Idén is lesz monília!

A kertészet minden válfajában jelentős a kézimunkaerő-igény, az összkiadás csaknem felét erre kell fordítani. A másik felét pedig növényvédelemre. Ráadásul kis hibával nagy kárt lehet okozni. Két kisebb gazdaság a meggy, a szilva, az őszibarack és az alma védelmének éves gyakorlatát mutatja be.

A növényvédelem nem olyan, mint a műtrágyázás. Nem lehet egy-egy védekezést lespórolni, mondván, legfeljebb csökken egy picit a hozam. Adott esetben a teljes termést elviheti egy károsító fertőzése. Az alkalmazható szerek köre folyamatosan szűkül, a rostán maradók pedig egyre ?kifinomultabbak?, éppen ezért drágábbak is. Bevetésük időpontjának meghatározása is egyre komolyabb feladat: csak a növény vagy a kártevő egy-egy fejlődési fázisában hatásosak. Valóban szakértelmet követelnek a felhasználótól. Két, 20 hektár alatti gazdaságban kérdeztük meg, hogyan védik ők a gyümölcsfákat.

MÍG JÓZSEF, KECSKEMÉT

Meggy

A következő fajtákkal dolgozunk: Érdi jubileum, Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Debreceni bőtermő. A meggyet kézzel szedjük, faládába, majd exportra megy. Tőlünk a helyi TÉSZ (Alföld Régió Szövetkezet) veszi át. Az ipari meggy ára tavaly nettó 53-85 forint volt, az étkezési meggyért 100-140 forintot fizettek. Az Érdi jubileumon 2008-ban 1,5 tonna termett, az Érdi bőtermő viszont képes a 15-20 tonnát is hozni.

Ahhoz, hogy ez a termésmennyiség hibátlanul sikerüljön, az időjárástól függően 10-12 permetezésre van szükség. Ezek java május végéig lezajlik.

Az egyik legfontosabb az őszi és a tavaszi lemosó permetezés, amit olajos réztartalmú szerrel (Vegesol R) végzünk. A baktériumok, gombák tevékenységét a réz, a rovarokét az olaj korlátozza. Virágzás előtt (ha olyan lassan tavaszodik, mint most) szükség lehet még egy Cuproxát FW permetezésre is.

Én a metszési munkákat is a növényvédelem részének tekintem. A helyes metszés nemcsak a szedést kön nyíti meg, de szellőssé, napossá is teszi a korona belsejét, ami csökkenti a gombakártétel esélyét. A metszésnek kondíció javító szerepe is van. A nyári metszéskor a fa alját, közepét vágjuk meg, ilyenkor tavasszal pedig a tetejére koncentrálunk, azt szorítjuk négy méter alá.

A fa fehérbimbós állapotában kezdődik a védekezés a legveszedelmesebb kórokozó, a monília ellen. Először egy kontakt szert, Merpan 80 WDG-t juttatunk ki. Ha hűvös, csapadékos virágzás idején az időjárás, akkor biztosra vehető, hogy a monília támadni fog. Ilyenkor a virágzás kezdetén a felszívódó Folicur Solóval is meg kell erősítenünk a fák védelmét. Az a tapasztalatom, hogy kétszeri Folicur Solós kezeléssel már nyugodt lehetek a monília felől, és jó alapvédelmet ad a többi gomba ellen is.

Virágzás után a levélbetegségek ellen is meg kell védeni a meggyet. Komoly lombhullást tud például okozni a blumeriellás levélfoltosság, melynek kórokozója a párás melegben terjed. Ilyenkor a Mirage-t kétszer is be lehet vetni, figyelve a hosszú várakozási idejére (élelmezés-egészségügyi várakozási idő 30 nap!).

Virágzás után (május közepén) a rovarkártevők is veszélyessé válnak. A lombosfa fehérmolyt Csalomon feromoncsapdával figyeljük, de párhuzmosan figyelnünk kell a levélen az aknákat is. Amint az elsők megjelennek, azonnal védekezni szoktunk a Mospilan 20 SP-vel. Fontos, hogy minél korábban, már a kis aknáknál permetezzünk, ilyenkor kisebb dózissal is jó hatást érünk el.

Évek óta nagy küzdelmet vívunk a cserebogarakkal. Egy fa alatt 20-50 pajor is rághat. Ezek az új fák itt mind a cserebogár miatt elpusztultakat pótolják. A baj az, hogy a rajzás csak néhány napig, azon belül is alig egy óráig tart, de abban az egy órában fánként 10-20 cserebogár imágó is repül. Ha sikerül is éppen ebben a félórában, órában permeteznem, nem találok döglött állatot, és az eredményét sem látom. A Csalomon csapda tömegesen fogja ugyan a zöld cserebogarat, de a nálunk fő ludast, a keleti cserebogarat nem. Nagyon fontos volna, hogy erre a kártevőre is találjanak a kutatók egy hatékony tömegcsapdát. Ez lenne a legkörnyezetkímélőbb és leghatékonyabb megoldás.

A cseresznyelégy a meggybe is belepetézik, és a kikelő nyüvek tönkre teszik a termést. Ragacsos lapokkal figyeljük a megjelenésüket. Védekezni ellenük egyre nehezebb, mivel a szerkínálat folyamatosan szűkül, és érés előtt már nagyon behatárolják a mozgásteret a várakozási idők. Felhasználható 14 napos szerek az Actara 25 WG, a Calypso 480 SC, a Mospilan 20 SP. A háromnapos várakozási idejű Karate Zeon 5 CS integrált ültetvényben csak egyszer használható a cseresznyelégy ellen.

A szerkivonás logikája számomra a rovarölők esetében a legkevésbé követhető. Például a Bi-58-at, ami egy szerves foszforsav-észter, bent hagyták a listán, holott az egyik legdurvább rovarölő szer. Közben a Basudin 600 EV-t, ami egy környezetkímélő, mikrokapszulázott rovarölő szer volt, már két éve kivonták. Ilyen esetekben azért elgondolkodom egy kicsit, hogy mi motiválta a döntést?

A tenyészidő folyamán minden permetezésbe teszünk lombtrágyát is. Tavasszal, virágzáskor a bór a legfontosabb mikroelem, illetve a nitrogénen van a hangsúly. Érés előtt káliumhangsúlyos lesz a lombtrágya, majd a szüret után a cink és a bór dominál. A homoktalaj indokolja a cinket, a bór pedig termőrügydifferenciálódáshoz kell. A fák szilárd formában is többször kapnak tápanyagutánpótlást. Hektáronként 8-10 mázsa műtrágyát juttatunk ki évente, a nitrogént több részletben, a kálium javát tavasszal. A vízellátás is fontos, ezért mikroszórófejekkel (a csapadék függvényében) szintén öntözünk.

Öt nappal a szedés előtt még elvégzünk egy Teldor 500 SC-s kezelést. Ez a gombaölő szer a gyümölcs pulton állóságát javítja ? így biztos nem ?szőrösödik? ki a meggy a ládában pár nap alatt. Mivel háromnapos várakozási ideje van, mire a fogyasztóhoz kerül, már rég ártalmatlanná válik.

Szedés után rögtön lepermetezzük Vondoseb DG-vel a fákat, ez megvédi a leveleket a gombáktól. Figyelnünk kell a lombosfa fehérmoly második nemzedékének támadására is, mert négyöt akna egy levélen már levélhulláshoz vezet, ami legyengíti a fákat. Ha ez több egymást követő évben bekövetkezik, romlik az ültetvény kondíciója, és ez biztosan kihat a termésre is. Az évet egy lemosó (Vegesol R) permetezéssel zárjuk.

Szilva

A következő fajtáink vannak: Cacanska rana, Cacanska lepotica, Cacanska rodna. A termés fajtától függően 15-25 tonna. Átvételi ára tavaly nettó 125 forintról indult és 45 forintra ment le. Kézzel szedjük, faládába, majd exportra megy.

A szilva az alma után a második legnagyobb területen termesztett növényünk, mivel igénytelennek ismerik, ezért mindenhová ültetik. Ha nem feledjük el, hogy vízigényes, akkor öntözéssel valóban mindenhol jól terem. Nálunk mikroszórófejek öntöznek, ha száraz az idő. A szilva előnye az is, hogy jól, nagy mennyiségben exportálható.

A meggynél elmondottak érvényesek a szilva metszésére, műtrágyázására is. A gyomirtásról még nem beszéltem. A sorközöket mindkét kultúrában kaszáljuk, a sorját pedig vegyszeresen gyomirtózzuk. Itt is fontos az őszi, tavaszi lemosó permetezés, de az olajos készítményben fontos, hogy a réz mellett a kén hatóanyag is benne legyen (Vegesol eReS).

Virágzás előtt a poloskaszagú szilvadarázzsal gyűlhet meg a bajunk, amitönkreteszi a virágot és a fejlődő termést. Ellene a Calypso 480 SC méhkímélő technológiában is használható.

A monília elleni védekezésnek virágzásban vagy virágzás után kell megtörténnie, ügyelve a méhekre (Folicure Solo, Mirage 45 EC). Virágzás előtt és utána a levéltetűre kell odafigyelni. Összepödri a leveleket, és vírusokat terjeszt. A himlő (plumpox) vírussal küzdöttünk is az első időben, de mivel a mi fajtáinkon csak levéltünetet okoz, így felhagytunk vele. Ha odafigyelünk a fák általános kondíciójára, akkor a vírusok csak tüneti szinten jelentkeznek, komoly gondot nem okoznak, csak bizonyos fajtáknál. A Besztercei például nagyon érzékeny rá, féléretten lehullik tőle a gyümölcse.

A levéltetvek elleni védekezés időpontjáról szemrevételezés alapján döntünk. Amint az első tetű megjelent, felszívódó szerekkel védekezünk ellene (Calypso 480 SC, Mospilan 20 SP).

Ha a levéltetű ellen megvédtük a termést, akkor kontakt (Merpán 80 WDG, Vondoseb DG) gombaölő szerekkel folytatjuk a védelmet, szükség szerint felszívódóval (Mirage 45 EC) egészítünk ki.

Végül a szüret előtt itt is adunk Teldor- t, mert javítja a gyümölcs tárolhatóságát. A szüret után se feledkezzünk meg a fákról, szükség szerint a gombák (Vondozeb DG) vagy a rovarkártevők ellen védekeznünk kell. Az évet lemosó Vegesol eReS permetezéssel zárjuk.

Sajnos a bevethető szerek folyamatosan fogynak, és egyre drágábbak is. Elismerem viszont, hogy többet is tudnak, mint a korábbi ?totális? szerek. Az alkalmazásukhoz viszont sokkal több tapasztalatra, szakértelemre van szükség, mert csak a növény vagy a kártevő egy adott fejlődési szakaszában használhatók. A kontakt szereket könnyen ?kinövi? a növény, de a felszívódó szerek is ?felhígulnak? a növény intenzív növekedésének időszakában, amit nem szabad elfelejteni. A kitinszintézis-gátlók csak a rovar adott fejlődési stádiumában jók, a vedlés után már nem érnek semmit. És akkor az időjárási bonyodalmakat még nem is vettük figyelembe! Mi ezek miatt a megelőző kezelésekre helyezzük a hangsúlyt aszerint, hogy a növény aktuális fejlődési fázisában vagy az adott időjárási körülmények között milyen veszélyhelyzettel számolunk.

LECHNER PÉTER, KISKŐRÖS

Őszibarack

Fiatal, négyéves ültetvényem van. Fantasia, Andosa, Padana fajták. 8-9 éves korukra érik el a 15 tonnás termésmennyiséget. Nagyjából 300 ezer forintot költök a növényvédő szerekre. Tavaly az őszinek gyenge ára volt, belföldre 80-150 forintért lehetett értékesíteni kilóját.

Őszibarackban tavasszal is, ősszel is szükség van lemosó permetezésre, mert ennél a gyümölcsnél a baktériumos ágelhalás, a tafrinás levélbetegség, a monília a lemosás elmaradásával helyrehozhatatlan károkat okozhat. Ennek időpontja a metszést megelőzi.

Tavasszal itt is megtárcsázzuk a talajt, mint mondtam, ennek növényvédelmi előnye is van. Négy évesnél fiatalabb ültetvényekben csak mechanikusan szabad gyomirtani, vegyszerrel nem, ezért a sorokat is kapálni kell.

A makroelemek pótlását az almánál említett Baktasol-lal oldom meg, szintén kora tavasszal. Virágzás idején fontos a tafrinás levélfodrosodás és virágmonília ellen védekezni. A 8-10 fokos napi középhőmérséklet és a párás időjárás kedvez a fellépésüknek. Áprilisban háromszor, négyszer is kell ellenük védekezni. A védekezés pontos időpontját a virágzás és az időjárás együtt határozza meg. Felszívódó (Folicur Solo, Falcon) és kontakt szereket (Bravo 500) váltogatva használok. Tafrina és lisztharmat ellen a szisztemikus Score a kedvencem.

Fő hangsúly a megelőzésen van, ezért az érzékeny barackot 7-10 napos fordulókkal kell permetezni ? még felszívódó szerekkel is. A kontakt szerek hatékonyságát az időjárás nagyon befolyásolja, de a kevésbé intenzív növekedés időszakában már ezek is hatásosak lehetnek ? ha nem mossa le őket az eső. L

evéltetű ellen májusban kell védekezni, felszívódó szerekkel (Mospilan, Actara), nyáron pedig a molyok (sodrómolyok) ellen felszívódó és kontakt szerekkel, felváltva. Figyeljük azt is, hogy ne alakulhasson ki rezisztencia, azaz még szezonon belül is váltogatjuk a hatóanyagokat. A védekezés időpontját az első tetű megjelenéséhez időzítem, mivel pillanatok alatt felszaporodik, és képes elintézni a teljes gyümölcsöst. Csalomon csapdák szintén segítik a védekezés időzítését (molyok ellen különösen jók).

Időjárástól függően összesen 6-8-szor permetezek betakarításig, ebből kettő lemosó, négy május közepéig megtörténik, és olykor szüret után is permetezni kell, hogy a fákat megvédjem a kórokozóktól, kártevőktől. A lombtrágyázást itt is komolyan veszem, mert javítja a fa kondícióját és a gyümölcs tárolhatóságát. Ebből minden szerkijuttatásra jut egy adag.

Betakarítás előtt nagyon figyelni kell arra, hogy lejárjanak az élelmezés- egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők. Minden növényvédő szernek van maradványa, amit ha a szermaradvány-vizsgálat kimutat, érkezik a reklamáció és a kemény bírság. Az évet októberben egy lemosó permetezéssel zárjuk.

Alma

10-15 éves ültetvényeim vannak, Idared, Golden fajták. 30-40 tonna termést hoznak hektáronként. A növényvédelem költsége elérheti a 4-500 ezer forintot is egy hektáron. A bevételek tavaly rosszul alakultak. Az almát 50-60 forintos áron lehetett értékesíteni belföldre.

Az év a lemosó permetezéssel indul a baktériumok, gombák, rovarkártevők telelő alakjai ellen. Ez megalapozza az egész év növényvédelmét. Rügypattanás előtt, március 10?20. között végezzük el, metszés után, az első jó idővel. Az alkalmazott szerek főként rézhidroxidok (például Funguran, Champion). Olajos lemosót (például Vegesol eReS) is használhatunk, ami a rovarok fulladását okozza.

A tavasz az ideje a makroelemek pótlásának. Egy Baktasol nevű, szerves eredetű trágyát használok erre, amiből a fák koronája alá 40-50 dekát szórok ki. Tavasszal megtárcsázzuk a talajt, ez nemcsak a gyomirtás, de a gombaspórák beforgatása miatt is előnyös. A sorközöket mindig géppel műveljük, vegyszeres gyomirtás csak a sorokban jöhet szóba.

Varasodás és lisztharmat ellen zöldés pirosbimbós állapottól kezdve védekezek. Felszívódó szereket (Mythos + Clarinate) és kontakt szereket is használok (Dithane). Lisztharmat ellen szintén kontakt (kéntartalmú) Microthiol Special és szisztemikus szereket (például Score) adok ki, felváltva. Gomba elleni védekezésre a tenyészidő folyamán nagyjából ötször van szükség. A zöldbimbósállapotot követően 10-14 napos fordulókban permetezek, az időjárás függvényében. Fővirágzásban ügyelni kell a méhekre, lehetőség szerint egyáltalán nem, vagy csak naplemente után, 8-10 óra között permetezünk.

Virágzás után a molyrajzásra kell figyelni. Az utóbbi években az egyes rajzási csúcsok összefolynak, a keleti gyümölcsmoly, a levélaknázó moly szinte folyamatosan károsítanak. A veszély jelzésére jók a Csalomon csapdák, de én az évek gyakorlata során arra jöttem rá, hogy virágzás után ? akármit is látok ? védekeznem kell. Erre a célra a legjobb az Insegar. Az előírt dózist megfelezem, és két egymást követő permetezésben juttatom ki. Így gyönyörűen működik a védelem. A levéltetvek nyár elején támadnak, ellenük Mospilan-t használok. Két éve erős volt a cserebogár-rajzás, de szerencsére a repülő bogarak érzékenyek a rovarölőkre. Sajnos a pajor kártételének már csak az eredményét látni, tenni nem lehet ellene.

Nyárra lezajlik a nagy védekezési csúcs, és előtérbe kerül a gyümölcsfa lombtrágyázása. Én hiszek abban, hogy nemcsak gyümölcs és gyümölcs között van különbség a mikroelemigény terén, de ugyanazon ültetvényben évről évre más az adott fajta igénye. Ezért én levélanalízis alapján, egy professzor ajánlásai szerint lombtrágyázok. Ami állandó eleme ennek a receptúrának, az a kalcium, ami a gyümölcs tárolhatósága miatt fontos, így érés idején többször is kap belőle a fa. Nyáron és betakarítás után gombaés rovarölő szereket csak szükség esetén, szemrevételezés alapján adok ki. Őszi lemosást nem alkalmazok.

A SZAKEMBER ÉSZREVÉTELEI

?Erősen kétséges, hogy almában a gombabetegségek ellen öt kezelés elég, ez csak kedvező évjáratban lehet igaz. Őszibarackban a metszést megelőző lemosó permetezés felesleges és hiba akkor, ha nem követi a rügyfakadáskor újabb lemosó kezelés. A metszési sebeket így nem zárja le, azonkívül tafrina ellen a réz a rügyfakadáskor a leghatásosabb.? ? Tóth Miklós