Műtrágyagyárak itthon és külföldön

Nitrogénalapú műtrágyát mi is gyártunk, ezek ára nálunk alacsonyabb, mint Romániában. Viszont a kálisó 2008-ban többe került, mint Franciaországban. A felhasználás zömét kitevő műtrágyaféleségekből nem rosszak a magyar árak.

A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége nagyrészt az inputokra fordított kiadásoktól függ. A nemzetközi versenyképesség szempontjából joggal vetődik fel a kérdés, hogy a magyar gazdálkodók az inputok beszerzésében versenyelőnyben vagy hátrányban vannak-e? 2009-ben az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatokat gyűjtött a hazai műtrágyapiac működéséről és a külpiaci árak alakulásáról. Mint látni fogjuk, csak azokban a műtrágyaféleségekben van árelőnyünk, amelyeket itthon is elő tudunk állítani.

Kevés a gyártó

Magyarországon 2009-ben már csak két műtrágyagyár működött. A péti Nitrogénművek Zrt. nitrogénműtrágya- gyártással foglalkozik, a hazai műtrágyapiac felét látja el. Szolnokon a Bige Holding Kft. összetett műtrágyát állít elő. A peremartoni gyárban 2009 tavaszán véglegesen leállt a termelés.

Közép-kelet-Európában összesen hét nitrogén-műtrágyagyár található. Mivel a nitrogénalapú műtrágyák legfontosabb alapanyaga a földgáz, a gyárak a földgázvezetékek mentén sorakoznak, 400? 450 kilométerenként. Foszfor hatóanyag- tartalmú műtrágyagyártás Európában csak Oroszországban és Ukrajnában, kálium műtrágyagyártás pedig csak Németországban és Oroszországban van. A mi fő beszerzési forrásunk Oroszország.

A mezőgazdasági termelők részére műtrágyát értékesítő vállalkozások száma 150 körül van. A magyarországi műtrágyapiac koncentrált, az értékesítés több mint 80 százalékát 10-12 cég adja. A két legnagyobb forgalmazó ? az IKR és a KITE ? együtt több mint 50 százalékos részesedéssel bír. Az Egyesült Hatok Kft., amelyben jelenleg hét tagvállalat működik együtt, 20 százalék körüli részesedéssel bír. A legnagyobbak az egész országot behálózó telephelyekkel rendelkeznek. Magyarországon három nagy forgalmazó (KITE, IKR, Agro-Linz) az ország minden pontjára tud szállítani. Ezen túl vannak még régiós kereskedők, akik néhány telephelylyel rendelkeznek.

Egyre többet importálunk

A régióban működő nitrogén-műtrágyagyárak különböző stratégia szerint helyezik el termékeiket. Az osztrák Agro-Linz termékeinek 80 százalékát saját kereskedőcégénkeresztül értékesíti. A Vágsellyén működő Duslo saját fióktelepein értékesíti termékeit, magyarországi forgalmának 80 százalékát az IKR-en keresztül juttatja a piacra. A Nitrogénművek nem tesz különbséget a vevői között, ugyanolyan feltételekkel szolgálja ki a kicsiket és a nagyokat, mezőgazdasági termelőknek közvetlenül is értékesít. Nem tárol nagy mennyiségeket, hanem leszállítja az árut a vevőnek. A kereskedők alacsony (2-3 százalékos) árréssel dolgozhatnak.

A régiós gyárak stratégiai célpontnak tekintik Magyarországot. Általában minden műtrágyagyár a saját piacán értékesíti a legnagyobb mennyiséget, de a maximális kapacitáskihasználás érdekében exportra is termel. Az exportár jellemzően alacsonyabb, mint a belföldi ár, egy-egy országban ezért általában kedvezőbb a helyzet, ha nem a belföldi gyártás van túlsúlyban, hanem van import is. Hazánk esetében a keletről érkező importot a vám is drágítja. Az import egy része exportra megy.

600 kilométeren belül éri meg

Magyarország műtrágyából nettó importőr. A műtrágyaimport évről évre növekszik, értéke 2008-ban megközelítette a 90 milliárd forintot. Az összetétel az évek során érdemben nem változott. A legnagyobb mennyiséget Ausztriából és Oroszországból vásároljuk, de jelentős a román és a szlovák eredetű műtrágya volumene is.

A nitrogénműtrágyák költségeinek kb. 70 százalékát az energiaárak adják, míg a foszfor- és a káliumalapú műtrágyák esetében az energiaárak mellett a bányatermék ára a meghatározó. Az előállítás költségein túl a szállítási, logisztikai költségek is jelentősek, hiszen veszélyes és nagy tömegű termékről van szó. Manapság jellemzően 2?7 százalék között van a fuvardíj, és hasonló nagyságrendű a kereskedő árrése. Gazdaságosan a műtrágyát kb. 600 km-es körzetbe lehet szállítani. Az eladási árban rendszerint benne van a fuvardíj, a raktározási és rakodási díj.

A nagy tőkeerővel rendelkező cégek, a piacvezetők diktálják az árakat, akik az értékesítési ár (listaár) kialakításakor figyelembe veszik a beszerzésük során kapható bónuszokat, annak ellenére, hogy az még bizonytalan, hiszen legtöbb esetben az éves szinten meghatározott nagyságrendű vásárlásra vonatkozik. Ha nem érik el ezt a mennyiséget, elveszítik a kedvezményt, vagy annak egy részét.

A kereskedők általában honorálják a régi vevők hűségét. A legnagyobb kereskedők vevői közül 70-80 százalék fixnek tekinthető, csak a fennmaradó kisebb rész vándorol az 1-2 százalékkal alacsonyabb árak miatt. A készpénzzel, azonnal fizető vevők kedvezményt kapnak, és nagyobb mennyiség vásárlása esetén is kedvezőbb árat állapítanak meg.

A kereskedők vásárlóikat különböző szempontok szerint tartják nyilván, melyek között fontos szerepe van a megbízhatóságnak. A pontosan fizetők nagyobb kedvezményt kaphatnak, kiszolgálásuk rugalmas, míg a skála másik végére került vevőket szigorú feltételekkel, esetleg a listaárnál is magasabb áron, vagy előrefizetéssel szolgálják ki.

Halasztott fizetési lehetőséget a legtöbb kereskedő tud adni, a feltételekben van különbség. A szaktanácsadás, a talajvizsgálat jellemzően része az ajánlatnak. További szolgáltatások lehetnek még a folyékony műtrágya tárolására alkalmas tartályok, szórógép kihelyezése, GPS-rendszer kialakítása.

A műtrágya esetében van egy éven belüli ármozgás is, amely a mezőgazdasági munkákhoz, illetve a műtrágya iránti kereslethez igazodik. A kereslet, és ennek megfelelően az ár a tavaszi időszakban a legmagasabb. Ebben az időszakban akár az éves mennyiség 50?70 százaléka is elfogyhat. Igen erős lehet még a kereslet decemberben is.

Visszafogott visszapótlás

A főbb inputanyagok ? a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szer ? árai 2007-ig együtt mozogtak, majd 2008-ban a műtrágyaárak elszabadultak. 2009-ben megkezdődött a műtrágyaárak visszarendeződése, 11,2 százalékos árcsökkenés következett be. Ez azonban az év első felében még nem érződött, ezért az értékesítés szempontjából legerősebb tavaszi idényben a gazdálkodók lényegesen kevesebb műtrágyát vásároltak a szokásosnál. Az áresés a harmadik negyedévben következett be, és az év végén szokásos áremelkedés is elmaradt (a válság is megtette a magáét).

Az év második felében ugyan nőtt a vásárlási kedv, de éves szinten így is 10 százalékkal csökkent az értékesített műtrágya mennyisége 2008-hoz képest. Hatóanyagsúlyban számolva ennél nagyobb, 15 százalékos csökkenés történt, amely arra utal, hogy a termelők inkább az alacsonyabb hatóanyag-tartalmú műtrágyát választották.

A mezőgazdasági termelők 2009-ben 1 millió tonna műtrágyát vásároltak, összesen 83,4 milliárd forintért, 12 százalékkal kevesebb pénzt fordítottak műtrágyára, mint 2008-ban. 2009-ben tovább nőtt a nitrogén aránya, azaz a termelők ebben az évben is a legszükségesebb tápanyag-utánpótlásra törekedtek.

Nitrogén: olcsók vagyunk

Az EU 27 tagállamának árváltozásai 1997 és 2007 között ?10 százalék és +20 százalék közötti sávban maradtak. Az ármozgás iránya az egyes tagállamokban jellemzően megegyezik. A 2008-as árrobbanás is minden országban megmutatkozik, minimum 30 százalékos áremelkedés történt, de nem ritka a 60 százalékot meghaladó növekedés sem. Magyarországon az árak az EU-átlaggal megegyező irányban változtak, viszont az árváltozás mértéke 2003-ig rendre meghaladta az EU-átlagot.

Az ammónium-nitrát árát 12 országra vonatkozóan találtuk meg az adatbázisban. A magyar ár a legalacsonyabbak között volt, 2007-ig 150?200 euró volt tonnánként. 2008-ban viszont 300 eurós áron volt kapható. Spanyolországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban ekkor 370?400 euró/tonna volt az ára. A szomszédos országok közül csak Románia adatait ismerjük, ahol 10 százalékkal volt magasabb az ár 2008-ban.

Karbamidot 16 EU-tag or szágban lehetett kapni 2008-ban. Az árak számtani átlaga 450 euró/tonna volt. A legmagasabb árat (672 euró/t) Nagy-Britanniában kérték érte, de 500 euró körül volt az ára Franciaországban, Hollandiában és Portugáliában is. A magyar ár az átlagnál alacsonyabb, 350 euró volt 2008-ban. Romániában megközelítően azonos áron 345 euróért, Szlovéniában 481 euróért (+37 százalék), Ausztriában 414 euróért (+20 százalék) és Szlovákiában 381 euróért (+10 százalék) lehetett hozzájutni.

Kálium: nálunk a legdrágább

A kálium-klorid ára egy év alatt a legtöbb EU-tagországban a duplájára emelkedett. A magyar árhoz hasonló volt a spanyol, francia, litván és portugál ár. A szomszédos országok közül csak Ausztria adatait ismerjük, ahol a kálium-klorid ára 2007-ig 10?15 százalékkal magasabb volt, mint Magyarországon, 2008-ban viszont 10 százalékkal alacsonyabb lett, a kisebb mértékű áremelkedés miatt.

Az összetett műtrágyák között csak az NPK 17:17:17-es összetételű műtrágya adatai hasonlíthatók össze más országok adataival (Eurostat). Bár mindössze 8 ország közölt adatokat, meglepően egységesek az árak. 2008-ban 426-tól 565 euróig terjedt a tonnánkénti ár.

A magyar termelők tehát műtrágya beszerzés szempontjából nincsenek kedvezőtlenebb helyzetben versenytársaiknál, mivel nálunk műtrágyából kínálati piac van, és ez lefelé nyomja az árakat.

Vágó Szabolcs, Petőné Varga Éva