Helyes környezeti állapot: új rendelet

Rendeletmódosítással veszik elejét a vitának, vajon gyomos-e a tábla, vagy egybeművelt-e. Ha nem tudjuk, mi mit jelent, és vétünk a szabályok ellen, akkor az összes közvetlen kifizetésünket csökkenteni fogják!

Ha a földhasználó vala miért nem tarja be a HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) előírásait, akkor a neki nyújtott köz vetlen kifizetések teljes összege csök ken az adott naptári évben. Ugyanis egy jogszabály módosítással (32/2010. FVM-rendelet) megváltozott a területalapú támogatások ? és egyes vidékfejlesztési támogatások ? igényléséhez teljesítendő HMKÁ feltételrendszere. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.

Fontos kifejezések és fogalmak

Pontosításra kerültek az egységes területalapú támogatás igénybevétele során felmerülő kifejezések, mint például az egybeművelt tábla, az állandó legelő, valamint a gyommentes állapot. Az egybeművelt tábla pontos ismerete azért is fontos, mert az agrár-környezetgazdálkodási programba bevont területeken ? a program előírása miatt ? nem lehet ilyen tábla!

A tábla fogalma alatt azt a legkisebb, azonos hasznosítású, összefüggő földterületet értjük, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmány-keverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is. A helyszíni ellenőrzések kapcsán fontos egyértelműen meghatározni a gyommentes állapotot is (lásd a keretes írást).

Új kifejezésekkel is bővült a jogszabály. Definiálták a gémeskút, a kunhalom, a tájképi elem és a másodvetés kifejezéseket is. Kunhalom a MePAR-ban meghatározott és feltüntetett területi kiterjedéssel rendelkező olyan objektum, amely kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme a tájnak.

E fogalom pontos meghatározására azért volt szükség, mert a jogszabálymódosítás kimondja, hogy a kunhalmok területén 2010. november elsejétől tilos ? a gyeptelepítés előkészítéséhez szükséges talajmunkák kivételével ? bárminemű talajmunka végzése és a fahasználat.

Vetésváltási előírások

A vetésváltásra vonatkozó előírások kapcsán a legkorábban figyelembe vehető állapot (kultúrák) a 2008. évi egységes területalapú támogatásban szereplő növények köre. A vetésváltási szabályok teljesítése során a másodvetést is figyelembe kell venni, ha az a főnövénnyel megegyező területen valósult meg, és a földhasználó a másodvetést bejelentette (elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással).

Előírás:

1. Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa.

2. Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: kukorica és dohány.

3. Több évig termeszthető maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs.

4. Minden egyéb növény egy évig termeszthető.

Égetés és öntözés

Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos. A jogszabály- módosítás kimondja, hogy nem minősül az égetési tilalom megsértésének az, ha az égetésre hatósági határozatba foglalt kötelezettség végrehajtása érdekében kerül sor (zárlati károsítók miatt vagy természetvédelmi okokból).

A HMKÁ előírások köre tovább bővült az öntözésre vonatkozó előírással, amely szerint öntözési célú vízhasználat csakis érvényes vízjogi üzemeltetési engedély esetén lehetséges.

Szankciók

Mint elöljáróban írtuk, az előírások megszegése miatt a közvetlen kifizetések teljes összegét csökkentik az érintett naptári évben. Ennek mértékét az előírások megszegésének foka, tartóssága és súlyossága határozza meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a csökkentés az összes közvetlen kifizetést érinti! A meg nem felelés mértékéről, súlyosságáról, tartósságáról, valamint az alkalmazandó jogkövetkezményéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal dönt.

FOGALMAK

Egybeművelt tábla: egy fizikai blokk területén belül több ügyfél által azonos növénykultúra termesztésére használt (azonos hasznosítású) összefüggő földterület, amelyen belül az egyes mezőgazdasági termelők által hasznosított területek határai nem különíthetőek el a fizikai ellenőrzés során.

Állandó legelő: gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövények természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület (kivéve a pihentetés alatt álló területeket). Gyommentesnek kell tekinteni azt a területet, amelyen a gyomnövényfoltok összterülete a tábla kiterjedésének 30 százalékát nem haladja meg, továbbá megakadályozták rajta a veszélyes gyomnövények szaporítóképleteinek kialakulását.

Gémeskút: a MePAR-ban rögzített, a föld felszíne felett található vízkiemelő szerkezet, amely a kétkarú emelő elvén működik. Tájképi elemnek minősül a gémeskút és a kunhalom.

Másodvetés alatt a főnövény után a következő gazdálkodási év első növényének vetéséig betakarított ? vagy zöldtrágyanövényként a talajba forgatott ? kultúrát értjük.