Harc a raktári kártevőkkel

Négyezer tonna gabona, több millió rovar. Ha a vevő csak egyet is meglát a mintában, több tízmillió forintot bukunk az üzleten. Egyetlen hatékony megoldás van: gázosítani kell. Bepállik, összecsomósodik, megpenészedik a gabona, amikor a kártevők a raktár teljes tartalmát használhatatlanná, értéktelenné teszik. Láttam már olyan magtárat, aminek a teteje olyan volt, mint egy golfpálya: szép zöld!” – meséli nevetve Győrfi László, a gyulai Bogármérnökség Kft. egészségügyi gázmestere. Erről leginkább a rovarok és rágcsálók széklete, vizelete tehet.

 

Mivel a rovarok igen nagy, akár több milliós létszámban is jelen lehetnek egy 4000 tonnás gabonaraktárban, csupán a mozgásukkal fel tudják melegíteni a terményt, akár 40–42 ˚C fokra is. Ez tovább rontja a gabona minőségét, vagy gyorsítja annak romlását.

 

Csak idő kérdése

 

Tudjuk, nagyon sok függ attól, hogy a gabonát miként és hová tároljuk be. Erre már a betakarításkor oda szoktunk figyelni. Nem mindegy, hogy a termény milyen nedvességtartalommal érkezik meg az aratás után a földekről. Ha túl magas a víztartalom, akkor a kártevők is gyorsabban szaporodnak benne.

 

Lényeges a tároló minősége és előfertőtlenítése is: mindig legyen seprűtiszta a raktár, mielőtt beletennénk az idei termést. Raktározás előtt érdemes a magtárunkat fertőtleníteni, így az előző évi gabonából visszamaradt rovarok (és azok petéi) nem fogják megfertőzni friss munkánk gyümölcsét.

 

A falakon érdemes tisztasági meszelést végezni, a sérült részeket újra kell vakolni. Egy kézi permetezővel a padlózatot és a gerendákat kezeljük le rovarirtóval. A sérült tetőrészek javítása a legfontosabb. Egyrészt a beázás helyénél a nedves, átázott gabonában jobban szaporodnak a rovarok, másrészt a gázt hordozó tablettákat nem érheti víz vagy nedvesség. Ilyen esetekben a gázosítási eljárást el sem lehet kezdeni, meg kell várni a javítások végét.

 

A betakarítást követően – szeptember végén, október elején – nagy valószínűséggel megjelennek a kártevők. Ezt az időjárás is befolyásolja, hiszen a rovarok szaporodásának kedvez a meleg, párás környezet.

 

Ügyeljünk a magtárra!

 

Kétféle jól bevált módszer létezik a vizsgálatra, mindkettő gyors és egyszerű – az első a hőmérőzés. A búza és a legtöbb termény ideális tárolási hőmérséklete 16–22 °C fok. Ha ennél magasabb hőmérsékletet mérünk – ami akár elérheti a 35–40 °C fokot is –, akkor biztos, hogy kártevőktől hemzseg a gabonánk. A méréseket érdemes először a falak mentén, illetve a tartóoszlopok környékén kezdeni, ezeken a helyeken a legvalószínűbb a fertőzés kialakulása.

 

A hőmérsékletet mérhetjük a mai modern, digitális eszközökkel, de a célra megfelel egy pár méter hosszú gömbvas is. Beleszúrjuk a terménybe, majd kihúzás után, ha baj van, a kezünkkel is garantáltan érezni fogjuk a megemelkedett hőmérsékletet. A másik módszer a mintavételezés és annak rostálása. Ilyenkor egy kézi rostával vizsgáljuk meg a több helyről és mélységből vett mintákat. Amennyiben a rosta alján mozgást látunk, már hívhatjuk is a gázmestert.

 

Nagyon fontos, hogy a tárolás kezdetétől fogva rendszeresen ellenőrizzük a terményt. Lelkiismeretesen, akár hetente egy-két alkalommal illik mintákat venni a raktárban tárolt terményből. Ha ennek során gabonazsizsiket vagy lisztbogarat találunk, azonnal szakemberhez kell fordulni, különben csak még többen lesznek.

 

Csak szakember

 

Házilag nem lehet orvosolni a problémát. Amennyiben magtárunk fertőzötté vált, minél gyorsabban szakemberhez kell fordulnunk. „A munka mindig terepszemlével kezdődik. Megvizsgáljuk a raktár műszaki állapotát, a tetőt, hogy van-e beázás, valamint a kapuk zárhatóságát. Megnézzük, mekkora a fertőzöttség mértéke, akadnak-e levizesedett foltok az esetleges beázások miatt” – mondja Győrfi István egészségügyi gázmester. Ezek alapján döntik el, hogy egyáltalán el lehet-e kezdeni a munkát – vagy előbb szükség van a feltárt hibák orvoslására.

 

„A gázosítás megkezdése előtt tájékoztatni kell a telepen dolgozó munkatársakat. Ha a raktár ajtaja a gázosítást követően bezárult, akkor oda senki nem teheti be a lábát!” – figyelmeztet a gázmester. „Hiába maradt bent a kedvenc lapát, seprű, vagy akár az anyós mobiltelefonja, nem lehet bemenni érte. Nem is lehetséges, hiszen az eljárás két hetében a raktárt záró lakat kulcsa végig a gázosítást végző szakember tulajdonában kell legyen.”

 

A felhasznált gáz mennyisége minden termény esetén más és más. Ez függ a szemek nagyságától, a köztük lévő üres tértől, azaz a mag gázáteresztő képességétől.

 

„Ezer tonna napraforgóba 13 kiló gáztabletta szükséges, míg ugyanennyi búzába legalább 16 kiló kell. Az árpához viszont elég 12 kiló is. Ezen nem érdemes spórolni, máskülönben a hatás nem lesz 100 százalékos, és az egészet elölről kell kezdeni” – mondja a gázmester. Abban az esetben, ha a mintavételezés során nagyon magas fertőzöttséget tapasztalnak, a tipikus adagot 1–2 kilóval meg szokták emelni.

 

A gázosító tablettákat egyenletesen és megfelelő mélységekben kell elhelyezni a terményben, így a belőlük felszabaduló gáz mindenhová eljut, és ki tudja fejteni a hatását. Amint a tablettákat elhelyezték, az egész terményt le kell fedni fóliával. Ez nagyon fontos lépése a rovarirtásnak, nélküle hiába is várnánk teljes sikert.

 

„Speciális fóliát használunk, amely nem ereszti át a gázokat” – mutatja büszkén a gyulai gázmester. A fólia ugyanis megakadályozza, hogy a gáz a gabona szintje fölé emelkedjen, így ott fejti ki a hatását, ahol kell. Miután a fóliát is leterítették, a magtár kapui bezáródnak, lakat kerül rájuk, és így is marad 14 napig.

 

„Mindig tartsuk be a védőtávolságot! Ez silónál 8 méter, szalaggal körbekerítve, szabad térben a fóliás gázosítás szintén 8 méter. Ne feledkezzünk meg a figyelmeztető feliratok elhelyezéséről sem!” – hangzik a tanács. Két hét elteltével jön a szellőztetés, három napon át. Az első 24 óra a főszellőztetés, ekkor nyílnak meg a magtár kapui, és ilyenkor kerül le a gabonát takaró fólia. Ezt a műveletet a gázmester végzi és felügyeli, ellenőrzi a gáz koncentrációját, és még ekkor sem enged be senkit a területre. Szellőztetés alatt a védősáv nagyságát a jelenlévő gázmester a körülményektől függően (például erős szél miatt) megnövelheti. Ekkor kell ellenőrizni a gázosítás sikerességét is. Ismételt mintavételezéssel, kézirosta használatával állapítják meg, vannak-e „túlélők”.

 

A következő két nap az utószellőztetés. Itt már nincs szükség a szakember jelenlétére, de fontos, hogy a kapuk továbbra is nyitva maradjanak. A termények mozgatását csak a harmadik nap után lehet megkezdeni. Előfordulhat, hogy még ekkor is lehet érezni a gáz igen jellemző, rothadó halra emlékeztető szagát, de veszélyt ekkor már nem jelent senkire.

 

A gyilkos szer

 

A gázképző vegyület szilárd állapotban kerül a gabonába. Fémalapú gázosítószereket, mint magnézium-foszfid, alumínium-foszfid vagy kálcium-foszfid tablettákat használnak. Ezekből a levegő páratartalmával érintkezve szabadul fel a foszfor-hidrogén gáz, más néven foszfit, amely nagyon erős sejt- és enzimméreg. Omnicid szer, azaz nincs olyan élőlény, amely immunis lenne rá.

 

Megfelelően alkalmazva – azaz a kellő mennyiségben, rendesen lefóliázva – a foszfit mindent kiirt, ami kárt okozhat a gazdának: gabonazsizsiket, kis és nagy lisztbogarat, molyokat, egereket, patkányokat. Viszont a méreg nem válogat, ha a lezárt területen marad mondjuk a gazdaság kedvenc macskája…

 

Hosszú évek óta nem volt Magyarországon baleset, ez nagyrészt a szigorú szabályozásnak köszönhető. Emellett minden gázmester tisztában van a veszély mértékével. „Nem azért viselünk gázálarcot, mert törvény van rá” – hangsúlyozza Győrfi. „Ezek a szerek veszélyesek. Csak egészségügyi gázmesteri végzettséggel vásárolhatók, illetve használhatók.”

 

Mielőtt a malmok elkezdenék a búza feldolgozását, tisztítják, rostálják. Ekkorra a gáz utolsó maradéka is kiszellőzött a terményből, semmilyen nyomot sem hagyva maga után. Ebben a tisztítási fázisban inkább az elpusztult rovarok maradványai, valamint az egyéb szennyeződések távoznak a gabonából.

 

Mennyibe kerül?

 

A kártevők nem válogatnak kis és nagy raktárak között. Az 50 tonnás és a 12 ezer tonnás raktárakban ugyanúgy el kell végezni a gázosítást, ha felüti fejét a fertőzés. Az irtás költsége tonnánként 150–200 forint közé esik. A búza jelenlegi tonnánkénti árához képest ez nem nagy tétel. Ha figyelembe vesszük, hogy akár a teljes terményt is tönkreteheti a gázosítás „megspórolása”, akkor bizony megéri. A vevő, ha élő rovart talál a mintában, a gázosítás költségének többszörösét akarja lealkudni a vételárból.

 

Még malmokban is szokták alkalmazni a gázosítást, mint rovarirtó módszert. Hiszen az ott nagy mennyiségben lerakódott lisztporban is megjelennek a kártékony ízeltlábúak, valamint a kisebb-nagyobb rágcsálók. Ilyenkor a malom épületét belülről teljesen leszigetelik, és a gázfejlesztő tablettákat tálcákon hagyják az épületben, ahol azok két hét alatt teljesen kifejtik a hatásukat.

 

Miért nem működik?

 

„A magyar gázosító piacon is verseny folyik, nem vagyunk sokan, de azért itt is megy az árháború” – mondja Győrfi. „Van, aki semmilyen garanciát nem vállal, mert a foszfor-hidrogén csak abban a két hétben hatásos, amíg a raktár le van szigetelve. Mivel a mérges gáz még nyomokban sem marad meg a kezelés után, a rovarok gond nélkül visszaköltözhetnek. A »félreértések« elkerülése végett a szellőztetés megkezdésekor mintát veszünk a kezelt gabonából. Ha találunk benne élőlényt, úgy a gázosítást eredménytelennek minősítjük, és kezdjük elölről. Ez persze nagyon ritkán fordul elő.”

 

A Bogármérnökség Kft. további két hónap garanciát vállal az irtás utánra. „Ez a versenyhelyzet miatt alakult így. Két hónap hosszú idő egy magtár életében, sok minden előfordulhat, nagy az esély az újrafertőzésre. Nem szívesen vállal ilyet az ember, de a verseny az verseny!”

 

A gázosítás hatékonyságán csak kevés dolog ronthat. Olyan nincs, hogy a gáznak rossz lenne a minősége. Ha viszont nem kerül megfelelő mennyiségű szer egy tonna terménybe, vagy lyukas a takarófólia, az máris nagymértékben növeli a túlélők számát. Akad néhány környezeti tényező is, ami ront a hatékonyságon. Ne alkalmazzuk a gázosítást, ha a termény belső hőmérséklete nem éri el az 5 °C-ot, és akkor sem, ha a tároló relatív páratartalma 25 százalék alatt van, vagy a magvak nedvességtartalma 10 százalék alatti értéket mutat. A hőmérséklet a gáz tágulása, terjedése szempontjából fontos (fizika), míg a nedvesség a gázképződés miatt (kémia).  

A vertikális magtárakban tárolt termények gázosítására több megoldás is létezik – mondja Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. munkatársa. A nehézséget itt az jelenti, szemben a hagyományos horizontális tárolással (síkraktárak), hogy itt szemestermények akár 30 méter magas oszlopokban állhatnak, ezért a hatóanyagot nehéz lejuttatni a termény mélyére.

A legegyszerűbb megoldás, ha a gabona betárolása vagy átmozgatása közben a terménybe adagoljuk a gázosító tablettákat.

A következő lehetőség a J-System, amikor a silóban álló terményen gázt cirkuláltatunk keresztül. Ebben az esetben egy elektromos berendezés, fejleszti a tablettákból a foszfint, amit egy berendezés segítségével juttatunk keresztül a terményen.

Az SGS Hungária Kft. szerint bizonyos esetekben nagyon hatékony megoldás a mélységi gázosítás. Ekkor a szabadalmi eljárás alatt álló berendezés segítségével csöveket juttatnak a terményréteg aljára, miközben folyamatosan (minden rétegből) reprezentatív mintát vesznek. Ezzel módszerrel az egyes rétegek minőségét és az esetleges fertőzöttségének mértékét is meg lehet állapítani. A gázosító szert az üresen maradt csövön keresztül lehet a termény bármilyen mélységébe és bármely potra juttatni, a szükséges mennyiségben, az áru mozgatása nélkül. Ezzel a módszerrel lehet a legmagasabb hatóanyag-koncentrációt elérni a nagy magasságban tárolt terménytételek belsejében.

A gáz behatási ideje mindhárom módszernél hasonló mint a síkraktáraknál, azaz 7–14 nap, a hőmérséklet, a páratartalom, a tárolás, a gázosító anyag, a fertőzés típusa és a fertőzés mértékének függvényében. A szellőzés viszont több időt vesz igénybe a silók szerkezeti adottságai miatt. Egyes silók rendelkeznek szellőztető ventilátorokkal, ezeket bekapcsolva fel lehet gyorsítani a szellőzés folyamatát.

 

A jó gabonaminőség 8 pontja

1. tiszta, fertőtlenített magtár

2. a gabona rendszeres ellenőrzése

3. időben forduljunk szakemberhez

4. a kinézett cégtől kérjünk referenciát

5. kérdezzünk rá, fóliával dolgoznak-e

6. ha csak lehet, kérjünk garanciát

7. legyünk ott a mintavételeknél (gázosítás előtt és után is)

8. tartsuk be a biztonságielőírásokat