Szervestrágyázás pellettel

Szerves trágyából kevés is van, nagy tömege miatt költségesen is mozgatható, és tele van gyommaggal. Létezik azonban olyan szerves anyag, ami kis térfogatú, hatékony és mégsem perzsel.

Napjainkban a termesztés egyik legsúlyosabb gondja a talajok jó minőségű, megfizethető szerves anyaggal való ellátása, a szerves trágya gazdaságos és következetes visszapótlása. Téves az a feltételezés, hogy műtrágyázással minden növényi táplálóanyag viszszapótlása megoldható. A nálunk elterjedt gyakorlattól eltérően a szerves anyagok visszajuttatása és rendszeres használatuk nem hagyható ki a növénytermesztési technológiákból.

Szabadföldi termesztés során évente átlagosan 3-4 tonna humusz alakul át növények számára hasznosítható ásványi táplálékká hektáronként. Ahhoz, hogy megőrizhessük, és hosszú távon javíthassuk a talaj biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, a legfontosabb teendőnk, hogy szerves anyaggal pótoljuk az elásványosodott humuszt. Szerves anyagot többféle módon juttathatunk a talajba, például:

füvesítéssel,

zöldanyagok, gallyazási apríték talajba dolgozásával a sorokban,

szerves trágya használatával,esetleg ezek kombinációjával.

A szerves trágyákat pedig három fő csoportba oszthatjuk:

a) hagyományos szerves trágyák (istállótrágya)

b) komposztok

c) granulált természetes növényi tápanyagok

Magas szárazanyagtartalom

A tápanyag-visszapótlás módjának kiválasztásakor fontos ismerni a növények igényeit és a tápanyagféleségek alapvető paramétereit, árát és tulajdonságait.

• Elsőrendű fontossággal bír a szerves anyag
• szárazanyag tartalma (%) a szerves trágyában,
• tápanyag-összetétele (N, P2O5, K2O, MgO és a mikroelemek),
• humin-, aminó- és fulvolsavtartalma,
• gyommagvak vagy patogén organizmusok jelenléte,
• felhasználási, kezelési, tárolási, raktározási sajátosságai (például mennyire körülményes a trágya kijuttatása),
• a hektáronként kijuttatandó mennyisége.

Alapvető kitétel, hogy minél magasabb a szerves trágya szárazanyagtartalma, annál nagyobb a szervesanyag- tartalma is. Vagyis egy szárazanyagban gazdag szerves trágyával, kisebb mennyiség használata esetén is ugyanolyan, sőt akár nagyobb hatásfok is elérhető.

Az istállótrágya 17,5 százalékos szárazanyag-tartalmához viszonyítva a korszerű szervestrágyapellet munkaerő, költség és minden más idevonatkozó tényező tekintetében óriási előnyöket mutat. Ha a granulált természetes anyagokat választjuk, csaknem százszor (!) kevesebb szerves trágyát kell kijuttatnunk hektáronként.

Ez mindenképpen igen jelentős megtakarítást eredményez, akár a ráfordított munkaórák, akár az üzemanyagköltség, összköltség viszonylatában. A természetes granulált anyagok egységnyi mennyisége minimálisan tízszer több nitrogént, 15?20-szor több foszfort és káliumot tartalmaz, mint a hagyományos átlagos istállótrágya hatóanyagai.

Steril tápanyagbomba

A korszerű granulált természetes növényi tápanyagok egyik jelentős előnye a szerves trágyával szemben, hogy a gyártástechnológia részeként ? a hőkezelés következtében (65-70 °C) ? a káros ammóniagázok, a patogén baktériumok és gyommagvak maradéktalanul eltűnnek.

A pellet formátumú természetes növényi tápanyag-készítménynek legjelentősebb járulékos minőségi előnye minden más trágyával szemben a gazdag humin-, fulvol- és aminosav- tartalom. Az aminosavak biológiai feladata, hogy megkönnyítsék és megnöveljék a növény gyökérzetének azt a képességét, hogy a talajból a tápanyagokat hatékonyan felszívja: a szerves savak segítségével az egyébként hasznosíthatatlan tápanyagok növényi táplálkozásra alkalmas állapotba kerülnek.

Emellett az aminosavak segítik a növényt olyan stresszhelyzetek könnyebb átvészelésében, mint a fagy, szárazság, hirtelen hőingadozások, szél, jégeső.

Nem mosódik ki

A granulátumot akár ősszel, akár tavasszal kijuttathatjuk, ami a műtrágya vagy az istállótrágya esetében nem lehetséges, vagy egyértelmű hatóanyag-veszteséggel jár. Az istállótrágya és műtrágya kombinációkból, a nitrát alakban található nitrogén az ősz-tél folyamán egy erősebb csapadék következtében kimosódhatnak, és talajvízbe kerülve károsítják folyóvizeinket. Ugyanez a kimosódás veszély áll fenn a karbamid- nitrogén (vizelet), illetve ammónium-nitrát tartalmú NPK műtrágyákkal is.

A granulált természetes szarvasmarha- és baromfitrágya felhasználásával megfordíthatók a talajoknál tapasztalható káros folyamatok. Csökkennek a tápanyag- visszapótlás költségei, és egészségesebb, jobb ízű és minőségű árut állíthatunk elő. Nem utolsó sorban védjük vele környezetünket.

A baromfitrágyával kapcsolatban több kétely is felmerülhet. Például mennyire állandó a hatóanyag-tartalma, nem perzsel-e? Ma már ellenőrzött körülmények között, állandó tápanyagtartalom mellett lehet gyártani ezt a fajta trágyát is, ami még magasabb dózisok esetén sem perzsel. Mentes mindennemű gyommagtól, kórokozótól, könnyű a kijuttatása, alap- és fejtrágyázásra egyaránt használható; növényhez és fenofázisokhoz igazított tápanyagösszetétellel kerül forgalomba.

Fülei Zoltán, okleveles kertészmérnök