Mi lesz veled, repce?
Jó esetben egy októberi esőre is kikelhet, és egy hosszabb fagymentes időszak után 3-4 leveles állapotban mehet a télbe. Ha nem jön kedvezőtlen idő, a repce áttelelhet – vélekednek a Dow Agrosciences szakemberei. Egy biztos, jövőre sem lesz sok a repce, mivel a vetésterület idén nem nő, 200 ezer hektár körül alakul, és a magas termésátlagra is kicsi az esély. Ehhez ugyanis több csapadékra lett volna szükség.
Ez történhet(ett) a repcével:
1. A megvett mag zsákban maradt, el se vetették. Végső esetben október első hetéig kitolható a repce vetése (ilyenkor már csak hibrid jöhet szóba). Nagy a rizikó, de ha van esélye a hosszú fagymentes időszaknak, még bejöhet a számítás.
2. A ki sem kelt repce helyébe őszi kalászos került.
3. Ha 30 százaléknál rosszabb volt a kelési arány, egy-két héten belül kitárcsázták és újravetették. Vagy repce helyett októberben-novemberben búza kerül a helyére.
4. Több hullámban kelt ki, most 50 százalékos az állomány. Az egyenetlen repce növényvédelme, tápanyagellátása nehéz feladat lesz. A forró ősz folyamán a preemergens típusú gyomirtó szerek egy-két héten belül bedöglöttek, hatásuk elmarad. Tavaszig várunk, mi lesz a növénnyel, végső esetben kitárcsázzuk, és napraforgó vagy kukorica kerül a helyére.
5. Ha 80 százalékban kikelt – főként hibrid esetén –, az már jónak mondható, a gazda egy időre hátradőlhet.
„240 hektáron vetettünk idén repcét, augusztus 25. és szeptember 1. között. Előtte egyáltalán nem esett az eső, utána viszont egyszerre zúdult le 35 mm. A felhőszakadás szó szerint bebetonozta az aprómagot. Csak 100 hektáron érte el a kikelő állomány a 15 tő/m2-es sűrűséget. Így 140 hektárt újra kellett vetni, szintén porba. Erre egy hét múlva jött egy csendes, áztató 24 mm csapadék, ami megalapozta az egyenletes, gyors kelést. Húsz év alatt csak tavaly és az idén fordult elő nálunk az, hogy újra kellett vetni területeket, kitárcsázásra még nem került sor. Gyakoribb viszont, hogy egyáltalán nem tudunk annyit vetni repcéből, mint szeretnénk. A mostani állomány sorsa tavasszal dől el. Napraforgót nem szoktunk vetni, de ha muszáj lenne a gyengébb 100 hektárt feláldozni, vagy ez, vagy kukorica kerülne a helyébe.”
„Sikerült időben elvetni a repcét, aztán eső híján szeptember első felében egyenetlenül, félig-meddig kelt ki az állomány. A szeptember 19-i eső sokat segített rajta, szerintem helyre fog jönni a tél beálltáig.”
„Időben vetettük a repcét, de csak 9 mm eső jött a 350 hektárra. Úgy látom, hogy 50 hektárról lemondhatunk, de a többi 80 százalékban kikelt. A ritka kelés a hibridnél nem baj, még szépen helyrehozhatja magát. Mostanra beletettük a termesztési költség felét (vetőmag, gázolaj, gyomirtó szer), már nem lehet kiszállni. Olyan, mintha a rulettben feltettünk volna mindent a pirosra – most már meg kell várni, mi a pörgetés vége…”
„Augusztus végén 90 hektáron vetettünk repcét. Előtte hetekig nem esett az eső, utána is csak 12 mm-t kaptunk szeptember 5-6. körül, majd 10 nappal később 3 mm-t. Csoda, hogy néhol kikelt. Tapasztalatom szerint akár egy októberi kelésből is lehet a végén jó termés. Minden azon múlik, mennyire hosszú, enyhe és csapadékos az ősz. A tél tartós hidege már kevésbé árt a repcének, mint a kora tavaszi fagyos éjszakák, amikor éjjel mínuszban van 7 fok, nappal meg pluszban. Ilyenkor könnyen felfagy a növényke. Ha szerencsésen alakul az ősz, tavaszra eltűnik ez a fejlettségbeli egyenetlenség, megerősödhet a repce. Volt már rá példa, hogy tavasszal mégiscsak kitárcsáztam, de ez ötévente egyszer fordul elő.”
„200 hektáron, szeptember 5. környékén kerül a földbe a mag. Más években szeptember 15–20. között vetjük, mert rendszerint ezt követi az eső. Idén viszont ki se kelt a mag. Felülvetjük búzával.”
„250 hektárra terveztünk repcét, és 70 hektár lett belőle. Itt július vége óta nem volt eső. Amit vetettünk, az se kelt ki.”
„Nálunk 70–85 százalékban kikelt a 600 hektáron vetett repce. A vetés augusztus 20. és szeptember 5. között zajlott. Most már négyleveles állapotban van a növényke.”
Szeptember 5-10. között 450 hektáron került földbe a mag. Közvetlenül előtte 14 mm eső esett, és szeptember 20-án ismét kaptak 12 mm-t. Vincze Lajos tapasztalata szerint a szeptember 20. után kelt állományból már csak kis eséllyel lesz jó termés, akár az őszi, talajmenti fagyok is elvihetik. „Ha nem kel ki, részint elvetjük búzával, részint várunk tavaszig, és napraforgó kerül a helyére. Annak ugyanaz a helye a vetésforgóban, mint a repcének, és bevételben is hasonlót hoz a konyhára. De most még van esély a növény megerősödésére.”
„Miskolc környékén augusztus közepétől 4 mm esett. Sokan elvetették a repcét a környéken, jellemzően nem kelt ki a mag vagy legfeljebb 30 százalékban” – tudjuk meg egy helyi szaktanácsadótól. „Ami nem indult meg, az még kikelhet, és a téltől függően lehet is belőle valami. Ha már belefektették a pénzt, legalább az októberi kalászosok vetéséig várnak. Az előkészített talajba pedig mindenképpen kerül vagy búza, vagy árpa. Rosszabb a helyzet a részben kelt állománnyal – ebből már biztosan nem lesz pénz.”
„Augusztus 20–25. között 150 hektáron vetettünk repcét. Fajta és hibrid egyaránt volt benne, mindkettő normál sortávra. Vetés előtt nem volt eső, de szeptember elején kaptunk 20 mm-t. Aztán a teljes tábla egyszerre kikelt. Réti agyagtalajon gazdálkodunk, ez tartja a vizet. Ha most egy ideig nem esne, azt is jó pár hétig bírná még a növény. Mivel eddig nem hullott eső, hiába volt meleg, nem fejlődött a repce. Ha az október átlaghőmérséklete nem lesz magas, regulátorozni sem kell majd. Eddig még sose kellett kitárcsázni, remélem, most se kerül rá sor.”
„90 hektár repce vetését terveztük, és ennyi is lett. Van itt hordaléktalajtól az öntéstalajig minden, művelésmóddal igyekszünk korrigálni az adottságokat. A vetés szeptemberben 4-9. között zajlott, előtte és utána is kaptunk kétszer 10 mm esőt. Ahhoz nem volt elég, hogy a teljes állomány kikeljen, a mag egy része elfeküdt a földben. A vontatott kelés miatt gyenge lesz az állomány, ez a meleg, száraz ősz pedig nagyon megkönnyíti a kártevők dolgát. Csak a tél során derül ki, hogy mennyi esélye marad a növénynek. Ha nagyon gyenge lesz, kitárcsázzuk – napraforgó jön a helyére.”
