Talajművelés repcearatás után

A repce közepes vízigényű, korán betakarítható növény, ideális előveteménye az őszi kalászosoknak ? ha addig el nem rontjuk a talajt. Ám ha spórolásból elhagyjuk a tarlóhántást, vagy éppen ellenkezőleg, túl mélyen végezzük azt, a végeredmény ugyanaz: a talajművelés költsége a harmadával emelkedik.

Április tájékán a laikus utazó hömpölygő aranysárga táblákban gyönyörködhet. A szakmabeli a repcét árunövényként, jó előveteményként és ugyancsak kedvező utónövényként is számon tartja. Napjainkban két kalászos közé ajánljuk, önmaga után azonban csak négy évre következhet.

A klasszi kus ajánlások szerint azért jó búza-elővetemény a repce, mert időben (értsd: július közepéig) lekerül, és ?igen jó karban? hagyja vissza a talajt. Jó karban akkor marad a talaj, ha betakarításkor nem keletkeznek taposási károk, és az utónövény alá végzett művelés kíméli szerkezetét, nedvességét és szerves anyagát. Repce után egyébként kukoricát, cukorrépát is lehet vetni, jó néhányan meg is teszik.

Jó a magas tarló és az árvakelés

A talajvédő mulcs a szalma, a szár minél kisebbre zúzása és minél egyenletesebb szétterítése révén jön létre. A zúzást-terítést célszerű az aratással egy menetben elvégezni, hogy a talaj rövid időre se maradjon takaratlan. A talaj szerkezetét és nedvességét védő réteget tarlóhántással alakítjuk ki. Hatékony védelemre képes a sekélyen bolygatott, hengerrel lezárt és egyenletesen takart felszín.

Repcearatáskor többen hagynak magas tarlót (például az Albert Agro E. C.-nél, Bácsbokodon), mivel a kombájnon keresztülmenő, 4?8 centisre aprított szár és levél szinte csak törekként terül szét a talajon. A gyors lebomlás miatt a védőhatás rövid. A magasra hagyott szárak össze törése, talajba keverése nyomán némileg több takaró ? jó esetben 30?35 százalék ? maradhat a felszínen. A mulcsművelő eszközök ? síktárcsák, kultivátorok ? nyomán maradt, kissé megdöntött szár szemre nem tetszetős, de a felszínközeli légáramlás lelassításával mérsékli a talaj kiszáradását.

Ha a repce virágzása, magkötése idején kedvezőtlen az időjárás, sok apró és csökött mag képződik, amelyek a nyirkos talajban a gyomokkal együtt gyorsan kikelnek. Az árvakelést 4?6 leveles méretig (8?10 centiméter magasságig) célszerű meghagyni, különben a gyökérzet megerősödik, és túl sok vizet vesz ki a talajból. A gyomok nem hozhatnak magot, legfeljebb virágzásig hagyhatók meg a táblán. A síktárcsás, kultivátoros ápolás nyomán azonban újabb, és hatásosabb takaróanyag keletkezik a mulcsolt árvaés gyomkelésből.

A mulcs alatt ? a száraz időszakban is nyirkos talajban ? egyébként hamarabb és nagyobb arányban kelnek a gyomok, mint a mélyen bolygatott, lezáratlan, kiszárított talajban. Így a gazdálkodó esélyt kap a gyomok elpusztítására ? művelő géppel vagy vegyszerrel. A vegyszeres tarlókezelés után új, száraz idényben is hatásos takarás alakul ki. Egyébként a szántott talajon kelt kevesebb gyom megtévesztő, valójában a körülmények nem kedveznek a gyomkelésre.

A repcetarló borítottsága (védőhatása) a hántás eszköze és mélysége szerint változik. Ha csekély a takarás a hántás előtt, és a hántó eszköz is túl mélyen jár, szinte nem marad a felszínen védő anyag. Bácsbokodi tapasztalat szerint a repcetarlók ápolása után végzett kultivátoros alapművelés még 20?30 százaléknyi mulcsot hagy. Ez az arány a cukorrépa vagy a kukorica vetését követően 5?10 százalékra fogy, de ahhoz elegendő, hogy a növények össze borulásáig védje a talaj felszínét a cserepesedéstől.

?Zsebbe vágó? kérdések

Bizonyos, hogy a tarlóhántás elhagyása ? ha takaróanyag sem marad a talajon (eladják energiának) ? a további művelések költségét 20?30 százalékkal is növeli. A drágulás oka az elvesztegetett nedvesség miatti rosszabb művelhetőség. S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a gyomok, ha lassabban is, de kikelnek, magot hoznak, s egy megkésett műveléssel a talajba jutnak.

A túl mély (feketére) hántás szintén szaporítja a költséget: míg a 6?10 centiméteres hántásra elég 3?5 liter gázolaj hektáronként, addig a mélyebbre 6-7 liter lesz elegendő. A víz- és szénvesztés, a ?morzsásodás? elmaradása a rosszabb őszi művelhetőségben is kimutatható (legalább 11, általában 16?22 százalék energianövekedés várható).

Pazarlás a nedves talaj mély hántása is. Így nedvesség-, levegő- és hőforgalmat akadályozó tömör talpat gyúrunk a talajba. Az össze gyúrt réteg gyorsan felmelegszik és kiszárad, benne minden biológiai tevékenység szünetel. Sok őszi áztató eső, majd jótékony szikkadás kell ahhoz, hogy az így elrontott talaj egy kissé feljavuljon.

Nem szól ésszerű indok a repcetarlók felszántása mellett, különösen akkor nem, ha a felszínt elmunkálatlanul hagyják (2008. júliusi példák). A talaj kiszáradása, szerkezetromlása miatt a további munkák gázolajtöbblete legalább 8?16 l/ha (kötött talajon 10?20 liter). Az ilyen szántások ráadásul szervesanyag-vesztőek: 2-3 hónap alatt 2?2,8 t/ha szerves szén áramlik ki a talajból szén-dioxid formájában. A szervesanyagvesztés köztudottan növeli a talaj tömörödési hajlamát, művelő eszközökkel szembeni ellenállását. Már 3?5 ilyen szénvesztő nyári szántás elég ahhoz, hogy a szántás, lazítás gázolajszükséglete érezhetően megnövekedjen.

A nedvesség megkímélése sok más előny mellett a gyomok kelésre késztetését, a talaj fertőzöttségének pontosabb ismeretét, az elpusztítás lehetőségének felkínálását eredményezi. A tarlóművelést követő időszak a talaj életében a pihenés, a megújhodás és a javulás időszaka lehet akkor, ha kímélik szerkezetét és szerves anyagát. A gazdálkodó okszerű bolygatással, a nedvesség kiáramlásának akadályozásával, a lekerült növényt helyettesítő árnyékolással óvhatja talaját a kritikus nyári hónapokban a hőés záporstressz től. A takart, gondozott talajnak a nagy hőség és a heves záporok sem árthatnak. Viszont az évről évre szándékosan védtelenné tett talaj előbb-utóbb nem lesz képes megújhodni, és az elvárt termés beérlelésére sem alkalmas.

Alapművelés az utónövényhez

Először is járjuk be a repcetáblákat, és vizsgáljuk meg, hogyan gyökereztek a növények. Ha sok az elágazó gyökér, tömör talp van a talajban, amelyet tancsos lesz átmunkálni. Ez magyarázatot adhat arra is, miért termett kevesebb a reméltnél. A tömör talp ugyanis a mélyebb rétegek nedvességének hasznosulását is akadályozza, mivel oda a gyökér nem juthat le. Tarlóművelés után pálcaszondás vizsgálat szükséges a lazult réteg mélységének megállapítására. Ha 35?40 centiméterig könnyen talajba hatol a szonda, lehet takarékoskodni az alapozó művelés mélységével, de csak akkor, ha közben nem rontjuk el a lazultságot. A jó lazultság minden növénynek kedvez, de fontos szerepe lesz a csapadékvíz befogadásában és tárolásában is. Ha csak 12?16 centiméterig hatol le a szonda, baj van, mélyebben kell művelni, mert ez a mélység ? a hiedelmekkel szemben ? a búzának csak igazán jó idényben elég (2008. tavasz, nyárelő). Jó vízbefogadásra, klímakárenyhítésre, a remélt termés elérésére nem ad esélyt a felszínhez közel kialakult tömör réteg.

MIKOR ELŐNYÖS EGY NÖVÉNYI SORREND A TALAJNAK?

1. Ha a növények mindegyike talajszerkezetet, szerves anyagot és nedvességet kímélő művelésben részesül.
2. Ha a talajterhelés és regenerálódás ideje változó, vagyis eltérő a tenyészidő, a vetési és a betakarítási idő.
3. Ha okszerű a növénytáplálás.
4. Ha a tarlómaradványokat szakszerűen kezelik, szervesanyag- utánpótlási forrásként használják.
5. Ha talajlazító és szerkezetjavító növények is szerepelnek az áru- vagy takarmánynövényes forgókban (fővagy másodvetésben).
6. Ha kettős termesztésre is adódik lehetőség ? talajvédelmi, tápanyag-gazdálkodási, takarmányozási célból.
7. Ha a rendszeres termesztés ellenére a talaj regenerálódhat, megújulhat.

TALAJMŰVELÉSI TANÁCSOK REPCE UTÁN

1. Magas tarlóval vágjuk a repcét! Az álló szárak lassítják a légáramlást, a talaj kiszáradását.a talaj kiszáradását.
2. A szárzúzás és terítés az aratással egy menetben történjen, ez mérsékli a taposási kárt.
3. Az árvakelést 8?10 centiméteres magasságig hagyjuk a tarlón, mert takar, és később jó mulcsréteget képez.
4. Sekélyen végzett kultivátoros vagy síktárcsás tarlóápolással jobb lesz a mulcs talajtakarása, és a nedvesebb talajban gyorsabban kikelnek a gyomok.
5. Kerüljük a 10 centinél mélyebb művelést, mert a talaj kiszáradása a későbbi művelés költségeit 30 százalékkal megemeli (16 literrel is több gázolaj fogyhat)!
6. Az utóvetemény alapművelésének mélységét a talaj lazultságához igazítsuk.
7. A 15 centis lazultság egy szárazabb szezonban a kalászosoknak sem elég!

HEGEDŰS JÓZSEF, ALBERT AGRO E. C., BÁCSBOKOD

?A talaj szervesanyag-tartalmának, szerkezetének és vízkészletének tudatos óvása ? aratástól vetésig ? mára azt eredményezte, hogy a talajok humusztartalma mérhetően nagyobb, művelhetőségük pedig kiváló. A gazdasági előnyök is jelentősek, ezek pedig a kevesebb menetszámmal elért idő- és üzemanyag-megtakarításból erednek. A mulcstechnológiákkal 40?60 százalék idő- és 30 százalék gázolaj-megtakarítást tudtunk elérni. Persze az ilyen eredmények nem egyik napról a másikra születnek: a talajszerkezet javulását több év következetes munkájával értük el.?

MENNYIRE JÓ BÚZA-ELŐVETEMÉNY?

REPCE VETÉSTERÜLETE, TERMÉSE

Birkás Márta, SZIE MKK