Mennyi kukorica kell a világnak?

Az USA-ban tavalyelőtt még azt tervezték, hogy 2015-re 57 milliárd liter etanolt fognak a benzinhez keverni, ami a teljes kukoricatermés akár 35 százalékát is felszívná. Ma viszont minden tizedik etanolgyár áll. A 2007-es gabonatermés és a 2008-ban kezdődött válság szusszanásnyi időt adott a világnak, hogy eldönthessük: valóban megéri bioetanolt termelni?

A közelmúlt rekordokat döntő olajár- emelkedésével a figyelem középpontjába került a bioetanol, mint a bioenergia egyik leginkább figyelemre méltó formája. Ez az energiahordozó különleges figyelmet kap a felhasználók részéről, mert folyékony, könnyen kezelhető, sokoldalúan felhasználható ? akár az európai energiafelhasználás közel harmadát kitevő közlekedésben és szállításban is. A közönséges benzinüzemű gépjárművek átalakítás nélkül képesek legfeljebb 15 százalék bioetanolt tartalmazó üzemanyagot felhasználni.

Az etanolos keverékre tervezett járművek pedig akár az E85 jelzésű ? 85 százalék bioetanolt és 15 százalék benzint tartalmazó ? üzemanyaggal is tankolhatók. Brazíliában, ahol a bioetanolt üzemanyagként legnagyobb mértékben használják, 2006-ban az összes közúti közlekedésben használt üzemanyag 18 százaléka bioetanol volt.

Az ?enni vagy nem enni? dilemmája

Óriási és növekvő piacot ígér az alapanyagok biztosítása az etanolnövények termelőinek. A mezőgazdasági területek energiacélú felhasználása ugyanakkor az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet, ezért a bioetanol egyre inkább felkelti azok figyelmét is, akik közvetlenül sem annak előállításában, sem felhasználásában nem érintettek.

Ma a bioetanolt leginkább cukorrépából, cukornádból, kukoricából, árpából, búzából és fás szárú növényekből állítják elő, valamint egy papíripari hulladékanyagból, a szennyvíziszapból. A jövőben az Európai Unió és az Egyesült Államok is a cellulóz alapú bio etanol-gyártást tervezi erősíteni. Ennek több előnye is van.

Egyrészt így bővíthető az alapanyagok köre, másrészt ez a technológia csökkentené az élelmiszertermelés és a bioetanol-gyártás közötti konfliktust. A cellulóz alapú etanolgyártásnak ugyanakkor vannak hátrányai is. Egyrészt bonyolultabb technológiával kell számolni, hiszen az etanol előállításához előbb le kell bontani a cellulózt, és fermentálható cukrokká kell átalakítani. Másrészt ? éppen az összetettebb eljárásból fakadóan ? a cellulóz alapú bioetanol-gyártás energiamérlege rosszabb. Végül a cellulóz alapú technológia gazdaságosságához továb-bi kutatásokra és technológiai fejlesztésre van szükség. A technológia versenyképességéhez, piaci alkalmasságához még körülbelül tíz év kell.

Támogatják itt is, ott is

Technológiától függetlenül a bioetanol - gyártást az Egyesült Államok és az Európai Unió is többféle támogatásban részesíti. Az Egyesült Államokban továbbra is a bioetanol 10 százalékos bekeverési aránya a cél 2015-ig, az üzemanyag célú etanolfelhasználás pedig közvetlen állami támogatást is élvez.

Az EU energiapolitikája az összes energiafelhasználáson belül 20 százaléknyi megújuló energia felhasználását tűzte ki 2020-ra. Ekkorra a bioüzemanyagokból 10 százalékos bekeverési arányt kellene elérni, de jelenleg úgy látszik, ez nem tartható. 2010-re 5,75 százalék volt a cél, ez az előrejelzések szerint nem valósul meg.

Európában a megújuló forrásokból előállított energia kétharmada bioenergia, az üzemanyag-felhasználásból azonban a bioüzemanyagok az Eurostat adatai szerint 2005-ben még csupán 1,1 százalékkal részesültek. Bár a fejlődés dinamikus, kontinensünk bioenergiafelhasználása a legoptimistább becslés szerint is csak 2040-re éri el az összes felhasznált energia 20 százalékát.

Magyarországon a Környezet és Energia Operatív Program keretében 2009 márciusától érhetők el pályázati források bioetanolt előállító üzemek fejlesztésére villamos energia, illetve kapcsolt hő előállítása érdekében. Üzemanyag célú támogatás viszont nincs az uniós forrásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.

Az összes is kevés

Időközben Európában és az Egyesült Államokban is erősödnek a bioetanollal kapcsolatos kétségek. Az óvatosság érthető, ha a közelmúlt kőolaj-, nyersanyag- és gabonaárainak változásait figyelembe vesszük. A Világbank egy nemrég megjelent elemzése rámutat, hogy a mezőgazdasági termények árának 2007-es nagymértékű emelkedése mögött jelentős részben az olaj árá-nak ezt megelőző emelkedése, és a bioüzemanyagok iránti kereslet növekedése áll. Az olajár növekedése azonban nem bizonyult tartósnak, és hasonló nem is várható. A jelenlegi kőolajárak mellett ugyanakkor a bioüzemanyaggyártás jelentős támogatás nélkül nem versenyképes.

A gabonaárak és az olajár közötti másik összefüggés a bioüzemanyagok terjedésének döntő akadálya lehet. Az olaj magas ára ugyanis nemcsak a bioüzemanyagok termelése iránti kedvet növeli, hanem a termeléshez felhasznált üzemanyag, műtrágya, vegyipari alapanyagok és az öntözés költségeit is. A termelési költségek emelkedése révén pedig nőni fog a végtermék ára is, azaz csökken a versenyképessége a hagyományos energiahordozókkal szemben. Ez azt jelenti, hogy előbb a mezőgazdaság fajlagos fosszilisenergia-igényét kellene csökkenteni, különben a bioüzemanyag-gyártás növelésével párhuzamosan növekszik a hagyományos energiahordozók felhasználása is.

Egyelőre a bioenergia nem jelent megoldást a világ energiagondjaira ? állítja a Kaliforniai Egyetem kutatója, Tad W. Patzek. Az alapvető ok az, hogy az USA teljes vegetációja sem lenne képes fedezni az éves fosszilis- és nukleárisenergia- fogyasztást. A cellulóz alapú technológiával kapcsolatban pedig Patzek megállapítja, hogy a biomassza ennél jobb hatásfokkal lenne hasznosítható akár biogáztermelés révén, akár a biomassza elégetésével termelt villamos energia révén.

A bioüzemanyagokkal kapcsolatos problémák tükrében nem csoda, ha az európaiak csupán 19 százaléka említi a bioenergiát a 30 év múlva legfontosabbá váló három energiaforrás között. Ezzel az aránnyal az Európai Unió energiatudatosságról szóló 2006-os felmérése szerint a bioenergia csupán a hatodik várható legfontosabb energiaforrás. Az első három helyen 49 százalékkal a nap-, 40 százalékkal a szél- és 34 százalékkal a nukleáris energia áll.

Hasonlóan válaszoltak a Magyarországon megkérdezettek is. A bioenergia 24 százalékkal az ötödik legfontosabbnak tartott jövőbeli energiaforrás. Az első három helyen 57 százalékkal szintén a nap-, 48 százalékkal a szél- és 47 százalékkal a nukleáris energia áll.

Hosszabb távon ? ami inkább évtizedeket, mint éveket jelent ? a technológia fejlődése javíthatja a bioüzemanyagok kilátásait; részben a mezőgazdaság fosszilisenergia-függőségének csökkentése, részben a bioüzemanyag-gyártás jobb hatékonysága révén. Addig azonban ezen a téren elsősorban a kutatásé a főszerep.

USA-TERVEK ÉS A KUKORICA ÁRA

2004-ben az USA-ban 11 milliárd liter etanolt kevertek hozzá a benzinhez, 2008 végén pedig már 34 milliárdot. Jelenleg a válság hatására 194 etanolgyárból 23 áll, és a termelési kapacitásoknak csak 80 százalékát használják ki. Egyes elemzők szerint 2009 végére akár 40 gyár is bezárhatja kapuit. Ezeket az üzemeket előbb-utóbb értékük töredékéért eladják, tőkeerősebb befektetők felvásárolják, és kivárnak, amíg jobb idők jönnek.

2015-re az Egyesült Államok 57 milliárd liter etanol benzinhez keverését tervezi. Ez elérné a teljes üzemanyag- szükséglet 10 százalékát, egyben felemésztené a kukoricatermés csaknem 35 százalékát. Hogy ez az igényekhez képest mégis mennyire kevés, jól érzékelteti egy kutatás: Ha az amerikai személygépkocsik guminyomását az előírt értéken tartanák, és ezzel száz kilométerenként 1-2 literes fogyasztáscsökkenést érnének el, azzal 28 milliárd liter bioetanol lenne megtakarítható!

A 10 százalékos bekeverési célt a 2007-es amerikai energiatörvény tűzte ki, de ez az, amelyik meg is torpedózhatja. A jogszabály záradéka ugyanis kimondja, hogy az ásványolaj-iparnak akkor kell ilyen mértékben bekevernie megújuló energiát a tankba, ha az legalább 20 százalékkal kevesebb széndioxid-kibocsátást eredményez, mint a benzin. Ezt jelenleg több amerikai kutatás is kétségbe vonja.

Az Obama-kormányzat mindenesetre a cellulóz alapú (kukoricacsutka, szalma, széna, fa stb.) biohajtóanyagokat pártolja. Ez a technológia viszont csak 7?10 év múlva lesz abban a stádiumban, hogy átültethető legyen a gyakorlatba. Az amerikai kormány mindaddig támogatni fogja az etanolipart, amíg a kukorica helyettesíthető nem lesz cellulózzal. A kitűzött célokhoz a jelenlegi literenkénti 12 centes etanoltámogatásnak éppúgy meg kell maradnia a jövőben is, mint az importra kivetett literenként 14,2 centes vámnak.

Az etanolgyártáshoz szükséges kukoricafelhasználás a következő 10 esztendőben átlagosan évi 2-2,5 százalékkal emelkedik. 2018-ra 125 millió tonnával számolnak, ami megfelel a teljes kukoricatermés 35 százalékának. Az amerikai biodízel-termelés 2012-ig 3,8 milliárd literre emelkedhet (ez az etanoltermelés egytizede). De ennek csak kevesebb mint fele származna növényi olajból, a nagyobbik hányadot használt sütőolaj és állati zsiradék adná.

Mindezek alapján arra következtet az USA agrárminisztériuma, hogy a kukorica ára 2009?2018 között jóval fölötte lesz a ?megszokott? mázsánkénti 8?10 dollárnak. (2008 elején a kukorica mázsánkénti ára 28 dollár volt, most 14 körül jár). Továbbra is nagy szezonális áringadozásokra kell számítani, de ezek nagysága valószínűleg nem fogja elérni a 2008 elején tapasztalt rekordkilengést ? állítja az amerikai agrárminisztérium.

NEM CSÜGGED A ZÖLD ÁGAZAT

A gazdasági válság lehetséges megoldásaival kapcsolatban egyre inkább teret nyer a zöldenergia. A világban eddig napvilágot látott gazdaságélénkítő csomagok keretein belül összesen 200 milliárd dollárnyi tiszta energia beruházást jelentettek be.

Tavaly a zöldenergia három fő ága, a nap, a szél és a bioüzemanyagok összesítve 53 százalékos bevételnövekedést értek el, amely több tényezőnek is köszönhető, többek között a piacok bővülésének és az alacsony kínálatnak ? írja a Clean Edge a 2009-es évre vonatkozó elemzésében. A tavalyi évben a napenergia-, a szélenergia- és a bioüzemanyag-szektor összesen 116 milliárd dolláros bevételre tett szert (egy évvel korábban ez közel 76 milliárd dollár volt), és csak a szélenergia 50 milliárd dolláros bevételt könyvelt el.

A Clean Edge prognózisai szerint a három vezető technológia ? nap, szél, bioüzemanyag ? kapacitásai egy évtizeden belül 53 százalékkal gyarapodhatnak. A bioüzemanyagok termelése 2018-ra globálisan elérheti a 105,4 milliárd dollárt, amely közel háromszorosa a tavalyi évinek. A szélenergia az újonnan telepített erőművekre fordított költségek tekintetében 2018-ra elérheti a 139 milliárd dollárt, és az Egyesült Államok helyett egyre inkább Németország a vezető szereplő ebben, miközben a napenergia- kapacitások a négyszeresére növekedhetnek.

Fehéroroszország 2012-re 25 százalékos tisztaenergiaarányt tűzött ki célul a teljes energiatermelésen belül. Ez a régió a célpontja a spanyol Iberdrola Renewables-nek, amely szélerőműveket építene Lengyelországban, Romániában, Magyarországon és Észtországban. A trend nemcsak a fejlődő országokra igaz, például Franciaország 2020-ra 23 százalékos arányt célzott meg.

Forrás: Portfolio.hu

Rózsás Tamás