GMO-körkérdés
A nyári GMO-botrány kapcsán megbíztuk a Kleffmann és Partner piackutató céget: derítse ki, hogyan viszonyulnak a magyar gazdák a génmódosított növényekhez, és mennyire tartják fenntarthatónak az ország GM-mentességét. Íme a válasz!
H osszú távon fenntartani a mezőgazdasági termelés GM-mentességét – ez a magyar kormányzat egyik alapvető célja. Mivel a hazánkban forgalomba hozott vetőmagok jelentős része külföldről érkezik – többek között olyan országokból is, ahol engedélyezett a génmódosított kultúrák termesztése –, a vidékfejlesztési miniszter idén tavasszal a vetőmagok fokozott ellenőrzését rendelte el. Július végéig az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) által elvégzett 535 vizsgálat során 4 szója-, valamint 10 kukoricatételben találtak GMO-tartalmat.
A hivatal döntése értelmében az érintett vetőmagokkal elvetett területet – és annak pufferzónáját – ki kellett szántani. Ez kukoricában és szójában összesen 5–6 ezer hektárnyi területet jelentett, hektáronként 360 ezer forint kártérítés fejében. A pénz csak részben terheli a központi költségvetést, mivel az érintett cégek maguk is részt vesznek a kártérítésben. A kifogásolt kukorica-vetőmag döntő többsége Monsanto hibrid volt, és kis mértékben Pioneer termékekben is előfordult GM-vetőmag. A bírált szója pedig a Pioneer hibridje volt. A lapunk megbízásából végzett telefonos felmérés október végén készült, 250 fő megkérdezésével, akik 300 hektárnál nagyobb területtel rendelkeztek.
Fájt a szívük érte
Bár a válaszadók mindegyike hallott a GMO-botrányról, az események kapcsán a gazdák tájékozottsági szintje igen eltérő. Arra a kérdésre, hogy mi is történt, az első spontán reakció nagyon különböző volt.
Konkrétan rákérdezve az érintett kultúrákra, a gazdák döntő többségének (84 százalék) csak a kukorica érintettségéről volt ismerete. A nemesítő cégek és a kiszántott terület nagyságát illetően a válaszadók többnyire tájékozottak voltak.Ám az eset – és az MgSzH eljárása – megosztja a gazdákat: 47 százalékuk egyetértett a kiszántással, 46 százalék nem értett egyet, 7 százalék pedig nem tudta eldönteni.
A kukoricások engedékenyebbek
A génmódosított növények termesztésével kapcsolatos általános vélekedés elutasító. A megkérdezett gazdák közel háromnegyede (71%) egyetért azzal, hogy Magyarországon csak GM-mentes növényeket lehessen termeszteni, 25 százalék nem ért egyet és 4 százalék bizonytalan.
Alapvető agrárpolitikai kérdésként kezelik a gazdák a GM-mentességet: túlnyomó többségük egyetért azzal, hogy a mentességet az Alaptörvény garantálja (63%). A válaszadók 30 százaléka ezzel nem értett egyet, 6 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben.
A kukoricatermesztők több mint fele (55%) saját maga nem vetne genetikailag módosított kukoricát. Még akkor sem, ha azt a törvényi szabályozás lehetővé tenné. 37 százalék termesztene, 8 százalék pedig bizonytalan.
Jóval magasabb az elutasítás aránya a kukoricát nem termesztők körében: 70 százalék nem vetne génmódosított növényeket, és csupán 24 százalék termesztene.
Érvek és ellenérvek
A támogatók és ellenzők érvei egyaránt sokszínűek. A GM-mentes Magyarország támogatói legnagyobb arányban (29%) a GM-növényeknek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt, egyelőre ismeretlen, lehetséges káros hatásait emelték ki. Sokan határozottabban foglaltak állást: nemcsak lehetségesnek, hanem bizonyítottnak tekintik, hogy a GM-növények károsak az emberi egészségre és a környezetre (19%), vagy azt nehezményezik, hogy a génmódosítás komoly beavatkozás a természetbe (8%). Több gazda általánosságban véve károsnak, veszélyesnek ítéli a technológiát (6%).
Emellett sokan említették, hogy GM-mentes növényeket termeszteni gazdaságilag is jövedelmező (11%). Vannak, akik ezt a technológia kiforratlansága miatt ellenzik (7%), vagy úgy vélik, hogy nincs elegendő kísérleti eredmény (5%). Némelyek egyszerűen nem tartják indokoltnak (6%). Néhányan azzal érveltek a GMO-k ellen, hogy az ellenkezik a hagyományokkal (4%).
A GMO-k magyarországi termesztését támogatók legfontosabb érve, hogy a GM-mentesség versenyhátrányt okoz, és ezért gazdaságilag kedvezőtlen (24%). Az emberi egészségre és környezetre gyakorolt esetleges negatív hatásokkal kapcsolatban a támogatók legfontosabb ellenérve az, hogy terményimporttal mindenképpen érkezik hazánkba GMO-s élelmiszer-alapanyag (19%), és hogy a GMO-k terjedése kivédhetetlen (18%).
Az is a GMO-k mellett szól, hogy egyszerűbb a növényvédelem, illetve kevesebb növényvédő szer szükséges (15%). Egyesek úgy fogalmaztak, hogy a génmódosítás technológiai előrelépés, újítás (13%), amivel olcsóbb és gazdaságosabb a növénytermesztés (11%), nagyobb hozam érhető el, illetve biztosabb a termés (6%). Akadnak olyanok is, akik szerint az ipari felhasználás elfogadható (5%), vagy egyszerűen nincs más választás (5%). Ám a GMO-pártiak is elismerik, hogy kevés az információ, kevés a kísérleti eredmény (6%).
