Értékelés: / 0

RosszJó 

Takarmányzabból nem kell sok az országnak, azt is árpaárban veszik. Az étkezési célú zabpehely-fogyasztás megugrása miatt viszont egyre keresettebb az olcsón megtermelhető, jó minőségű alapanyag. Ennek ára a drágának számító malmi búzáéval vetekszik.

Kevés helyen becsüli meg a gazdálkodói gyakorlat a valaha népszerű zabot. Pedig a gabonafélék közöl több különleges tulajdonsága kiemeli. Például a fehérjéjének biológiai értéke jobb, mint a búzáé. A növényt valaha 220 ezer hektáron termelték hazánkban, ma jó, ha 60?70 ezer hektáron.

A zabot döntően a nagyüzemi gazdálkodás, a lóállomány visszaesése és a többi gabonaféle erőteljes világpiaci versenyének felerősödése idején ?verték meg? a nagytestvérek: a búza és a kukorica. A KSH adatai szerint azonban a rendszerváltás utáni időszakban a termesztése valamelyest növekedett: az 1980-as évek 40-45 ezer hektárjával szemben tavalyelőttig gyakran 70 ezer hektárra nőtt a területe.

Takarmány és élelem

Szakértők szerint a termelés némi növekedésének része van abban, hogy a zab valamelyest ismét fontosabb lett az állattartásban, és ? ami egyelőre csak nálunk újdonság ? szerephez jutott a táplálkozásban. Tőlünk nyugatra ugyanis ez a termény zabpehely, müzli, zabliszt, korpa formájában egyre népszerűbb ? éppen magas beltartalmi értékei, kitűnő étrendi hatása miatt! S még egy nagyon fontos körülmény: a zab az egyik legjobb előveteménye más kultúráknak.

Szegeden és Martonvásáron ? az e növény iránti termelői érdeklődés lanyhulása ellenére ? napjainkig tart a fajták nemesítése, megőrzése. Palágyi András, a Szegedi Gabonakutató Kht. tudományos főmunkatársa zabés árpanemesítő. Elmondta, hogy a múlt század végétől, amikor a vetésterület a 60 ezer hektár körül volt, ez megfelelő fajtaellátással is párosult, így a biológiai alapbiztosított. Napjainkban azonban sem a kisebb, sem a nagyobb gazdaságok nem használják ki a zabban rejlő takarmányozási előnyöket. Pedig ez ma már nemcsak a lovak takarmánya, hiszen minden állatfajnak adható, legfeljebb nem ?egészben?.

?Hazánkban a mezőgazdasági kormányzat arra vár, hogy a támogatás nélküli kiskultúrák iránt érdeklődők igényeit majd valaki más kielégíti? ? vélekedik Palágyi. ?A piac is furcsán működik. Néhány éve biozabvetőmagot állítottunk elő a GK Zalán csupaszszemű fajtából. Két évig nem tudtunk túladni rajta, majd egyszercsak olyan kereslet volt rá, hogy a százszorosát is el tudtuk volna adni, sőt exportálni is, ha még lett volna belőle!?

Olcsón, jót!

?Intézményüknek ? amely jelenleg két-három zabfajtát kínál ? egyik legújabb, legsikeresebb fajtája a GK Impala. Ez megfelelő télállósággal rendelkezik. A fajtára az jellemző, ami az őszi kalászosokra: a tavasziaknál mintegy 25?30 százalékkal magasabb hozamra képes. Előnye, hogy őszi bükkönnyel, őszi borsóval társítva kiváló mennyiségű és minőségű keveréktakarmány állítható elő vele. A május második felében lekaszált és fonnyasztott zöldtömeg kiválóan alkalmas kérődzők, lovak takarmányozására. És mindez akkor, amikor a lucerna első kaszálása már megtörtént, de a másodikra még legalább egy hónapot várni kell. E keveréktakarmány nyersfehérje-tartalma 12?15 százalékos, ami pedig vetekszik a szójaocsúéval.?

A zab termesztése is gazdaságos, ha a vevő megfizeti a plusz beltartalmi értékeit (esszenciális aminosavak, vitaminok, mikroelemek, oldható rostok stb.). A termesztés agrotechnikája olcsóbb a búzáénál, a kukoricáénál, például azért, mert a zab az egyetlen kultúra a kalászosok között, amely vegyszer nélkül termeszthető, ha megtalálják hozzá a megfelelő fajtát.

A feldolgozó többet fizet

A zab termelésének meghatározó országa Kanada, az Egyesült Államok, Finnország valamint Svédország. Ebben az országcsoportban 2001 és 2007 között 22 százalékkal növekedett a hántolási célú felhasználás, ugyanakkor a takarmány-, illetve az export célú termelés jelentős csökkenést mutatott, mondja Blum Zoltán, a lepsényi székhelyű Saaten-Union Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A világ zabkereskedelmét elsősorban Kanada és Finnország uralja az exportált mennyiség mintegy kétharmadával. Európán belül különösen Németországban emelkedett jelentősen az élelmiszeripar igénye: az elmúlt 10 évben 47 százalékkal, mintegy 88 ezer tonnával több zabot dolgoztak fel ilyen célra.

A növekvő élelmiszer-ipari kereslet a jó minőségű áru áremelkedését is magával hozta. Két éve a takarmány- és az élelmiszercélú zab ára még a takarmányárpa és -búza szintjén mozgott. Napjainkban viszont látszik, hogy a hántolásra alkalmas zab ára elszakad a takarmánygabonáktól, és a jó minőségű malmi búza árával vetekszik. Az elmúlt három évben a minőségi zabért stabilan 10 százalék felár volt elérhető a takarmányzabbal szemben.

A hántolási igények növekedése természetesen a nemesítésre is hatással van. Ezért a Saaten-Union mint Európa vezető zabnemesítője a nagyobb termőképesség és a jó termésbiztonság mellett kiemelten kezeli a hántolást befolyásoló egyéb paraméterek fejlesztését, úgy mint: ezermagtömeg, osztályozottság, pelyvaarány, nem hántolható szemek aránya. A fejlesztések eredményeként a már piacon lévő Triton és Diakon fajták mellé felsorakozó Scorpion egyesítik magukban a kiváló agronómiai tulajdonságokat és a feldolgozók által igényelt technológiai jellemzőket.

A Mezőhegyesi ménes magának termel

A három településen 625 hektár szántón és 440 hektár gyepen gazdálkodó Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztési és Értékesítő Kft. az elmúlt években 50 hektáron termelt zabot, hektáronként 3,5-4 tonnát. Az idén valamivel kisebb területen vetik el saját, több mint 260 tenyészállatuk számára a fontos takarmányt, tájékoztat Kovács János ügyvezető igazgató. Az állománynak évente egyebek közt 250 tonna zabra van szüksége, amelynek egy részét a környékbeli gazdálkodóktól, magántermelőktől veszik meg. A saját termés önköltsége tonnánként 25 ezer forint, míg a vásárolt zabért a kínálattól függően többnyire e fölött, legutóbb például 30 ezret fizettek. A zab mellett kukoricával és hozzáadott Bábolnai koncentrátummal együtt etetik a ménes jószágait. A zab etetése, a termény gazdag beltartalmi összetevői, aminosav-tartalma miatt a lovaknál egyáltalán nem hagyható el, tette még hozzá az ügyvezető.

A legnagyobb hazai feldolgozó A növény termésének humán célú felhasználására példa lehet a Fortunate Product Kft., amely Lajosmizsén működteti az ország egyetlen zabpelyhesítő üzemét. Ábrahám Attila üzemvezető elmondása szerint fő termékük 80 százalékban a zabpehely. Így cégük az élelmezési célra hasznosított zab legnagyobb felvásárlója, az átvett áru mennyisége évente 1-2 ezer tonna között van.

Tucatnyiféle késztermékük egy része tisztán zabból készül (zabkorpa, zabliszt, zabpehely). Zabpelyhük 1998-ban és 2001-ben is elnyerte a Kiváló Magyar Élelmiszer elismerést. Másrészről vannak összetett termékeik, mint a négykomponensű pehelymix, ennek alkotórészei: zab, búza, rozs és árpa. A müzlik gyártásához ugyancsak hasznosítják ezeket a gabonaféléket. E termékcsoportban számtalan sajátmárkás müzlit készítenek az Auchan, a Cora, a Spar és a Tesco számára.

Ábrahám Attila azt is elmondta, hogy a termelők nem képesek az értékesebb, étkezésre szánt zab elkülönítésére. Másrészt a köztermesztésben lévő zabfajták többsége takarmányozási célú. Bár valamelyest ki lehet javázni a terményt, de nincs speciálisan humán célra termelt zabunk. A beszerzésben sincsenek kedvező tapasztalataik: a húsz éves gyakorlata szerint a termelők jelentős része nem tartotta magát sem a leszerződött mennyiséghez, sem a minőséghez. Ettől függetlenül, ha legalább közepes, vagy ennél jobb zabtermés van, itthon vásárolnak. Egy-két alkalommal fordult elő, hogy Svédországból, Ukrajnából vagy Szlovákiából kényszerültek zabot venni.

Fehér István