Bár az idei év csapadékbőséggel indult, mindenkiben élénken él még a tavalyi szárazság emléke. Az aszály bármikor megismétlődhet. Egy jól kivitelezett fúrt kút vize köbméterenként csupán 20 forintba kerül, míg a vezetékes víz ára 800–1500 Ft között van. Vágjunk bele!

Vannak olyan táblái, ahol más kultúrákkal rizikós termelni, vagy kipusztult az őszi vetés? Gondolja meg, mennyi köles, fénymag, napraforgó tűnik el a galambok, papagájok, pintyek gyomrában, vagy mennyi szotyi fogy egy futballpályán. Van igény az alternatív magokra!

Szinte nincs nap, hogy ne hangzana el egy örömhír orosz „testvéreinknél” folytatott sikeres exporttárgyalásainkról. Vagy ne latolgatná valaki, hogy hányszorosára tudjuk emelni egyik-másik termékünk kivitelét a megújuló barátságnak köszönhetően. Mégis mire számítson az, aki közepes vállalkozásával akarja Keletre juttatni szarvasgombás dinnyelekvárját vagy zöldségmagját?

Aki már kénytelen volt használni, tudja, hogy az egyik legkifizetődőbb beruházás. Aki még nem, az sem szeretné élesben kipróbálni. A kézi tűzoltó készülékek több tíz-, de akár százmilliós károkat is megelőzhetnek. Fontos ismerni működésüket, karbantartásukat, a bennük található töltőanyagokat. Telephelyen belül a különböző területek más és más tűzveszélyességi osztályba tartoznak. Azokon a mezőgazdasági telepeken, ahol öt alkalmazottnál több dolgozik, tűzvédelmi szabályzat készítése szükséges. A munkavégzés során használt területeket – a tárolt anyagok tulajdonságai és az ott végzett munka alapján – tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Ezt egy tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember, illetve cég végzi. A Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes terület: itt minden megkezdett 50 négyzetméter alapterület után 1–1 darab oltókészülék kötelező. B Tűz- és robbanásveszélyes terület: itt is a fenti mennyiség az előírás. C Tűzveszélyes terület: ezeken a részeken 200 négyzetméterenként (de legalább szintenként) kell oltókészüléket elhelyezni. D Mérsékelten tűzveszélyes terület: minden megkezdett 600 négyzetméter után (de legalább szintenként) kell elhelyezni 1–1 darab tűzoltó készüléket. E Nem tűzveszélyes terület: itt nem kötelező kirakni tűzoltó készüléket. A megfelelő készülékek kiválasztásához az éghető anyag fizikai és égési jellemzői alapján meghatározott tűzosztályok nyújtanak segítséget. A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás, illetve parázslás kíséretében égnek. Ilyen a fa, a szén, a szalma, a gumi. B tűzosztály: folyékony, illetve cseppfolyós szilárd anyagok, olvadékok tüzei. Az üzemanyag, a kenőanyagok, illetve a műanyagok tartoznak ebbe a kategóriába. C tűzosztály: éghető gázok tüzei. A földgáz, a PB-gáz, illetve a biogázüzemekben a metán jöhet szóba. D tűzosztály: fémek, fémötvözetek tüzei. A mezőgazdaságban ez az osztály nem jellemző. A tűzosztály betűkódja minden készüléken fel van tüntetve – ez mutatja, hogy milyen tüzek oltására alkalmas az adott készülék. Végül a készülékek legfontosabb jellemzője az oltóanyag. Ezek a következők lehetnek: Víz: használata ott ajánlott, ahol az előfordulható tüzek döntően „A” tűzosztályba tartoznak. Előnye, hogy a parazsat is lehűti, semlegesíti, fa-, illetve széntüzek esetén. Hátránya a rövid használati idő, illetve a relatív nagy súly és kis felhasználási terület. Hab: minden olyan helyre ajánlható, ahol szilárd éghető anyagok, éghető folyadékok és gumitüzek is előfordulhatnak: „A” és „B” tűzosztály. Előnye, hogy a hab hosszú időre elzárja az éghető anyagot az oxigéntől, így csekély az újralobbanás veszélye. A gumitüzeket – amelyek igen hevesek – ez az oltóanyag fékezi meg a leghatékonyabban. Fontos, hogy sem vízzel, sem habbal nem szabad oltani elektromos tüzeket, és az oltás megkezdése előtt áramtalanítani kell az adott területet. Por: kétféle porral oltó készüléktípust különböztetünk meg. A „BC” töltetű elsősorban az éghető folyadékok és gázok oltásához, az „ABC” töltetű ezen felül a lánggal és parázslással égő szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas. Utóbbi előnye a sokoldalúság, a súlyához viszonyított nagy oltási kapacitás és a kiváló elektromos szigetelő képesség (ezer volt, azaz 1 kV feszültséghatárig). Léteznek speciálisan erős áramú környezetbe tervezett poroltók, amelyek 35 kV-ig biztonságosak. Fémtüzek oltásához speciális „D” oltópor szükséges. CO2: a szén-dioxid töltetű készülékek a „B” és „C” tűzosztályú tüzek oltására alkalmasak. Ezek használatát sem akadályozza az elektromos feszültség, sőt kifejezetten javasolják olyan helyiségek biztosítására, ahol sok a számítógép, a porra és a nedvességre érzékeny berendezés. Mivel az oltóanyag nem szennyezi be a közvetlen környezetét, ezért előnyös az élelmiszeriparban, erőművekben, számítógéptermekben. Mezőgazdasági erő- és munkagépeknél kizárólag „A” és „B” osztályú tüzek oltására alkalmas készülék használható. Viszont javasolt egy kisebb, CO2-vel hajtott készüléket a vezetőfülkében elhelyezni. Ugyanis ha itt üt ki egy apró elektromos tűz – esetleg egy cigaretta leeső parazsa gyújt meg valamit –, akkor a porral oltó készülék a fülkében igen nagy kárt okozna. A működőképesség ára „Csak az a megbízható porral oltó, amelyik évente egyszer átesik a kötelező karbantartáson” – hangsúlyozza Deák György, a St. Florian Zrt. vezérigazgatója. „Ellenőrizzük a készülék kezelőelemeinek használhatóságát, a megfelelő hajtógáznyomást, a kellő mennyiségű oltóanyag meglétét, a biztosító csapszeget, illetve a záróplombát. Ez nem nagy költség: a legelterjedtebb, 6–12 kilogrammos porral oltó készülékek esetén nettó 600 forint. Ha ez elmarad, és a Katasztrófavédelem ellenőrei mutatnak rá erre a hiányosságra, a büntetés minimum 30 ezer forint, készülékenként” – figyelmeztet a szakember. A poroltók élettartama 20 év. A hat kilogramm töltősúlyú készülék ára gyártótól függően nettó 12–20 ezer forint között mozog. Az éves ellenőrzéseken kívül ötévente el kell végezni az ún. középkarbantartást, ami többek közt a készülék újratöltésével jár. A tizedik évben pedig mindegyiket nyomáspróbának teszik ki. Mai áron számolva egy készülék 20 év alatt a kötelező karbantartásokkal együtt 35–40 ezer forintos költséget jelent. Egy nagyobb agrárcégnél persze több tucat is van belőle. Figyeljünk rá, hogy a külföldről vásárolt gépekre szerelt tűzoltókat az itthoni hatóságok nem fogadják el, és büntetnek érte – mutat rá Deák György. Így ezek csak gyakorlásra vagy vésztartaléknak használhatók. Egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy az oltást gyakorolni kell. Fontos a felkészültség „Megtörtént, hogy egy meleg nyári napon, aratás közben a kombájn egyik szorító-tartó eleme kilazult, letört. Emiatt az üzemanyagot továbbító, gumírozott vezeték meglazult, és elkezdte koptatni magát. A cső kilyukadt, a gázolaj pedig egyenesen a hátsó kerékre szivárgott. Pár perc múlva – amikor a kerék már kellően körbe lett locsolva gázolajjal – a súrlódás miatt a vezeték tüzet fogott… 
A gépkezelő ekkor vette észre a visszapillantóból a füstöt és a lángokat. Mire kiszállt, már a hátsó kerék is lángolt. 
A fiatal kombájnos ekkor – teljesen ösztönösen – addig futott, amíg a lába bírta. A gép pedig a tűzoltó készülékkel együtt teljesen kiégett.” Deák György szerint mindez megelőzhető lett volna, ha a kezelőt kiképzik a hasonló helyzetekre. A kézi porral oltó készülékek kezelése roppant egyszerű. Határozottan, kissé felfelé emelve leakasztjuk a falitartóról. A biztosító csapszeget egy biztos rántással eltávolítjuk. Ne lepődjünk meg, ha minimális ellenállást érzékelünk, hiszen a plomba zsinórját is ekkor tépjük el. A készülékünk most már üzemkész. 
A tetején lévő kart lefelé nyomva elkezdi magából ontani a fehér (némely típusoknál kék) port. A tüzet szakaszosan oltsuk. Fontos tudni, hogy a kézi tűzoltó csak kezdődő tüzek oltására alkalmas. Az oltás megkezdésével egy időben értesíteni kell a tűzoltókat (telefonszám: 105) még akkor is, ha saját erőből meg tudjuk fékezni a lángokat, hiszen meg kell állapítani a tűz keletkezésének okát. Amíg kiérnek, őriztessük a helyszínt, hogy megakadályozzuk az újralobbanást. 25–30 évvel ezelőtt, amikor ezeket a tűzvédelmi szabályokat meghozták, a mezőgazdaságban nagyságrendekkel többen dolgoztak. Ma a telephelyek mérete sokkal nagyobb, az ott dolgozó emberek száma pedig a tizedére esett vissza. Így a kialakuló tüzet sokkal kisebb eséllyel lehet időben észlelni. Amikor a telep másik végén felszálló fekete füsthöz kell rohanni, valószínű, hogy a kézi poroltó már nem elég a tűz megfékezéséhez. Természetesen erre is van megoldás: a hőkamerák, füstérzékelők időben riasztják az ott dolgozókat. Tüzes tippek Célzottan és szakaszosan oltsunk, mert hamar kifogy a „szufla”. Egy tipikus 6 kilós palack folyamatos oltásnál 20–45 mp alatt kiürül. Ha újra fellángolhat a tűz, legyen kéznél tartalék oltóanyag vagy készülék. Minél nagyobb a palack, annál jobb, éppen a fenti okok miatt. Ne álljunk széllel szemben az oltás során. Nagy felületen kezdődő tüzet lehetőleg több készülékkel oltsunk – de egyszerre, ne pedig egymás után vessük be őket. A CO2 szabad térben nem hatékony. Kis helyiségben a nagy gázkoncentráció miatt veszélyes. Elektromos készülékeket viszont kíméletesen olt. A poroltó ugyan univerzális (ha ABC osztályú), de erőteljes szennyezéssel jár.