A KAP-reform brüsszeli csatája

2013-ig ?csak? 10 százalékkal csökkentik az 5 ezer euró (1,35 millió forint) éves kifizetési szint feletti gazdaságok közvetlen jövedelemtámogatását, amiből ezután a tagállamok vidékfejlesztési programokat finanszírozhatnak. Az EU27-ek már a 2013 utáni KAP-ról vitatkoznak. Magyarország a lezajlott csatában egész ügyesen forgolódott.

Mariann Fischer Boel, az uniós agrárbiztos 2009 és 2012 között évente 2 százalékkal, összesen 8 százalékkal kívánta csökkenteni a régi tagállamoknak juttatott direkt támogatásokat a vidékfejlesztési forrás növelése céljából. Javaslata indoklásaként kitért olyan új ?kihívásokra?, mint a klímaváltozás, a fogyó vízkészletek és a biológiai sokszínűség megőrzése.

A Bizottság még számos területen kezdeményezett változásokat, így többek között:

1. az új tagállamok esetében az egységes területalapú támogatási rendszer 2013-ig történő fenntartásában,
2. a nagygazdaságok direkt támogatásának jelentős nagyságú ? több mint egyötödnyi ? csökkentésében,
3. az összevont gazdaságtámogatási rendszer további egyszerűsítésében,
4. a nemzeti tartalékok rugalmasabb felhasználásában,
5. az intervenciós rendszer módosításában,
6. a területpihentetési kötelezettség és a tejkvóta végleges eltörlésében.

Csökkenő közvetlen támogatás

Az agrárminiszterek végül is 2008. novemberében állapodtak meg az állapotfelmérésről, amely 2013-ig bezárólag rögzíti a közös agrárpolitika kereteit. Az Európai Bizottság által eredetileg javasolt összesen 13 százalék helyett 2013-ig ?csak? 10 százalékkal csökkentik az 5 ezer euró éves kifizetési szint feletti gazdaságoknak folyósított közvetlen jövedelemtámogatásokat, amiből ezután a tagállamok vidékfejlesztési programokat és intézkedéseket finanszírozhatnak. Mivel az új tagállamoknak kifizetett közvetlen támogatások 2012-ben érik el a régi országok támogatási szintjének 90 százalékát, a tíz százalékos csökkentés azt jelenti, hogy ebben a költségvetési időszakban a magyar termelőkre már nem vonatkozik az elvonás és az átcsoportosítás (az alap moduláció).

A közvetlen kifizetések csökkentése a későbbiekben összesen 538 hazai nagyüzemet fog érinteni. Ennek a termelői körnek a kifizetései éves szinten meghaladják a 300 ezer eurót, régi árfolyamon számolva körülbelül 75 millió forintot. Ez elismerést érdemlő eredménynek mondható, ugyanis a Bizottság eredetileg 100 ezer eurós éves kifizetési szint felett kívánt az alap moduláción felül további 3-6-9 százalékot lefaragni a nagyüzemek közvetlen támogatásából. A megállapodás értelmében kizárólag a 300 ezer euró (81 millió forint) feletti rész 4 százalékát veszik majd el a nagyüzemektől, és csoportosítják át vidékfejlesztésre. Az elvonás a régi tagállamokban 2009-től indul, az új tagállamok esetében pedig 2012-ben. (Példaszámításunkat lásd a keretben.)

Magyar érdekérvényesítés

Magyarország azt szerette volna, ha a vidékfejlesztésre átcsoportosított direkt támogatások 100 százalékát az uniós büdzsé fedezte volna, és nem lett volna nemzeti társfinanszírozás, ami egyébként szabály az agrárköltségvetés második, vidékfejlesztési pillérénél. A végleges megállapodás ennél nem sokkal rosszabb eredményt hozott: a legszegényebb, úgynevezett konvergencia régiókban 90 százalékos lesz az uniós társfinanszírozás (10 százalékos a nemzeti rész), míg máshol 75 százalék.

Eredmény az is, hogy a magyaroknál, a portugáloknál és a szlovéneknél maradhat a jelenlegi 0,3 hektárhoz vagy 200 eurós (54 ezer forint) kifizetéshez kapcsolt támogatási alsó határ, ami mintegy 10 ezer hazai kistermelőt tart benn a rendszerben. A bizottsági javaslat szerint ugyanis 250 eurós éves kifizetésnél és/vagy 1 hektárnál húzták volna meg azt a határt, ami alatt a jövőben nem járna direkt támogatás a gazdáknak.

A kukorica-intervencióval kapcsolatosan Magyarország végül elérte, hogy a Bizottság egy nyilatkozatot fogadjon el, amelyben ígéretet tesz arra, hogy folyamatosan figyeli a piaci helyzet alakulását, és ha az úgy kívánja, a felvásárolható mennyiség növelését javasolja majd. Mint ismert, idén 700 ezer tonna kukoricát lehet értékesíteni intervenciós felvásárlással, ám jövőre ez a mennyiség nullára csökkenne. (Decemberig ebből a tételből 350 ezer tonnát kötöttek le a termelők, így januárban az intervenció tovább folytatódik ? a szerk.)

A sertéshús esetében megszűnik az intervenció, az árpa és a cirok esetében pedig nullára csökken. A búza esetében az intervenciós időszakban tonnánkénti 101,31 eurós áron lesz lehetőség intervenciós felvásárlásra, legfeljebb 3 millió tonnás mennyiségig, az e feletti mennyiségre pedig pályázatot írnak ki. A vaj és sovány tejpor esetében a felső határ 30 ezer tonna, illetve 109 ezer tonna lesz, ezen a mennyiségen felül az intervenció pályázati rendszerben történik majd.

10 százalék nemzeti célokra

A megállapodás értelmében az SPS-t alkalmazó tagállamok a birtokukban lévő nemzeti boríték (direkt támogatások összege) 10 százalékát három célra használhatják fel. Először is a 10 százalékos keret maximum egyharmadából termeléshez kapcsolt támogatást nyújthatnak szorult helyzetben lévő ágazatoknak. Gráf József az állattenyésztést, a dohány- és a rizstermesztést kívánja támogatni ebből a keretből. (Az anyatehén-, a kecske- és a juhtartás terén a tagállamok egyébként is fenntarthatják a termeléstől függő támogatások jelenlegi szintjét ? a szerk.) A támogatásnak első sorban a környezet védelmét és a termékminőség javítását kell céloznia. Fontos, hogy amennyi ben az Alkotmánybíróság visszadobja az SPS-törvényt, ettől a támogatási formától elesünk.

Az új tagállamok esetében a 10 százalék nem a jelenleg, hanem majd a 2013- ban rendelkezésre álló 100 százalékos direkt támogatási szint alapján kerül meghatározásra. Ez a becslések szerint körülbelül 1,3 milliárd euró lesz majd, ennek tíz százaléka 130 millió euró (35 milliárd forint). Az említett ágazatok ennek harmadára, 43,3 millió euróra (11,6 milliárd forint) számíthatnak.

A 10 százalékos keret fennmaradó szűk kétharmadából, amely 86,7 millió euró (23,2 milliárd forint), a kormányok a termésbiztosítási és állategészségügyi alapok létrehozását támogathatják, ami újnak számít. A termésbiztosítási támogatás a növények mellett állatok tartására is felhasználható lesz. A támogatási intenzitás eddig 60 százalék volt, most ez 65 százalékra emelkedik, miként az uniós hozzájárulás is 60 százalékról 75 százalékra nő.

Változó preferenciák

Az új tagállamok egy 90 millió eurós (24,3 milliárd forint) többlettámogatást is kaptak az EU-tól, ami formailag az energianövény-támogatás megszüntetését szolgálná (2012-től lép életbe). Magyarországra a 90 millió euróból 13 millió euró (3,5 milliárd forint) jut majd, ami tehát többletforrást jelent.

A dohánytermelők nem érték el a termeléstől elválasztott támogatások bevezetésének 2010-ről 2013-ra való elhalasztását. Ez azt jelenti, hogy 2010 után a dohánytermelők csak az eddigi termeléshez kötött direkt támogatás 50 százalékát kapják kézhez, a másik 50 százalék vidékfejlesztésre megy. Ugyanakkor a Bizottság egy 3 éves átmeneti időszakban évről évre csökkenő támogatást nyújtana a kistermelőknek, aminek fejében szerkezetátalakítási programban kell részt venniük.

A tejkvóta esetében a kvóta 2009- től indulóan 5 éven át minden évben 1 százalékkal fog emelkedni, mielőtt 2015-ben végleg eltörölnék. Az emelkedő kvótaszámmal a kvóták értéke fokozatosan devalválódik. (Olaszország esetében az 5 százalékos emelésre egy lépésben, már 2009/2010-ben sor kerül.) 2009/2010-ben és 2010/2011-ben azoknak a tejtermelőknek, akik 6 százaléknál nagyobb mértékben lépik túl tejkvótájukat, az előírt illetéknél 50 százalékkal magasabb illetéket kell fizetniük.

Jó hír viszont, hogy a rizs, a szárított takarmány, a csonthéjas gyümölcsök és a fehérjeproteinek esetében 2012-ig meghosszabbították a régi rendszert, amelyben termeléshez kapcsolt támogatás nyújtható. Fontos eredmény az is, hogy az új tagállamoknak 2011 helyett csak 2013-ban kell alkalmazniuk a kölcsönös megfeleltetésnél az állatjóléti követelményeket. Szintén a jó hírek közé tartozik a terület 10 százalékát érintő kötelező területpihentetés eltörlése, ennek köszönhetően a termelők a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhatják termelési potenciáljukat. A jövő nemzedéke felé fordul azzal az intézkedésével az EU, hogy a fiatal gazdáknak adható beruházási támogatás összegét 55 ezer euróról 70 ezer euróra emeli.

4 SZÁZALÉKOS ELVONÁS 2012-TŐL

Példaként vegyünk egy 100 millió forintos éves jövedelemtámogatásban részesülő nagyüzemet. A 300 ezer eurós támogatási határ mintegy 81 millió forintot jelent. Az elvonás az e feletti rész, azaz 19 millió forint 4 százalékát érinti majd, ami 760 ezer forint. Hazai nagyüzemeink tehát minimális veszteséget fognak ?elszenvedni?.

Hinora Ferenc