Miből lesz pénznem?

Augusztus közepén a gazdálkodók még 30-35 ezer forintra becsülték a kukorica és 60-65 ezer forintra a napraforgó betakarításkori tonnánkénti árát. Két héttel később már 10-10 ezer forinttal alacsonyabb ajánlatokról számoltak be. A BÉT jegyzései azt prognosztizálják, hogy decemberig a kukorica 26 ezer, a napraforgó pedig 54 ezer forint alá nem eshet.

A gazdálkodóktól visszahallott árak viszont már sokszor ez alatt vannak. És ezek még mindig csak szavak, valódi üzlet nincs mögöttük. Miből finanszírozzák így az őszi munkákat?

Ilyen év még nem volt ? mesélik a termelők ?, hogy a napraforgót is tárolni kelljen. A búzától kezdve a kukoricáig nem fér minden a raktárba! Honnan szerezzek pénzt így dízelre? Ennyire jó nem lehet a termés sem itthon, sem külföldön, hogy senkinek se kelljen ? vélekednek a panaszosok, és ismét spekulációt sejtenek. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára szerint egyrészt valóban jónak ígérkezik a kukoricatermés (elérheti a 8 millió tonnát), másrészt a világ piac és a gazdasági válság hatásai ennél sokkal lényegesebbek.

?Hozzá kell tennem, hogy ennyire gyomos napraforgótáblákat még sosem láttam! Van, ahol a napraforgó fejét sem látni a gyomtól, s ezek után nem tudom, hogy az előzetes termésbecslések (1,3 millió tonna) helyesnek bizonyulnak-e.?

Látszatbőség a piacon

A hazai árakat elsősorban a világpiac mozgatja, ez pedig jelenleg lejtőn van ? állapítja meg a főtitkárasszony. A búza esetében ezt tovább súlyosbítja a nagy átmenő készlet és a világgazdasági válság. A malmok pénz híján csak egy-két havi készletet vesznek meg, szemben az előző évek gyakorlatával, amikor augusztus végére az éves szükségletüknek átlagosan a felét már raktáraikban és a közraktárakban tudhatták. Pótsa Zsófia szerint ez a vontatott és nyomott árú felvásárlás azt a látszatot kelti, mintha nem lenne kereslet, holott csak pénz nincs a piacon.

A kukoricára mindig nagyobb a kereslet Európában, mint a búzára, most azonban az átvevők, kereskedők is úgy viselkednek, mint a malmok: csak akkor és olyan áron vásárolnak, amikor és amire megvan a biztos vevő. Jelenleg még csak szavakban tesztelik a termelőt, valós üzlet nemigen köttetett.

A Budapest Bank agrárszakértője, Szabó János is úgy látja, meglepő a mezőgazdasági termékek árának csökkenése. ?A legfurcsább, hogy a feldolgozott élelmiszerek ára nem csökkent. A tej átvételi és fogyasztói ára között ma már 200 százalékos szakadék tátong.?

Míg a termelés költségei az elmúlt termelési folyamatban semmit sem változtak, az értékesítési lehetőségek ?éppen a felvásárlók megroggyanása miatt ? alaposan beszűkültek.

A termény nem elég jó fedezet

Az, hogy a bőség csak látszólagos, okot adhatna a bizakodásra ? később emelkedni fognak az árak. De addig is ki kell húzni valahogy, raktározni, szántani, trágyázni, vetni kell. Sajnos a raktározott termény már nem jelent akkora fedezetet a bankok szemében, mint régen. (A bizalomhiányt csak fokozta, amikor augusztus elején kiderült, hogy 19 ezer tonna kukoricát nyomtalanul el lehet tüntetni egy intervenciós raktárból.) ?A korábbi 90 százalékos közraktározási finanszírozás helyett ma már csak az áru értékének 75 százalékát adják meg, hitelt pedig 14 százalékos kamatra nyújtanak ? ha egyáltalán hitelképesnek minősítik az embert. A devizahitel még mindig jobb feltételekkel működne, de ki az, aki ma ebbe bele mer vágni?? ? mondja Pótsa Zsófia. Mivel az árak naponta zuhannak, a termelők egyébként sem érzik úgy, hogy lenne mire alapozni a hitelfelvételt.

A gazdaságok likviditása oly mértékben megromlott, hogy a mezőgazdaságban egyébként még bízó bankszektor kénytelen magasabb fedezeti szintet követelni, és alacsonyabb finanszírozási hányadot ajánlani partnereinek ? ismeri el Szabó János. ?A kisebb termelőket az integrátorokon keresztül és garanciaintézmények kezessége mellett tudjuk segíteni, enélkül az integrátorok sem nyújthatnának áruhitelt. Ám mivel rosszabbak az értékesítési feltételek, újra kell gondolnunk a hektáronkénti finanszírozás mértékét.? Az integrátorok tavalyelőtt 100 ezer forintot, tavaly 80 ezer forintot kaptak egy hektár inputanyagaihoz a Budapest Banktól. Idén ennél kevesebb pénz várható, a pontos összeg még nem dőlt el.

Szabó János tapasztalata szerint a kisebb üzemek inkább támogatási jogosultságaikat és a nyertes pályázatokban megítélt összegeket ?adják el? ? az előfinanszírozás mértéke elérheti a 80 százalékot. ?Sajnos ma már vannak olyan nagyobb, évek óta megbízhatóan gazdálkodó ügyfeleink is, akik anyagi gondokkal küzdenek. Az adósminősítés és az ismertség alapján ők még ? ha szigorúbb feltételekkel is ? de hitelképesek nálunk. A tejesekben is hiszünk. Belátható időn belül ki tudnak lábalni a pénzügyi nehézségekből, de kérdés, hogy hosszú távon ez az áldozat megéri-e.?

A Budapest Bank egyébként nem kínál új hitelkonstrukciókat, fő célja, hogy a meglévőket ? a meglévő ügyfelekkel együtt ? szinten tartsa. Új ?adósjelöltek? csak alapos elemzést követően csatlakozhatnak az ügyfélkörhöz.

Meddig bírják?

Minden piaci szereplő a trendváltásban bízik. A kukoricát mindig maradéktalanul el lehet adni, az persze nem mindegy, milyen áron. Pótsa Zsófia a tavaly ősztől mostanáig tartó időszakot emeli ki: ?A 2007. évi kiugróan magas ár után sokan érezték úgy, hogy kevés érte a 32 ezer forint, és inkább raktárba tették. Idén tavasszal olyannyira eltűnt a piacról, hogy június végén az intervenció lehetőségét is megnyitották. Meglódult a kukorica ára, a hazai termelők mégsem reagáltak. A júliusi 40 ezer forintos eladási lehetőség úgy múlt el, hogy a magyarok lekéstek róla. Nem tudom, mi ennek az oka, a lélektan ? az emelkedés láttán további emelkedésben reménykedünk ?, vagy a bizalmatlanság? Egy biztos: ilyen mozgások idén is lesznek, és nem ártana gyorsabban cselekedni!?

Ami a napraforgót illeti, a főtitkárasszony szerint az ukrán termés meghatározó lesz. Fontos hazai eseménynek tartja viszont a foktői olajosmag-feldolgozó (olajütő) beindítását, ami több mint fél millió tonna repcét, napraforgót, szóját lesz képes magasabb feldolgozottságú, értékes termékké alakítani. Végre nem kell a termés 50-60 százalékát mag formájában exportálni! Ez mind szép, de a gazdák holnap szeretnének üzemanyagot vásárolni, és nincs miből. Azok, akik több lábon állnak, a sikeresebb tevékenységekből finanszírozzák a termelés újraindítását. ?Alig dolgozik traktor a földeken. Ha októberben nem adják ide a területalapú támogatás 70 százalékát, szerintem sokan feladják!? ? mondja egy gyomaendrődi gazdálkodó, aki a sertéstartás nyereségét pumpálja az őszi munkákba. Meglátjuk, a brüsszeli kezdeményezésből mi lesz.

PARMEZÁN SAJT A FEDEZET

Egyre több ügyfelétől fogad el hitelfedezetként parmezán sajtot a Credito Emiliano nevű olasz regionális bank. A ?sajt üzleteket? lebonyolító részleg vezetője, William Bizzarri szerint az év eleje óta mintegy 90 millió euró értékben nyújtottak kölcsönöket ilyen fedezet mellett, és az érdeklődés egyre nagyobb. A gazdasági válság ugyanis az olasz agrárszektort is érzékenyen érinti, ráadásul a Parmigiano Reggiano gyártói már évek óta szenvednek attól, hogy a kereskedelmi láncok piaci fölényüket kihasználva lenyomják a felvásárlási árakat. Az olasz kormány ta vasszal kilátásba helyezte, hogy az ágazat gondjainak enyhítésére felvásárol 100 ezer (egyenként 25?40 kilogrammos) sajtot, és azt jótékony célokra fordítja.

A Credito Emiliano a fedezetként szolgáló sajtokat a kölcsön lejáratáig őrzi, egyenként nyilvántartja, majd ha az adós nem tud fizetni, akkor értékesíti azokat. A bank raktáraiban 440 ezer sajtnak van hely, ezek össz értéke körülbelül 130 millió euróra rúghat.

FORGÓESZKÖZ-HITELEK

A Magyar Fejlesztési Banknak jelenleg több forgóeszközhitel- konstrukciója is van az agrárium szereplői számára. Az Új Magyarország Agrárforgóeszköz Hitelprogramból eddig 14,5 milliárd forintot használtak fel a mezőgazdasági vállalkozások, s még több mint 18 milliárd forint forrás áll rendelkezésre e konstrukció keretében. A Gabona-forgóeszközhitel Program igénybevételi határidejét meghosszabbították ez év december 31-ig. A programban még több mint 7,6 milliárd forint szabad keret áll rendelkezésre. Az 5 milliárd forint értékű TÉSZ Forgóeszköz-hitelkeretnek is alig a fele fogyott el. Az MFB 30 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az Élelmiszeripari Bankgarancia Programot is. Az ágazatban működő vállalkozások hiteleihez az MFB államilag garantált bankgaranciát nyújt. A bankgarancia lehetőségét kiterjesztették a növényolajipari, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozást végző cégekre is.

NAGY SÁNDORNÉ, DOBOZ

?Kisgazdaság vagyunk, bérmunkában végeztetjük a szövetkezettel a betakarítást és a tárolást is. Kukoricánk most nincs. Tavaly megszenvedtünk mi is az eladásával. Betakarításkor keveselltük az árat, aztán február végéig várni kellett a kedvező alkalomra, amikor el lehetett adni a románoknak. Úgy hírlik, hamarosan ugyaninnen érkezik majd vevő az új búzára? ? bizakodik a békési gazdálkodó. Egyelőre a szövetkezet raktárában pihen a gabonájuk, napi 8 forintért tárolják tonnáját.

?22 hektáron termelünk napraforgót. Imi-technológiás fajta, ez vegyszeres növényvédelemmel szinte gyommentesen tartható. 54 ezer forintos árra szerződtünk le az átvevővel, ezt szerintem tartani is fogják.? A deszikkálás augusztus közepén megtörtént, most indul a betakarítás, szintén a szövetkezet vágja. A termés hektáronként három és fél tonnának ígérkezik, ebből 14 mázsát kötöttek le az átvevővel. ?Hogy a maradék két tonnát ki, mikor és milyen áron fogja megvenni, még nem tudjuk. Ezt is betesszük a szövetkezet tárolójába? ? mondja Nagy Sándorné, aki bízik az árak későbbi emelkedésében.

Az őszi munkákhoz ? mivel még a búza is eladatlan ? más forrásból kellett pénzt előteremteniük. ?Néhány éve telepítettünk egy tölgyest 20 hektáron, amiért évente ápolási támogatást kapunk. Most a bank ezt a támogatást előfinanszírozta, ebből fogjuk fizetni az őszi kiadásokat.?

HLÁCS ATTILA, NYÍRLUGOS

Szabolcsban a gyenge termőképességű homokon 6-6,5 tonna kukorica- és 2,5 tonna napraforgó-termés ígérkezik. ?A tavasz idén nagyon száraz volt? ? meséli a fiatal gazda. ?Már-már lemondtunk a termésről, de a júniusi esők hatására bizakodni kezdtünk. Aztán jött a júliusi hőség, és a kukorica két nap alatt a szemünk láttára fonnyadt el. Az augusztusi esők aztán javítottak a kilátásokon. A napraforgó-táblára június közepéig tudtunk rámenni, kétszer is kultivátoroztunk. Ez viszonylag kis költséggel, nagy területteljesítménnyel megvalósítható művelet, és betakarításkor nagyon megtérül. A gyomos táblán ugyanis ugrásszerűen nő a szemveszteség. Mi egy átalakított gabona-vágóasztallal dolgozunk, a veszteség 4 százalék alatt van. Ennek titka a tiszta táblán túl a gyakorlott kombájnos, aki figyeli a szemveszteségmérőt, a kombájn sebességét, jól állítja be a légáramlást és a rostát.?

Hlács Attila apja családi gazdaságában is sokat segít, és követi az árváltozásokat. ?2007-ben éreztük, hogy elszálltak az árak, nagy lesz még ennek a böjtje, de hogy ennyire, azt nem gondoltuk volna! Reméltük, hogy 35 ezer forint alá nem mehet többé a kukorica tonnánkénti ára, most mégis 22?25 ezret ajánlanak érte. A napraforgóért 50?55 ezret kínálnak, de szerződést nem kötnek az emberrel. A termésmennyiség nem indokolja a nyomott piacot. Sok elkeseredett embert látok.?

A szabolcsi fiatalember szerint tavaly a bankok és az átvevők is alaposan elszámolták magukat, amikor 40 ezerre kötötték le a kukoricát és 110 ezerre a napraforgót. Amikor az árak a 2007. évi felére estek, inkább elálltak a szerződéstől, és megfizették a mázsánkénti 2 ezer forintos kötbért. A szerződések ma már jellemzőbb típusa, amikor a betakarításkori ?tőzsdei ár mínusz 10 százalékban? rögzítik az átvételi árat. A termés nagy részét ilyenkor az ősszel hitelbe kapott vetőmag és műtrágya törlesztésére fordítják.

Jövőbeli terveihez Hlács Attila a fiatal gazda támogatást használja fel. Ősszel rozsot és tritikálét készül vetni. A nyár elejei, puccsszerűen kiírt gépbeszerzési pályázaton homlokrakodót és vontatott tárcsát vett. Mivel bogyós gyümölcsök termelésével is foglalkozik, Németországban keres közvetlen értékesítési lehetőséget. Növénytermesztésből származó jövedelmét 6-8 éves Claas kombájnokkal végzett béraratásból egészíti ki.

Gönczi Krisztina