Növényvédelmi előrejelzés gyümölcsökre

Az idei tavasz hűvös és csapadékos, a tél sem volt a legkeményebb. A laikusabb termelők is sejtik már, hogy ez valószínűleg kedvezni fog a rovarkártevőknek és a gombáknak. A megszokottakon kívül új veszélyforrások is megjelentek.

Alma A környezeti feltételek tavaly a tűzelhalás betegség kialakulásához és terjedéséhez április végétől voltak kedvezőek, de komoly virágfertőzés nem alakult ki. A hajtásfertőzés leginkább a Dél-Dunántúl ültetvényeiben okozott súlyos kárt. A csonkolások ellenére csak lassan lehetett megfékezni a kórokozó fertőzéseit. Almán, körtén és birsen is jelentkeztek a tünetek. Most, a kései tavaszodásból eredően az almavirágzáskor nagyobb az esélye a kórokozó fertőzésének, alapvetően az akkori időjárás határozza meg a betegség fellépését.

Az elmúlt évben az almavarasodás aszkospóráinak szóródása már március második dekádjában megkezdődött. Az első tünetek a levélen április végétől, a termésen május közepétől jelentek meg. Bár a fertőzés általános volt, mértéke csak a gyenge-közepes szintet érte el. Az ősz folyamán a varasodás a lombozaton terjedt, az áttelelő fertőzőanyag mennyisége növekedett. Most, a tavaszi csapadékos időjárásban erős induló fertőzésre kell számítani.

A kártevők közül a rendszeresen fellépő almamolyra kell koncentrálni. Tavaly nem túl erős rajzás mellett helyenként komoly kárt okozott, összességében a betakarított gyümölcs 10 százaléka károsodott. A moly hektikus rajzása megnehezíti a védekezés időzítését, általában ez okozza a gondot. A téli időjárás nem csökkentette jelentősen a telelő kártevő mennyiséget, tehát készülni kell támadására.

Meg kell említeni, hogy az utóbbi években egyre több helyen okoz gondot ? különösen az integrált programban résztvevő ültetvényekben ? a vértetű fellépése. Az elmúlt évben is szaporodott, fel kell tehát készülni az idei károsítás kivédésére, amit nehezít a szerválaszték szűkülése.

Őszibarack

A hideg tavasz következtében 2008-ban a tafrinás levélfodrosodás erős fertőzéseit regisztráltuk. Áprilisban a fertőzési nyomás igen magas volt, a hó végére az állományok 85 százaléka mutatta a tüneteket. A sok csapadék miatt a védekezések nem hozták meg a várt eredményt. Az elmúlt években nagy mennyiségű fertőző anyag telelt át az őszibarack fákon. A csapadékos tavaszi időjárásban 2009-ben is erős fertőzési nyomásra kell készülni.

A gyümölcsmolyok egyre nagyobb népességét és kártételét figyelhettük meg az utóbbi években, s ebbe a sorba illik bele 2008. is. Várhatóan ez a tendencia érvényesül 2009-ben is. A levéltetűtojásokat remélhetőleg pusztította a kemény fagyos időszak, majd a tavaszi lehűlés-felmelegedés váltakozása. Ennek ellenére kedvező tavaszi időjárásban gyorsan felszaporodnak, készülni kell a védekezésre ellenük.

Meggy

A csonthéjasok moníliás hajtás- és virágszáradása minden évben fellépő, súlyos kárt okozó betegség, elsősorban meggyen és kajszibarackon. 2008-ban kevésbé volt súlyos a fertőzése, de ez nem könnyíti meg a dolgunkat az idén. Csapadékos tavaszon erős fertőzésre kell felkészülni. Tovább nehezíti a helyzetet a Monilinia fructicola magyarországi megtelepedése. Ez a kórokozó agresszívebb az eddigi károsító fajtól, tehát nagyobb kártétellel járó fertőzések fenyegetnek. 2008-ban a moníliás gyümölcsfertőzések súlyos kárt okoztak, ezt az idén lehetőség szerint meg kell előzni.

Hasonló a helyzet a cseresznyeléggyel is, az eddig ismert európai cseresznyelégy mellett megjelent az amerikai keleti cseresznyelégy. Az amerikai faj rajzáskezdete az európai után mintegy 2 héttel kezdődik, s igen hosszú ideig tart. Gyakorlatilag a meggy érése alatt végig repül az imágó, és rakja tojásait. Ebből következik, hogy az eddigi kezelések száma és időzítése nem megfelelő, gyakorlatilag az érés szakaszában folyamatosan védeni kellene a gyümölcsöt, ami a szüret és az élelmezés- egészségügyi várakozási idő ütközése miatt elképzelhetetlen. Megoldást csak a megelőző kezelések adhatnak.

Tóth Miklós MgSzH Központ NTAI