Agrárfizetések a Dél-Alföldön

Magazinunk két nagy, mezőgazdaságból élő megyében járt utána a jutattásoknak. A körkérdés fontos tanulsága volt, hogy manapság anyagilag megbecsülik az ügyes, szakképzett munkaerőt, de cserébe teljes odaadást várnak.

Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági aktivitás magasnak tekinthető: a fizikai és szellemi mezőgazdasági alkalmazottak száma meghaladja a 7 ezer főt. Jász-Nagykun-Szolnok megyére átlagos agrárfoglalkoztatottság jellemző, ami 4700 főt jelent.

Versenyképes bérek

Nem jelenik meg összefüggés a mezőgazdasági alkalmazottak száma és a megyére jellemző agrárfizetések között, hiszen Bács-Kiskun megyében alacsonyabbak a keresetek. Ám az mindkét megyéről elmondható, hogy a mezőgazdasági fizetések az országos átlag körül ingadoznak. Ez pedig fizikai alkalmazottak esetén bruttó 113 939 forint, míg a szellemi foglalkoztatásúak 217 390 forintot keresnek egy hónapban.

A gépkezelők ? traktorosok, kombájnosok, permetezősök ? fizetése télen a minimálbérnek megfelelő, míg a nyári időszakban teljesítményük alapján bérezik őket. Az idénymunka jelleg miatt az alkalmazottak a téli időszakban a mezőgazdasági gépek, szerszámok karbantartásával foglalkoznak.

A szellemi foglalkoztatottak fizetése versenyképesnek mondható, a többi ágazat béreihez viszonyítva, hiszen nincs olyan, aki ne kapná meg a bruttó 200 ezer forint feletti fizetést. Emellé mindkét kategóriában ? szellemi, fizikai ? egyéb juttatások is járnak.

Az ágazat legrosszabban fizetett alkalmazottjai az állatgondozók és az idénymunkások, ők minimálbér szintű fizetésben részesülnek. Ez utóbbi foglalkoztatási körben jelenik meg leginkább a feketemunka.

Egyéb juttatások

Sok mezőgazdasági vállalkozó ad egyéb juttatásokat alkalmazottainak. Szellemi foglalkoztatottak esetében elterjedt a szolgálati autó, valamint a szolgálati mobiltelefon használata. A fizikai alkalmazottak havi 6?12 ezer forintig terjedő étkezési utalványt kapnak, kihasználva az adózási előnyöket. Kiegészítő jövedelemként létezik még a karácsony előtt kifizetett félhavi munkabér, az egykori törzsgárdapénzek helyett.

Természetbeni juttatások is előfordulnak, például tejtermelő telepeken megengedett a tejfogyasztás és napi egy liter tej hazavitele. Tojástermelő üzemben heti egy tálca tojást ingyen kapnak, vagy jelképes összegért megvehetnek az alkalmazottak. Növénytermesztő cégeknél előfordul az is, hogy a mezőgazdasági gépeket hazavihetik a gépkezelők saját földjük megművelésére ? az üzemanyagköltség fejében.

Többet és jobban dolgozunk

Egyre megbízhatóbb és sokkal fegyelmezettebb a fizikai alkalmazottakmunkavégzése, mint régebben ? állítják a megkérdezettek. A szorgalmas, minőségi munkaerőt igyekeznek jutalmazni munkáltatók, mégpedig magasabb fizetésekkel. Acégek az infláció alakulását is próbálják követni az évi 6?8 százalékos fizetésemelésekkel.

Bács-Kiskun megyében egy rossz alkalmazott pótlása könnyen megoldható, mert nagy a munkanélküliség a vidéki térségekben, ezért könnyű szakmunkást találni a fizikai munkákra. Traktoros, kombájnos felvétele már nehezebb, hiszen nagy hozzáértést igénylő feladatot végeznek, valamint fontos a megbízhatóság is.

Szellemi foglalkoztatott ? növényvédő, növénytermesztő szakmérnök, állattenyésztő ? felvétele esetén szakképzett munkaerőt mindig lehet találni. A régi rendszerhez képest azzal van baj, hogy egyegy mérnök nyakába sokkal több munka szakad a vállalatok kisebb költségvetése miatt. Korábban minden növénytermesztési ágazatnak külön ágazatvezetője volt, most mindez egyetlen növénytermesztő mérnök munkáját képezi, így nagy felelősség nehezedik a szellemi alkalmazottak vállára.

Kránitz Lívia