Uniós befizetések, kifizetések

Újra és újra felbukkanó vélemény, hogy ráfizetünk mi erre a Közös Agrárpolitikára. Ha csak a számokat nézzük, profitálunk a tagságunkból.

Az egységes területalapú támogatás igénylésének idején nem árt szembesülni az adatokkal: kinek mennyi jut a közös kondérból? A Farmsubsidy.org portálon megjelent számokat elnézve nem tagadható, hogy a fejlett államok sokat áldoznak a déli és keleti tagok agrárgazdaságára, kivételt képez Franciaország. A franciák gazdaságilag (és politikai súlyukat tekintve is) erős államban élnek, mégis több mint egy milliárd eurós pozitívumot tudnak felmutatni a KAP működéséből.

Az EU agrárpolitikájának nagy finanszírozója Németország, a legnagyobb haszonélvezője pedig Görögország, ahol most befagynak a pénzcsapok. A második legtámogatottabb állam Spanyolország, vele kapcsolatban éppen most indultak meg a találgatások, nem jut-e Görögország sorsára? Érdekes a kis Hollandia a táblázatban, amelyik látszólag erőn felül finanszírozza a Közös Agrárpolitikát.

Mielőtt nagyon megsajnálnánk a németeket és a hollandokat, emlékezzünk rá, hogy e két náció szívesen jelenik meg külföldi élelmiszeripari vállalkozásokban, vásárol vagy bérel földeket. Az anyaország őket is és ?fejlődő piacait? is támogatja, amikor lemond az eurómilliárdokról.

Titkolódzók

Évente 55 milliárd eurót osztanak szét a Közös Agrárpolitika forrá-saiból, ez az EU teljes költségvetésének 40 százalékát emészti fel. Tavaly óta jogszabály kötelezi a tagállamokat, hogy az EU-pénzek jogosultjait nyilványosságra hozzák. Az egyes országok azonban nem egyformán veszik ezt komolyan. A Farmsubsidy.org ?piros lapot? mutatott az átláthatatlan pénzmozgások miatt Ausztriának, Írországnak, Luxemburgnak, Portugáliának, Ciprusnak, Görögországnak, Olaszországnak, Máltának, Hollandiának, Szlovákiának és Nagy-Brittanniának.

Görögországnak külön a szemére vetik, hogy nem tud összeadni, hajlamos a kapott pénzeket lefelé kerekíteni. Nagy-Brittannia pedig kerekperec megtagadta, hogy a választások előtt nyilvánosságra hozza a jelöltek számára esetleg kínos támogatási adatokat.

Hazánkat az internetes portál nemcsak ?zöld lappal? illeti, de külön meg is dícséri az érthető formában nyilvánosságra hozott támogatási adatokért. Úgy látszik, az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatközlési lassúsága a magyarok szubjektív érzése.

A zöldlapos országokhoz tartoznak egyébként még Belgium, Dánia, Észtország, Csehország, Litvánia, Lengyelország,Románia, Szlovénia és Svédország is.

KAP-milliomosok

Miközben zajlik a küzdelem a KAP 2013 utáni pénzeinek megtartásáért, érdekes részletek is kiderülnek a Farmsubsidy.org adataiból. A legtöbb KAP-milliomos Németországban él: 2009-ben 268 vállakozás és magánszemély kapott több mint egy millió eurót (270 millió forintot) az EU agrárbüdzséjéből. A listevezető egy tejfeldolgozó (Nordmilch AG), amelyik 51 millió eurót tett zsebre a brüsszeli adóforintokból. 2008-ban még a cukoripar (Südzucker) vezette Németországban a listát, 43 millió eurós kifizetéssel.

Bár a legtöbb agrártámogatási milliomos Németországban található, a franciák 174 darab jogosultja tavaly még náluk is több pénzt kapott. Különösen a tengerentúli banánütetvények tulajdonosai jeleskedtek a kasszírozásban.

Míg 2008-ban csak 1040 KAPmilliomost számolt az unió, tavaly már több mint 1200 jogosult kapott egy millió eurónál is több támogatást. A tavalyi adatok még messze nem teljesek, de szakértők szerint a milliomosok száma egy év alatt harmadával emelkedhetett.

Megmagyarázhatatlan támogatások is megjelentek a listán. Tavaly egy dán billiárdklub bő 31 ezer eurót (8 millió forintot), egy holland amatőr futtballcsapat is csaknem 96 millió forintnak megfelő eurót kapott. Támogatásban részesültek lóversenyklubbok és bankok is.