Tökmag: itt az új olajüzlet

Ausztriában és Németországban keresett árucikk a tökmag. Az olajtök könnyen beilleszthető a vetésszerkezetbe, hazánkban mégis alig foglalkoznak vele. Íme a jövő üzleti lehetősége!

A többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag tökmagolajat Ausztriában főként étkezési célra, salátákhoz használják, míg hazánkban gyógyhatású étrend-kiegészítőként fogyasztják. Csökkenti a vér káros koleszterin-szintjét, de főként húgyhólyag- és prosztatapanaszok esetén javallják. A gyógyszeripar a tökmagolaj-kapszulákat szintén a húgyúti panaszok kezelésére ajánlja (60 darabot bő kétezer forintért).

Jelenlegi ismereteink szerint az olajtök legjelentősebb felhasználója és termelője Ausztria, azon belül is Stájerország. Innen terjedt el az olajtök termesztése, ennek megfelelően hazánkban a Nyugat-Dunántúlon jóval nagyobb hagyományokkal rendelkezik, mint az Alföldön.

Markáns íz, magas ár

Olajtöktermeléssel Ukrajnában, Oroszországban, Dél-Afrikában és Kínában is foglalkoznak. Az Európán kívülről érkező tökmag ára alacsonyabb a magyarországinál, de minőségi és szermaradvány-problémák vannak vele.

Egy liter valódi stájer tökmagolajat a Vaterán ? ezen az internetes adok-veszek portálon ? 4800 forintért kínálnak, de más honlapokon 6400 forintért is megtalálni ugyanezt.

Magyarországon a tökmagolajtermelés a második világháború előtt és alatt viszonylag nagy jelentőséggel bírt, nemesítési munka is folyt ebben az irányban. A háború utáni üzemszerkezeti átalakulások során az olajtök elvesztette jelentőségét, kikerült a nagyüzemi gazdálkodásból.

Bár a tökmagolajat ma markáns íze és magas ára miatt inkább csak salátákhoz használják, mégsem tartjuk kizártnak, hogy termőterülete a jövőben növekedni fog, hiszen az emberek egyre inkább a természetes gyógyhatású anyagok felé fordulnak. Jelenleg mintegy 25 ezer hektáron termeljük.

Szatmári Zoltán a Glaxo Smith Kline (GSK) gyógyszergyár alkalmazásában koordinálja az olajtök termeltetését, amibe beletartozik az ellenőrzés, a szaktanácsadás, a termésbecslés, a fémzárolás és az export megszervezése is. Testvére, Szatmári Tamás pedig olajtököt termel, Murony településen (Békés megye), ahol 985 hektáron gazdálkodik.

Szinte mindent exportra visznek

?A GSK gyógyszereket állít elő a tökmagból, ezért úgy kell termeltetnünk a magot, hogy visszakövethető legyen a patikák polcán álló terméktől a vetőmag-előállításig, nem elég csak egyszerűen felvásárolni. A fémzárolt tökmag feldolgozása és a termék értékesítése aztán Németországban történik? ? magyarázza Szatmári Zoltán.

Európa legfontosabb felvevőpiaca viszont Ausztria, az ottani igények diktálják az árakat. Az osztrák piac hátránya, hogy igényüket elsősorban az ottani termésből elégítik ki, és csak hiány esetén fordulnak a magyar termelőkhöz. Emiatt az ár a szabadpiac törvényei alapján eléggé hektikusan változik.

?Jelenleg közel 4 eurót is fizetnének a vevők a tökmag kilójáért, ha lenne. Előtte 2,3?2,5 euró körül mozgott az ár, de volt már 3 fölött és 1,50 alatt is. Amennyiben az öko termesztés feltételeinek megfelelő termelésből származik a mag, ára az előbbiek duplája is lehet. Cégünk nem követi teljes mértékben ezeket a mozgásokat. Minden év februárjában közöljük az átvételi árat, és ehhez tartjuk is magunkat, úgyszintén a fizetési határidőhöz is? ? állítja a Szatmári Zoltán.

Az osztrákokon kívül főleg német és holland kereskedők vásárolnak magyar magot. Az export aránya a teljes termés 90 százalékát teszi ki. A magyarországi kereslet növekedéséhez az ismertségen keresztül vezet az út.

Két nagy csoportra lehet osztani a tököt termelők körét: a kistermelők 1-2 hektáron foglalkoznak az olajtök termesztésével, a nagyok 30 hektár feletti területeken. Komoly mennyiséget és homogén árut természetesen ez utóbbiak képesek előállítani. Nekik vannak meg az ehhez szükséges gépeik és szaktudásuk. Ebben a szegmensben az átlagos termőterület 60?70 hektár körül alakul, amiben benne vannak azok a gazdaságok is, ahol 200 hektáron díszlik az olajtök.

Beruházásigényes

A technológia más növényektől eltérő, komoly erőforrást igényel. A kabakokat rendre kell terelni, hogy a betakarítógép könnyen és egyenletesen fel tudja szedni. Ezt egy speciális, traktor elejére szerelt, hóekeszerű eszközzel végzik, amit egy ügyes lakatos könnyen el tud készíteni.

A következő lépés a betakarítás (?roppantás?). A betakarítógép speciális eszköz, ezt csak ehhez a növényhez lehet használni. Ára viszonylag magas, típustól függően 70 ezer és 110 ezer euró közötti. Gyakorlatilag két gyártó ? Moty ( Ausztria) és DMM (Debrecen) ? van a piacon. A gépek ára használtan is magas.

A földről beszállított magot mosni kell. A dupladobos mosó nem túl drága, de ez is csak itt használható, növényspecifikus beruházás. A mosott anyag a szárítóra kerül. A tökhöz készült szárítópad és kazán szükség esetén másra is használható, de nem ez a gyakorlat.

?Mi 2003-ban pályázati forrás segítségével megléptük a teljes gépsor beszerzését, amely egy erős közepes termésátlag (6-7 mázsa mag/hektár)mellett 60?80 hektár olajtök betakarítására és feldolgozására alkalmas? ? meséli a termelő, Szatmári Tamás.

?Ez a beruházás akkoriban kereken 10 millió forintba került, ami a következőket foglalta magába: a rendek kialakítására szolgáló traktor frontrészére szerelhető tolót, a felszedő és roppantó gépet (Tökropp2003. DMM), továbbá a mosót (Örményes Gépgyártó), az egypados szárítóberendezést (szintén Örményes), a zsákoló garatot, a maggyűjtő kocsikat, ládákat és a kalmár rostát.?

A gazdálkodó idén szeretné korszerűsíteni a szárítót, a mosót és a géptárolót ? megközelítőleg 70 milliós költséggel. Mivel a tök egyéb növényekkel összehasonlítva kézimunkaerő- igényes, ezen a téren szeretnének még fejlesztéseket végrehajtani. Emellett a tök gyomelnyomó képessége ? a nagy levélfelület miatt ? igen jó. Ezért ha kellő minőségben 2-3 alkalommal megkultivátorozzák, a kézi kapálások akár el is hagyhatók. Egy idei fejlesztéssel a betakarítás munkaerő-igényét is a harmadára szeretnék csökkenteni.

Kell hozzá némi rutin is

A fentiekből látható, hogy a termesztés beindítása komoly beruházást igényel, ezért csak annak éri meg, aki hosszabb távon tervezi a termesztését. Ebben az esetben viszont egy jól jövedelmező, a vetésforgóba is ideálisan beilleszthető növény kerül a területre.

A tök életének kezdeti szakában, a vetés és kelés idején a legérzékenyebb a környezeti tényezőkre. A talajlakó kártevők (hangya, drótféreg) szívesen fogyasztják a csírázó vetőmagot, különösen, ha a kelés vontatott. Ez akkor fordulhat elő, ha a talaj túl hideg (12 °C alatti). Problémát okozhatnak még ebben az időszakban a kései fagyok. A termesztés sikerének kulcsa a gyors, robbanásszerű kelés, ezért száraz években egy kelesztő öntözést is meghálál a növény.

?Nálunk a kezdeti tanulóév gyengére sikeredett, a három mázsás magtermés még a termelési költségeket sem fedezte? ? mondja Szatmári Tamás. ?De tanultunk a hibákból, kerestük az optimális fajtát, termőtalajt, tápanyag-utánpótlási módot, és a második évben megdupláztuk, 65 hektárra emeltük a vetésterületet. Beiktattunk egy rövidebb, egy közepes és egy hosszabb tenyészidejű fajtát (Szentesi olíva, Ármin, Kákai futó).?

A tenyészidő hossza 120-135- 150 nap közötti időszakokra változott, ezzel valamelyest sikerült megnyújtani a betakarítási időszakot. Ez a betakarítás biztonságát növelte, és a gazdaság veszteségei is csökkentek. A tenyészidő hossza a terméshozam alakulására ugyancsak kedvezően hatott: 5?7 mázsa magmennyiség között változtak az eredményeik.

2004 óta Szatmári Tamás folyamatosan hozza az 5-6 mázsás termésátlagot, és többször is sikerült 7-8 mázsa szárított, tisztított magot megtermelnie egy hektáron. A mag mázsájáért most 75 ezer forintot fizetnek az átvevők, 7 mázsáért így 525 ezer forintot lehet zsebre tenni.

?Az összes költségem 200?220 ezer forint, vagyis a nyereség bő 300 ezer forint hektáronként? ? vázolja a jövedelmi viszonyokat Tamás, hozzátéve, a nyereség a legrosszabb évben is elérte a hektáronkénti 200 ezer forintot.

A vetőmagot a termeltetőtől kapják. A növény inputanyag-igénye nem nagyobb, mint egy átlagos kapás kultúráé. A betakarítás után az összetört kabakdarabokat, indákat nehéztárcsával azonnal bedolgozzák, és jobban hasznosulnak, mint a zöldtrágya. Jótékony hatású az utóveteményre, amely általában őszi kalászos.

A szakember szerint 10 százalék terméstöbblet várható a kalászostól, ha tök után vetik. Magát az olajtököt egyedül önmaga és napraforgó után nem vetik.

?Ha gyógyszergyár számára termelünk, vigyázni kell a növényvédőszer- maradványokkal? ? hangzik az intelem. ?Sok évvel ezelőtt kijuttatott szerek maradványait is ki tudják mutatni a feldolgozók. Nálunk is csak az utóbbi három évben nem volt gond a határértékekkel.? Az olajtök tehát az agrár-környezetgazdálkodási, valamint öko körülmények között hozza a gyógyszer minőséget. Persze az sem lenne utolsó dolog, ha nemcsak gyógyszerként, hanem étkezési olajként is tekinthetnénk rá, ehhez azonban fogyasztók is kellenek.

STÁJER PARASZTSALÁTA TÖKMAGOLAJJAL

Hozzávalók: 1 kis fej saláta, 2 paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, 300 g főtt parasztsonka, 5 evőkanál tökmagolaj, 2 zöldpaprika, 4 evőkanál almaecet, 100 g morzsolt kukorica, só és bors, 100 g zöldbab, 2 kemény tojás, 1 hagyma. Elkészítés: A salátát megmossuk. A parasztsonkát széles csíkokra vágjuk, hozzáadjuk a felaprított hagymát, főtt zöldséget, a kockára vágott paprikát és paradicsomot. A szétnyomott fokhagymát, sót, borsot és tökmagolajat belekeverjük a salátába. Végül adjunk hozzá ecetet, és a kemény tojásokkal díszítsük.