Csökkenő gabonaárak

A tavalyi bő termés mégsem talált olyan gyorsan és olyan jó áron gazdára, mint azt a 2007-es év után sokan remélték. A kivárással sokan eltaktikázták magukat. Most az exportőröknek áll a világ.

Világszerte jelentős átrendeződések mentek végbe a búza- és kukoricapiac keresleti-kínálati oldalán a 2008/2009-es gazdasági évben, és ezek eltérő mértékben érintették az egyes régiókat. A magyar gabonapiac tekintetében meghatározó volt az Európai Unió és a fekete-tengeri régió bőséges gabonatermése. Ez utóbbi régió termelésbővülése komoly versenyt jelent az EU számára a hagyományos észak-afrikai és közel-keleti piacokon, ami érzékenyen érintette hazánk gabona-, elsősorban kukoricapiacát is 2008-ban.

A jó minőségre mindig van kereslet

A KSH kimutatása szerint Magyarországon 2008-ban 2,894 millió hektár vetésterületről összesen 16,9 millió tonna gabonát takarítottunk be. A búza esetében 41,8 százalékkal volt több a termés, vagyis 5,654 millió tonna. Kukoricánál 122,6 százalékos termésnövekedésről számolhatunk be 2007-hez képest, elérve a 8,963 millió tonnát.

Búzából a hazai igényen felül kereken kétmillió tonna exportálható fölösleg marad. A nagy európai és regionális gabonatermés ellenére a jó minőségű magyar étkezési búzára változatlanul volt kereslet a régióban. A 2008. I?XI. hó közötti időszakban 16,19 százalékkal nagyobb mennyiségű magyar búza került exportra 2007 azonos időszakához viszonyítva, vagyis kb. 1,6 millió tonna (lásd az ábrát). A főbb célországok Bosznia-Hercegovina, Románia, Olaszország, Görögország, Ausztria voltak.

Csaknem 9 millió tonna volt a kukoricatermés, ebből a hazai igény (ipari, takarmányozási stb. célra) 4,5 millió tonna. 2008. I?XI. hó között körülbelül 2,8 millió tonna kukoricát exportáltunk. Ez csupán 57 százalékos arány az előző év azonos időszakához viszonyítva, igaz, tavalyi rekord kivitelünk jelentős része a korábban felhalmozott intervenciós készletekből származott. Nagyobb mennyiségben Olaszországba, Romániába, Lengyelországba, Németországba és Hollandiába exportáltunk takarmánykukoricát az említett időszakban. Háttérbe szorult az intervenció Eddig biztos lehetőséget jelentett az intervenció a felesleges kukoricatermés levezetésére. Az intervenciós felvásárlás szabályozását azonban az EU jelentősen szigorította a 2008. november 1-jén kezdődött felvásárlási időszakra: kukoricából összesen 700 ezer tonna felajánlására adott módot a tagállamoknak. A termelők körében az intervenciós felajánlásra a kukorica alacsony hazai ára ellenére sem volt nagy az érdeklődés, egyrészt, mert az EU által bevezetett 15 euró/tonna letétet sokan nem tudták vállalni, másrészt a felajánlott mennyiség ellenértékét leghamarabb március végén, április elején kaphatják meg a gazdák. (Lásd erről a gabonakereskedő véleményét is a 22. oldalon ? a szerk.) A jelenlegi körülmények között sok termelő számára fontosabb, hogy minél hamarabb bevé-telre tegyen szert a folyó kiadások fedezésére. Mindezek miatt hazánkban mindössze 368 614 tonna kukoricát ajánlottak fel intervencióra 2009. február 15-ig. Az intervencióban bekövetkezett változások miatt a takarmánykukorica esetében az export fokozása segíthet a belpiaci fölösleg levezetésében. Árzuhanás után Az étkezési búza magyar termelői ára ? a júliusi áresést követően ? 2008 végéig kis mértékben tovább csökkent, de végig az intervenciós árszint felett maradt (lásd az ábrát). 2009 januárjában 35 ezer Ft/tonna körül alakult a havi termelői ár, ami 1200 Ft/tonnával haladta meg a 2008. decemberi szintet. Februárban 33?36 ezer Ft/tonna között alakult az ár. A takarmánykukorica termelői ára a búza 2008. évi betakarítását követően kezdte mélyrepülését, amikor három hónap alatt több mint 50 százalékkal esett. Ehhez a hazai nagy kínálaton túl hozzájárult a bőséges európai gabonatermés is, hiszen emiatt az EU-n belül kisebb importigény mutatkozott, mint az előző évben. Meghatározó hatása volt a feketetengeri régió hatalmas gabonatermésének is. Ezen országok ? alacsonyabb gabonaáraik és kedvezőbb szállítási lehetőségeik következtében ? versenyelőnybe kerültek az észak-afrikai és a közel-keleti régióban. 2008 szeptemberétől a takarmánykukorica hazai termelői ára nem érte el az intervenciós árszintet, ami utoljára 2006 októberében fordult elő. Ennek hátterében ? a nyomott hazai árakon túl ? a forint erőteljes gyengüléséből fakadó magasabb intervenciós ár áll. 2009 elejétől növekedés tapasztalható a takarmánykukorica piaci árában, valamint a tőzsdei jegyzésekben is. Az export fellendülése, a külpiaci érdeklődés az olcsó magyar áru iránt pozitívan befolyásolta a termelői árak alakulását. 2009 januárjában tonnánként 24 ezer forintért cserélt gazdát a kukorica (2008. decemberi ár: 21 ezer Ft/tonna), és az ár februárban tovább erősödött: 2009. 9. hetében megközelítette a 29 ezer forintot tonnánként. Kilátások az idei termésre A piaci árak zuhanása 2008-ban számos olyan következménnyel járhat, ami érinti a 2009. évi gabonatermést is. A visszafogottabb őszi műtrágya-felhasználás negatívan befolyásolhatja a 2009. évi kalászos termést, ennek hatása csak kedvező időjárás esetén mérséklődik. Hasonló lehet a sorsa a tavaszi vetésű növényeknek is, ha elmarad a tápanyag-visszapótlás. Az AKI adatai szerint az őszi búza vetésterülete több mint 30 ezer hektárral nőtt, és az őszi káposztarepce vetésterülete is 13 ezer hektárral nagyobb az előző évihez képest. Kérdés azonban, hogy a hiányos tápanyagellátás után hogyan telelnek át a növények, és hogyan alakul majd a kukorica vetésterülete? Tavaly a hazai termelői árak alakulásában főleg a regionális hatások játszották a főszerepet. A piaci pangás következtében 2008 végére sem javultak jelentősen a termelői árak. Az utóbbi időben jelentkező folyamatos exportigénynek köszönhetően (főleg kukorica esetében) a piaci felesleg lassan ugyan, de gazdára talál, így a termelők is pénzhez juthatnak. Igaz, a jelenlegi árak meg sem közelítik az egy évvel korábbiakat, és lényeges változás ? legalábbis az új termésprognózisokig ? nem várható. A jövőben a stabil exportpiacok megtartásával és a hazai kereslet növelésével (például bioetanol-üzemek beindulása, ipari felhasználás bővülése, az állatállomány növelése) lehetne mérsékelni a világ és a régió piaci adottságaiból adódó hazai piaci zavarokat.