Kártevők tavasza

A tél és a nyár ismét összemosódott. A növények a hirtelen felmelegedésre (túl) gyors fejlődéssel reagáltak. A gyengén bokrosodott és szárba szökkent kalászosok a májusi esőt szomjúhozzák. A kártevők viszont elemükben vannak!

Nagy változást hozott az április időjárásunkban, némi túlzással egyik napról a másikra átmentünk a télből a nyárba. Bár az éjszakák még viszonylag hidegek voltak, általában 4-5 °C-ra hűlt le a levegő, de nappal akár 23?25 °C-ot is mértünk. Április első felében gyakorlatilag nem hullott csapadék, majd 16?19. között és 23-án kissé változékonyabbra fordult az időjárás. Sajnos ebben a pár napban is csak helyenként és csak pár milliméter eső esett. Ezt követően ismét száraz és meleg periódus következett, és sajnos a május eleje sem ígér esős időszakot.

Gyenge volt a bokrosodás

Áprilisban felgyorsult a talajok vízvesztése, a hónap közepére a szárazság lett a jellemző. A telelő állományok március végére a hosszan tartó hideg időjárás miatt alig növekedtek, majd az áprilisi nyárra a növények ugrásszerű fejlődéssel reagáltak. A hónap közepére elérték a szokásos fenológiai állapotot, sőt több növénynél meghaladták azt. Ez a rendkívül gyors fejlődés magában hordoz negatív hatásokat is. Az őszi búzánál igen rövid ideig tartott a bokrosodás időszaka, a növények nem neveltek elég zöld tömeget, mielőtt szárba szökkentek volna. Ebbe belejátszott a kialakuló szárazság, és a kijuttatott tavaszi fejtrágya rossz hasznosulása is. A szárba indulásnál a növények nem nevelnek elég kalászt hozó szárat. Az őszi káposztarepce még március legvégén is tőlevélrózsás állapotban volt, majd hirtelen magszárat eresztett és mostanra már elvirágzik. Kevés az elágazás, amely kihatással lesz a termés mennyiségére.

Helyenként erős rágcsálókártétel

A mezei pocok egyedszáma az őszi populációhoz képest csökkent, köszönhetően a tél második felére jellemző csapadékos, hideg időjárásnak és a kora tavasszal megkezdett védekezéseknek. A káposztarepce és kalászos táblákon közepes a fertőzöttség mértéke, a rágcsálók Csongrád-Békés- Jász-Nagykun-Szolnok megye vonulatában okozzák a legtöbb gondot. A mezei pocok kártétele a növények intenzív növekedése miatt kevésbé szembetűnő, de ez csak csalóka kép: a száraz, meleg április nem csökkentette, hanem sokkal inkább elősegítette a populáció gyarapodását.

A hörcsög március végén kezdte meg a kotorékok bontását, itt nem számíthatunk jelentős téli pusztulásra, tehát továbbra is komoly kártétellel fenyeget. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a fertőzés erőssége 1-2 kotorék/ha, de megfigyeltek olyan körzetet is (Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Abádszalók, Tiszaroff), ahol helyenként 3-5 kotorék/ha is látható. Ezen kívül a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Csongrád, Békés megyében, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye déli, dél-keleti részén szaporodott fel jelentősen a kártevő.

Szárazság: rovarkártevők elemükben

Az őszi búza és az árpa a cikk megírásakor 1-2 nóduszos állapotban volt, az állományok már láthatóan szenvedtek a csapadékhiánytól. A vetésfehérítő bogarak betelepedtek a táblákba, az imágók egyedszáma még alacsony. Az érési táplálkozást már elkezdték, de a kártétel még gyenge. Április közepén megkezdődött tojásrakásuk. A hónap utolsó dekádjában megkezdődött a levéltetvek betelepedése az állományokba. A kórokozók közül a lisztharmat és a helmintospóriumos levélfoltosság jelent meg az őszibúza-táblákon. A lisztharmat a sűrű állományokban terjed, az alsó leveleken és a szár alsó részén egyre több friss fertőzés tapasztalható. Az északi országrészen megjelent a szeptóriás levélfoltosság első tünete. Az őszi árpa táblákon egyre több helyen jelent meg a hálózatos levélfoltosság, a fertőzöttség főleg a Dunántúlon emelkedik. A gabonalisztharmat egyelőre gyenge fertőzést okoz. A tavaszi árpa bokrosodik, a frissen kelt táblákba nagyobb létszámban telepednek be a vetésfehérítő bogarak, így nagyobb kártételre lehet számítani, emellett a helmintospóriumos levélfoltosság is megjelent az állományokban.

Az őszi káposztarepce táblák többségén a kényszervirágzás jelenségét figyelhettük meg. A repceszár-ormányos kártétele országosan közepes, helyenként erős mértékű. A repcefénybogarak tömegesen, szinte robbanásszerűen telepednek be a táblákba. Heves megyében, Gyöngyös és Hatvan körzetében a repce vetésterületének 20 százalékán kialakult a gradáció, de az ország többi területén is közepes mértékű és emelkedő tendenciájú a fertőzés. Főleg a Dunántúlon (Zala és Veszprém megye) foltokban növekedik a repcebecő- ormányos egyedszáma, ami megteremti a feltételét a repcebecő-gubacsszúnyog kártételének. A repce- és földi bolhák március végétől jöttek elő, számuk Borsod megye déli és középső részén nagyobb. Április közepétől egyre erősebb a levéltetű betelepedés a táblákba. A kártevők ellen általában már két alkalommal védekeztek.

Lesz még eső? és fuzárium

Reméljük, hogy a folytatásban sokkal több csapadékot hoz az időjárás, ami szükséges a növények fejlődéséhez, ugyanakkor alapvetően változtatja meg a növényvédelmi helyzetet. A kalászos táblákon várhatóan erősödik a levélbetegségek fertőzése, elsősorban a lisztharmat és a helmintospóriumos betegségek támadására kell számítani. Az eddigi tendenciák alapján a zászlóslevél megjelenése időszakára ajánlott egy védekezést tervezni a levélbetegségek ellen, erre megfelelő választékot nyújtanak a strobilurin és a triazol csoportba tartozó készítmények. Meleg és csapadékos időjárásban viszonylag korán bekövetkezik a búza kalászhányása, ez indokolja a kalászfuzáriózis elleni védekezésre való felkészülést. Több éve nem tudjuk a fuzárium belső magfertőzöttséget 15 százalék alá csökkenteni, s ez súlyos technológiai hiba. A termelők gyakran kivárnak, abban bíznak, hogy nem alakul ki a fertőzéshez kedvező körülmény. Figyelembe kell venni, hogy a kalászhányás és az érés között elég hosszú időszak telik el ahhoz, hogy kialakuljon egy esős periódus, ami megindítja a kórokozó fertőzését. Éppen ezért ajánlott már a kalászhányás? virágzás idején elvégezni a kezelést, megelőző jelleggel. Készítmények egész sora ad hatékony megoldást a visszavonások után is. A triazol származékok biztosítanak választékot, de jó időzítéssel egy-két kontakt készítmény is megfelelő hatást ad.

Április végén keltek ki a vetésfehérítő bogár lárvái. Az ellenük kiszórt piretroid származékok elpusztítják a betelepedő levéltetveket is.

A repce virágzása cikkünk megjelenésekor már véget ér, vagyis a rovarkártevők elleni védekezések megtörténtek. Remélhetőleg a levéltetvek kezelés utáni gyors felszaporodása nem igényel majd újabb védekezést.

Tóth Miklós MgSzH Központ NTAI