Állam bácsi nem elég

Idén először kellett megfizetni az adók módjára behajtható kárenyhítési hozzájárulást. A költségvetésből is kiegészített alapból az üzemi szinten 30 százalékosnál nagyobb terméskiesést lehet kompenzálni ? a források erejéig. A hozzájárulás befizetése nem mindenkinek kötelező, de jövőre még az sem kaphat teljes kárenyhítést, aki megfizette. Elvárják ugyanis az üzleti biztosítókkal kötött szerződést is.

Mint arról év elején lapunkban már beszámoltunk, 2009-től kötelező részt venni a kárenyhítési rendszerben. Kivéve, ha őstermelő vagy a törvényi szabályozás szerinti nagytermelő az adott gazdaság. Ők ugyanis szabadon dönthetnek a csatlakozásról. Aki viszont nem fizet, az nem is tarthat igényt a kárenyhítésre. Aki fizet, de nincs más biztosítása, az 2010-től csak a neki járó összeg felére lesz jogosult.

Korlátozott helytállás

A kárenyhítési hozzájárulás mértéke szántóföldi növénytermesztés esetén hektáronként 800 forint, szőlő- és gyümölcsös ültetvények esetében pedig 2 ezer forint. A kárenyhítés a téli és tavaszi fagyok, a belvíz és az aszály okozta elemi károkra vonatkozik.

Ez a rendszer az MVH kezében fut össze. A ?bejelentkezés? az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt ? az őstermelő külön nyilatkozatával ? auto matikusan megtörtént, ezt követően az MVH az említett összegek június végi megérkezését figyelte. A teljesítés elmaradása esetén a befizetendő összeg adók módjára behajtható tartozássá alakult, behajtásáról szintén az MVH gondoskodik.

A költségvetési kiegészítéssel együtt létrejött pénzügyi alapból azoknak tudnak kárenyhítést nyújtani, akiknek a növénytermesztéssel összefüggő gazdálkodásuk egészére vonatkoztatott hozamérték- csökkenése meghaladja a 30 százalékot. Ez azt jelenti, hogy üzemi szinten, minden terményt és minden területet figyelembe véve kell a veszteségnek nagyobbnak lennie, mint 30 százalék. Ha a termelő búzája teljes egészében tönkremegy, viszont üzemi szinten ez a veszteség nem éri el ezt a 30 százalékot, akkor az állam nem fizet erre a káreseményre! Ezzel szemben az üzleti biztosítók nem üzemi szinten, hanem a károsodott területet tekintve állapítják meg a veszteséget.

A veszteségszámítás módja is más a kétféle kárcsökkentési módozatnál. Az állam referencia-hozamértékkel számol, amely három kármentes év átlagtermését és az ehhez tartozó, külön jogszabályban meghatározott ár szorzatából áll. A biztosítók viszont a várható hozam és az egységár szorzatából képezik a biztosítási összeget, és ez az alapja a kártérítésnek is.

Csak a kárenyhítési alap erejéig áll helyt az állam, azaz ha kétszer annyi kárigény érkezett, mint a rendelkezésre álló források, akkor csak a megállapított kárösszeg felét kapja meg a gazda. A biztosítók viszont akár veszteségek árán is kötelesek a kárösszeget kifizetni (mínusz az önrész). A dolog szépséghibája, hogy ők is meghatározzák azt a terméskiesési szintet, amely felett a kár-térítés egyáltalán szóba jöhet (ez lehet 5, de akár 50 százalék is!), és akkor sem a biztosítási értéket, hanem annak bizonyos hányadát kaphatja meg a károsult. Ezek tehát fontos részletek, ne elégedjünk meg a fizetendő díj nagyságáról szóló információval, kérdezzünk rá ezekre az ?apróbetűs? feltételekre még a szerződéskötés előtt! Biztosításnak viszont mindenképpen lennie kell, jövőre ugyanis az állam csak annak ad ?teljes? kárenyhítést, aki rendelkezik piaci biztosítással is. Ennek hiányában eleve csak a kifizethető összeg fele illeti meg a termelőt!

Kárbejelentés, kárkifizetés

Az elemi károkat a keletkezésüktől számított tíz napon belül be kell jelenteni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) területi szervének. Az aszálykárokat nem kell bejelenteni, kárenyhítő juttatást azonban csak akkor lehet igényelni, ha az aszályhelyzet fennállásáról az agrárminiszter közleményt ad ki. A kárbejelentéssel együtt be kell jelenteni a biztosító intézettel kötött biztosítási szerződéseket is.

Az adott év kárenyhítésébe a tárgyévet megelőző október 1-jétől a tárgyév szeptember 30-ig keletkezett elemi károkat lehet figyelembe venni. Az ezután keletkezett károk hatását a követ-kező év hozamérték-csökkenésénél kell beszámítani.

A kifizetési kérelmet a tárgyév október 20-ig kell az MgSzH megyei hivatalához eljuttatni. Azok a termelők, akik a betakarítás elhúzódása miatt a terméscsökkenés mértékét nem tudták megállapítani, kérelmüket az előzetesen megállapított adataik alapján állíthatják ki azzal a feltétellel, hogy a végleges adatokat december 20-ig benyújtják.

Ugyanarra az elemi kárra kárenyhítő juttatásként csak a teljes összegű kárenyhítési juttatás és a biztosító által kifizetett kártérítés különbözete igényelhető. Kárenyhítő juttatásként az így kiszámított összeg legfeljebb nyolcvan százaléka kapható meg, mivel uniós jogszabályi előírás, hogy a kár húsz százalékát minden körülmények között a termelőnek kell viselnie. A kifizetéseket csak az EU Bizottság jóváhagyását követően lehet megkezdeni. Abból érdemes kiindulni, hogy a káreseményt követő év március 15-én kezdik el a kárenyhítés kifizetését.

A kárenyhítési törvény lehetővé teszi, hogy az MVH előleget fizessen ki a kárenyhítő juttatások terhére, amennyi ben a károsult termelő ezt külön jelzi a kárenyhítési kérelmében, illetve az előlegfizetésre megfelelő nagyságú forrás áll rendelkezésre. Az előlegeket elvileg a tárgyév végéig kifizeti az MVH.

A biztosítók a különféle károkra másmás időpontban fizetnek, de jellemzően 2-3 hónappal azután, hogy a kár mértéke pontosan felmérhető. Téli fagykár esetében például a K&H Biztosítónál május-június a kifizetés ideje.

Egy időben szó volt róla, hogy az üzleti biztosítókkal kötött biztosításokat az állam támogatni fogja, amennyiben az unió ezt jóváhagyja. A szándék végül nem vált valóra. A biztosítók idén is novem ber 30-ig várják a gazdák jelentkezését a szerződések megkötésére.

Gönczi Krisztina