 10 ezer forintos léptékkel.

A valóságban természetesen gyakran előfordulnak nem ennyire ?vegytiszta? esetek, vagyis a búza és a műtrágya ára egyaránt változhat. A gyakorlatban azonban onnantól kezdve, hogy megvettük a trágyát, az ára adottnak tekinthető. Sőt, a búza betakarításkori áráról is van a gyakorló gazdának némi sejtése.

Egyébként a jövedelemszámítás során a támogatások és a keletkező melléktermék értékét sem vettük figyelembe ? ez túlbonyolította volna a rendszert ?, ugyanakkor a termelés fejtrágyázáson kívüli költségeit hektáronként 100 ezer forintban határoztuk meg. Felállított modelljeink ? a korlátok ellenére ? mindenképpen jól használhatók.

Optimális adagok

Ha a műtrágya ára áll

Változatlan, 80 ezer forintos műtrágyaár esetén akár 35 ezer forint, akár 25 ezer forint a búza ára, az optimális Nfejtrágya mennyisége 221 kg hektáronként, a várható hozam pedig 6,31 tonna. Mivel azonban a két értékesítési ár között 10 ezer forintnyi eltérés van, az egy hektárról lehozható jövedelem a magasabb értékesítési ár esetén 50 753 forinttal növekszik.

Abban az esetben, ha magasabb értékesítési árakkal (45 ezer, illetve 55 ezer Ft) számolunk, az optimálás műtrágya mennyi sége 294 kg-ra növekszik hektáronként, amivel az elérhető hozam 6,48 tonna lesz. Jövedelmünk pedig minden 10 ezer forintnyi áremelkedés esetén az előbbi nagyságrenddel ugrik felfelé. Tehát magasra várt értékesítési ár esetén semmiképpen sem érdemes a bő 200 kilogrammos hatóanyag-felhasználási szinten maradni.

Ha a búza ára áll

Szintén változatlan, 25 ezer forintos értékesítési ár esetén az optimális Nfej trágya mennyisége 221 kg hektáronként, akár 80 ezer, akár 70 ezer, akár 60 ezer forintért jutottunk hozzá a műtrágyához. A várható hozam ismét 6,31 tonna. Mivel az optimális trágyázási szint nem változik ? és így a hozam sem ?, a növekvő inputár 10 ezer forintonként (mindössze) 2206 forint értékű jövedelemcsökkenést okoz a gazdaságnak. Ez nem változtat azon a tényen, hogy minden esetben a 221 kilogrammos felhasználási szint mellett érhetjük el a legnagyobb jövedelmet.

Abban az esetben, ha alacsonyabb műtrágyaárral számolunk (50 ezer Ft), az optimálás mű trágya mennyi sége 294 kgra növekszik hektáronként, amivel az elérhető hozam 6,48 tonna lesz.

Nagy kockázat ? nagy haszon

A gazdasági döntések meghozatalakor nehéz előre jelezni az értékesítéssel kapcsolatos folyamatokat, így olyankor kell a tápanyag-ellátás szintjéről dönteni, amikor a termény jövőbeli ára még nem tudható. A fentiek alapján azonban azt mondhatjuk, hogy a gazdálkodó nem nagyon ?lőhet mellé?. Ugyanis akár a búza, akár a műtrágya árváltozását tekintjük (ha a másik komponens nem mozdul), a legmagasabb jövedelmet adó N-fejtrágya mennyisége 221 kg hektáronként, amivel 6,31 tonna szemtermés érhető el. A kockázatkerülő gazdálkodóknak ez a mennyiség tehát mindenképpen jó kapaszkodó.

Ne feledjük azonban, hogy a nitrogén mennyiségének növelésével ? még ha csökkenő mértékben is ? de növelhető a búza hozama. Ez elméletileg még hat tonna termés felett is lehetséges (az alatt pedig még inkább érzékelhető a hozamváltozás). Ha csak 20 mázsányi terméstöbbletet érünk el, már az is hatalmas bevételugrást jelenthet a gazdának ? ha számítása beválik, és valóban magas lesz az értékesítési ár.

Ha a tonnánkénti búzaár 35 ezer forintról 45 ezer forintra nő, a felhasznált mű trá gya mennyi sége 33 százalékkal növelhető. Bár nagy költségnöveléssel mindössze két százalékkal tudjuk tovább fokozni a búza hozamát, a jó értékesítési árnak köszönhetően jövedelmünk 62 százalékkal emelkedik!

Most pedig ki-ki döntse el maga, hogy az elmúlt évek alapján hajlandó-e a magas búzaárra ?spekulálni?, vagy inkább kisebb kockázattal a biztosabb bevételt választja.