Hitelek válság idején

2008. november

A hitelkínálat csak egy kicsit szűkült, a hitelezési feltételek azonban a korábbinál nehezebben átláthatók. A bankok sorra módosítanak ?egyéb díjakat? szabályozó hirdetményükön, és egyre többször utalnak ?egyedi elbírálásra?. Legtöbbet a nagy beruházást igénylő, innovatív technológiák veszthetnek, mint például a bioipar.

Jelenleg a minden jel szerint elhúzodó pénzügyi válság eredményeként tapasztalható, hogy néhány bank szűkítette termékeinek körét, illetve némelyek a meghatározó feltételeket tartalmazó hirdetményükön változtattak ? az OTP Bank új hirdetménye november 1-től, az FHB Banké (az ügylet típusától függően) november 1., illetve 3. dátummal változott, az Erste Bank már október 22-től más feltételekkel várja ügyfeleit.

Az aktuális hitelkínálatot nézve a lehetőségek ? úgy tűnik ? kevéssé szűkültek be, de mivel a hirdetmények folyamatosan változnak, arra kell gondolnunk, a bankok ezen keresztül igyekeznek mérsékelni kockázatukat. Gyakran találkozunk olyan ?gondoskodónak tetsző? kitételekkel, mint az ?egyedi elbírálás szerint?, ami azt jelenti, hogy a bank szívesen dönt személytől függően. Számolnunk kell azzal is, hogy a hitelbírálati időtartam esetleg megnövekedik. Az tehát, hogy egy hitelkonstrukció jelenleg is él, nem jelenti azt, hogy a korábbi helyzethez képest nincs változás. A meghirdetett és a folyósított hitel között mind időben, mint feltételekben lehetnek eltérések!

Birtokfejlesztési hitel

Birtokfejlesztési hitelt több kereskedelmi bank is kínál. A 95/2005. (X. 25.) FVM-rendelet 50 százalékos kamattámogatást biztosít a birtokfejlesztési célú földvásárláshoz. A kamatláb a szerződéskötés időpontjában érvényes öt-, illetve tízéves futamidejű magyar államkötvények átlagos hozamához igazodik, azt 1,75 százalékkal haladja meg. A kamattámogatást negyedévenként (a törlesztést követően) az APEH-tól lehet visszaigényelni.

A hitelezés mértéke termőföld-fedezet esetén a legtöbb banknál a hitelbiztosítéki érték 90 százaléka, de megfelelő hitelfedezet esetén a 100 százalékot is elérheti. (Az FHB ennél bizalmatlanabb, legfeljebb 70 százalékot nyújt.)

(Az Uni Creditnél a 75 milliót is eléri.) A türelmi idő a bankoknál egységesen két év.

Az egyéb díjakat ? mint kezelési költség, fedezetértékelés, keretbe állítási jutalék és hasonlók ? általában a bankok hirdetménye tartalmazza, mely éppen most változik. Az itt felsorolt tételek több százezer forintra rúghatnak.

Föld-jelzáloghitel

A hitelek másik csoportja a már meglévő földterületet fogadja el fedezetül különféle hitelcélokra. Az FHB általános föld-jelzáloghitele termőföld vásárlására, szabad felhasználású változata pedig egyéb célokra fordítható.

A kölcsön ingatlanfedezete legalább öt hektár egybefüggő, (maximum öt tagban felajánlott) külterületi szántó. Az ingatlanra csak olyan haszonbérleti szerződés állhat fenn, amely határozatlan időre szól, és legfeljebb három hónapos felmondási idővel megszüntethető, valamint a bérleti díj előrefizetését maximum háromhavi időtartamra engedi meg. Ha a hitel célja termőföld-vásárlás, akkor legalább az egyik ingatlanfedezet a megvásárolni kívánt föld kell hogy legyen.

A hitel kondíciói:

  • Maximális kölcsönösszeg: 50 millió forint.
  • Termőföld-vásárlási cél esetén a kölcsön a saját források kiegészítésére szolgál, összege a vételár 100 százalékát is elérheti.
  • Futamidő: legalább öt, legfeljebb tizenöt év.
  • Kamatperiódus időtartama: öt év.

Egyéb, fedezetekhez kötött hitelek

Sajátos fedezet lehet egy támogatás odaítélésének ?ígérvénye?, azaz a támogatási határozat. Területalapú támogatások ? például SAPS, KAT, AKG ? esetén már a támogatás igénylésének benyújtása is elég a hitel folyósításához. A támogatásokat az OTP 80 százalékos mértékben, éven belüli lejáratú hitellel előfinanszírozza.

Területalapú hitel kondíciói (OTP):

  • Kamatbázis: 3 havi BUBOR (forinthitelnél), 3 havi EURIBOR (devizahitelnél).
  • Devizanem: forint és deviza.
  • Hitelösszeg: minimum 200 ezer forint ügyfelenként.
  • Kamatfelár: forinthitelnél 2?3 százalék, devizahitelnél 2,5?3,5 százalék, adósbesorolástól függően.
  • Kezelési költség: egyszeri 10 ezer forint.
  • valamint a földhasználó valamennyi bankszámlájára vonatkozó inkasszós jog.
  • Szerződésmódosítási díj: a hirdetmény szerint.
  • Prolongációs díj: a hirdetmény szerint.

Egyéb előfinanszírozható támogatások (OTP):

  • környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai célú támogatások,
  • mezgazdasági területek erdősítése, erdészeti feladatok támogatása,
  • vágóbaromfi és vágósertés támogatása,
  • hízottbika-tartás támogatása,
  • tejtermelés támogatása (kérelem alapján),
  • anyatehén-tartás támogatása,
  • anyajuhtartás támogatása,
  • dohánytermesztés támogatása,
  • héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása,
  • energetikai célú növényfajták támogatása.

Csak fedezet legyen!

A Budapest Bankot kérdeztük arról, hogyan alakulhatott ki a válság, és milyen hatással lesz ez a hitelezési gyakorlatra.

Miért van válság? Egy évvel korábban soha nem látott szintre emelkedtek a növénytermesztési termékek árai, ennek előidézői az alábbiak voltak:

  1. a jelzáloghitelezés növekvő kockázata miatt erősödött a spekulatív befektetők érdeklődése az árutőzsde irányába,
  2. az etanolgyártás alapanyag-szükséglete a reálisnál nagyobb mértéket mutatott, többen vélték úgy, hogy ez a felhasználási mód a valósnál nagyobb alapanyagigénnyel jelentkezik,
  3. az európai kontinenst sújtó aszály készletezési hisztériát keltett, emiatt (főként a tőzsdei) mezőgazdasági termékek ára az ésszerűség határán túl emelkedett.

Ám a termeléshez felhasznált alapanyagok ára ? növényvédő szer, műtrágya, vetőmag, üzemanyag stb. ? gyorsan követte a termények áremelkedését. A termeltetők és integrátorok ezekkel a termény- és inputárakkal kötöttek termeltetési szerződést, vagy az előző évi árakból kiindulva, de némileg annál alacsonyabb szinten vállaltak kötelezettséget a felvásárlásra, illetve biztosítottak a termeléshez nélkülözhetetlen alapanyagokat.

A gazdasági és pénzügyi válság miatt a tőzsdei befektetések közt a spekulatív ügyletek háttérbe szorultak, ami önmagában is a túlkínálat látszatát kelti. Ezek a tényezők párosulnak minden idők egyik legmagasabb növénytermesztési hozamával Magyarországon és a térségben, illetve a mérséklődő kereslettel, mely tovább növeli a kínálatot. Ez is az árak csökkenéséhez vezet. A megrendelők, illetve felvásárlók egy része gazdasági erőfölényével élve keresi a módját, hogy a termeltetési szerződések módosításával a termelők a szerződöttnél alacsonyabb felvásárlási árat fogadjanak el akkor, amikor a termelési költségek a termelési folyamatban egy magas árszinten kerültek felhasználásra.

A kínálati többlet időszakában különösen rosszul érintette a termelőket az Európai Uniónak az intervenció csaknem teljes mértékű eltörlésével kapcsolatos határozata, amely valamennyi tagállam közül a magyar termelőket érinti leghátrányosabban. Ez a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozásokat rendkívül nehéz helyzetbe hozza. A Koppenhágai Megállapodás nem erről szólt, vagyis elég gyorsan megtalálták a módját, hogy a mezőgazdasági termelők feltételrendszere ismét, vagy továbbra is hátrányosabb helyzetbe kerüljön a régi tagállamok termelőihez viszonyítva!

Mire számíthatunk?

A bankok alapvető érdeke, hogy az ügyfelek működését elősegítsék. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi kedvezményes hitellehetőségek igazából nem tudnak segíteni az ügyfelek gondjain, mivel azok a termelők, akiknek erre leginkább szükségük lenne, a vagyon leterheltsége miatt már nem hitelképesek.

Jelenleg a következőket tapasztaljuk:

  1. megnőtt az érdeklődés a közraktári hitelek iránt,
  2. a normatív támogatások megelőlegezését egyre többen kérik,
  3. főként a gabonafélék piacának hiánya miatt megindult az integrátori hitelek törlesztésének átütemezése is.

Ezért hitelkonstrukcióinkat mi is ezekre a ?jövőben biztosan létező vagyontárgyakra? alapozzuk, azaz

  1. az odaítélt támogatások megelőlegezésével (termeléshez kötődő, attól független és beruházási támogatások),
  2. termeltetési hitelek (integrátori hitelek) átütemezésével, illetve átalakításával közraktári hitellé,
  3. a termelési folyamatok elindítását segítő banki konstrukciókkal,
  4. egyénre szabott megoldások keresésével segítünk.

Gabonapiaci helyzet: apadó Duna, apadó árak

Nagy a bizonytalanság a kukoricapiacon. A nagy termés tárolása szerencsére nem okoz gondot, a raktározás finanszírozása annál inkább. Jelenleg kiszámíthatatlan, hogy mikor indul be a piac. Aki teheti, tároljon ? ha a pénztárcája és az idegei is kibírják.

A száraz ősz nemcsak egérinváziót okozott az Alföldön, hanem a Duna apadása miatt gyakorlatilag a szállítás leállításához vezetett. A szállítási nehézségek az árakban is megmutatkoznak. Európa-szerte jó a kukoricatermés, elsőként a kikötőkhöz közeli területek áruja fogy majd el, így legkorábban 2009 tavaszán számíthatunk érdemi keresletre a magyar kukorica esetében.

Az őszi munkákra kedvező időjárás megtette hatását. Gyakorlatilag a kukorica kilencven százaléka már a raktárakban található. Így várhatóan teljesül az agrártárca várakozása, és végül nyolcmillió tonnányi kukorica kerülhet a tárolókba. Gráf József szakminiszter szerint elegendő a tárolókapacitás, és a tárolási díjak ellenére érdemesnek tartja az áru visszatartását: ?Kétségtelenül az jár jobban, aki csak tavasszal értékesít.? Sőt valószínűsíthető, hogy a jelenlegi magas műtrágyaárak miatt jövőre világszerte visszaesik a kukoricatermés.

Ha azt vesszük alapul, hogy négymillió tonna a hazai felhasználás, akkor 4-4,5 millió tonnát kellene értékesíteni a külpiacokon, de kérdés, hogy hol. Két-három nagy etanolgyár enyhítené a gondokat, 1,5 millió tonnát kivonva a piacról.

Ám az elmúlt hónapokban nem csak a terményárak csökkentek az év eleji szint felére. A kőolaj ára is 60-70 dollárra esett, ami az etanolgyárak helyzetét és vásárlási kedvét is bizonytalanná tette. A gyárak ? akárcsak a gabonakereskedők ? csak a szerződött mennyiséget vásárolgatják kisebb tételekben. Bár az új elnök szerint prioritást élveznek a bioenergia-programok, kérdés, hogy jut-e elegendő pénz a nagyszabású célok megvalósítására.

Tavaly az alapanyaghiány, idén a 70 dollár alá csúszó olajár ismét arra kényszerítette az etanol-projektek beruházóit, hogy optimista számításaikat újragondolják. (A gázolaj persze akkor lett olcsóbb, amikor az őszi munkák nagy részén már túl voltunk.)

Aki jobb alternatíva híján a szemes takarmány betárolása mellett dönt, annak számolnia kell a finanszírozási költségekkel, ami nem egy gazdálkodót hoz nehéz helyzetbe. Amikor magasak voltak az árak, több bank is nagy üzleti lehetőséget szimatolt, és befogadta a 70 ezer forintos búza közraktárjegyeket, amelyek most a pénzintézetek nyakán maradtak.

Gráf József azt reméli, hogy az unió 700 ezer tonnás termény intervenciójából sikerül 500 ezer tonnát ?elcsípni?. Ez a többi ország bő termése láttán igen optimista elképzelésnek tűnik. Az agrárminiszter ezért az EU jóváhagyásával exporttámogatásokat és magántárolási konstrukciót is be szeretne vezetni.

Az összes államra vonatkozó 700 ezer tonnás korlát eltörlése azért lenne jó megoldás, mert így a piac már a 101,31 eurós (27 ezer forintos) intervenciós összeggel kalkulálna. A jelenleg kínált 20-21 ezer forintos kukoricaár a legtöbb termelőnél az önköltséget sem fedezi.

Némi reményt jelenthet a forint gyengülése. Ami nyomasztja a devizahitelek törlesztőit, az igen jól jön az exportnak. 270 forintos euróárfolyamon ismét érdeklődnek a külföldi vevők.

A túltermelési válságot még fokozza a fogyasztók visszafogott vásárlókedve. Megfigyelhető, hogy Magyarországon leginkább az élelmiszereken próbálják ?behozni? a (java részt hitelből történő) túlköltekezést. Az inflációra persze kedvezően hat a tej árának mélyrepülése.

Aki idén repcét termesztett, és jó áron kötötte le a napraforgót, az még nyereséggel tudja zárni az ? eleinte oly kiugrónak ígérkező ? évet. Viszonylag jobb helyzetben vannak az állattartók, akik az olcsó takarmányt fel tudják etetni.

A napraforgó ára az év eleji tonnánkénti 100?115 ezer forintról most 55?63 ezer forintra esett a tőzsdei jegyzésekben, a szabadpiaci árak pedig 55 ezer forint körül mozognak, hajszálnyival a tavalyi szint alatt. A takarmánybúza tonnájáért pedig sok helyütt csak 20 ezer forintot kínálnak a takarmánykeverők, telephelyre szállítva.

Átmeneti segítséget jelenthet, hogy kilátásba helyezték az EU terület alapú támogatásának decemberi kifizetését. De sajnos maga az MVH is bizonytalan választ adott a Haszon Agrárnak arra, hogy milyen euróárfolyamon történne a kifizetés. Márpedig ez ilyen mértékű árfolyam- ingadozásnál és ekkora összegnél egyáltalán nem mindegy.

Felkai Beáta



 
Haszon agrár 2012. január
Haszon agrár 2012. január
Kérdezzen Gönczi Krisztától
Gönczi Kriszta
Időjárás

Hőtérkép