Galgafarm és az ökofalu

Munkaintenzív ágazatokba fektetni több szempontból is okos megoldás. öröm, Külön öröm ha ez gazdaságosan sikerül. Úgy tűnik, Galgahévízen működik a dolog.

Amikor a galgahévizi Galgafarm Szövetkezet megálmodta az Ökofalu projektet, az volt a célja, hogy bebizonyítsa: létezik a természetes környezet fenntartásával harmonizáló gazdasági tevékenység. Olyan közösséget alakítottak ki, ahol megvalósul a vegyszermentes táplálék előállítása, a tiszta ivóvíz biztosítása, a lakóházak természetes anyagokból épülnek és megújuló energiát használnak. A cél érdekében létrehozták a Gaia Alapítványt, és szorosan együttműködnek a Bioliget Kft.-vel is. A partnerség lényegét Varga Géza, az alapítvány volt igazgatója, a Galgafarm elnöke magyarázza el.

Mit értsünk a három lábon álló partnerségen?

A galgahévizi modell lényege, hogy az alapítvány ? miközben összefogja a fenntartható vidékfejlesztés helyi tevékenységeit ? ökológiai gazdálkodás oktatásával, kutatásával is foglalkozik. Ezen kívül együttműködik az agrártermeléssel foglalkozó Galgafarm Szövetkezettel. Az ökoprojekt harmadik jogi személyiségű tagja, a Bioliget Kft. pedig az ökológiai építkezésére, vagyis az ökofalu kiépítésére szakosodott.

Az alapgondolat egyébként az 1980-as évek második felében született meg egy különböző szakterületet képviselő baráti társaság körében. Ennek folytán olyan társadalmi és gazdasági szervezeteket hoztak létre, mint a Galgafarm Egyesület (1988), a Gaia Alapítvány (1990), a Galgafarm Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezet (1992), az Ökologika Építő Kft. (2003), a Bioliget Kft. (2005) stb. Az akkori társaságból hatan-heten végleg elkötelezték magukat az alapítványhoz, és ma is együtt dolgozunk.

Hogyan működik a szövetkezet?

Célunk volt és ma is az, hogy vegyszerek teljes kizárásával előállított öko-termékeket produkáljunk, és ezeket a családjainkon, barátainkon kívül mindazokhoz eljuttassuk, akik igénylik. A Galgafarm Szövetkezet mintegy 100 tagja együttesen valamivel több mint 300 hektáron, mintegy 120 számosállattal gazdálkodik ökológiai módon, és több kistermelői élelmiszer-feldolgozót működtet. A föld a tagok tulajdona, de 80 százalékuk már nem aktív, az ő földjeiket a szövetkezet műveli.

Ezen kívül mintegy 90 hektár osztatlan közös területtel is rendelkezünk. Termelésünk teljes folyamatát a Bio kontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzi. Saját hagyományos kőmalmunkban őrlünk, valamint sokféle konzervipari termék előállítására alkalmas feldolgozónkban bioivóleveket, növényi alapú szendvicskrémeket, dzsemeket készítünk, de a biotejet és biohúst is teljes körűen feldolgozva értékesítjük.

Kiknek értékesítik?

A szövetkezet és a kisfeldolgozók a környékbeli és budapesti piacokra termelnek, de emellett a helyben kialakított ökofalu lakóit is ellátják élelmiszerrel (liszt, kenyér, tej, tejtermék, lekvárok, italok, húsipari termékek stb.). Eddig 25-26 család kötelezte el magát nálunk ingatlanvásárlással, és 10-12 már itt is él. Az ökofalu lakói nem kizárólag a helyi élelmiszerekkel táplálkoznak, de ez a cél. A modellben az ökofalut piacként foghatjuk fel, melynek lakói munkaerőt is jelentenek. Minthogy a Galgafarm Szövetkezet, a Gaia Alapítvány és a Bioliget Kft. több vidékfejlesztési programban és számos nemzetközi projektben is részt vesz, 40?45 új munkahelyet teremtettek a projektek megvalósításával. Így a Galgafarm egyfajta szinergiában létezik az ökofaluval.

Mit tart a projekt legnagyobb előnyének?

Mi úgy kezeljük a termőföldet, mint a magyar vidék semmi mással öszsze nem hasonlítható munkahelyteremtő eszközét. Nekünk kevesebb mint 8-10 hektárra van szükségünk egy munkahely megteremtéséhez. 300 hektáron 40?45 ember fizetését tudjuk biztosítani az itt folytatott igen összetett tevékenység révén (ökoalapanyag-előállítás, feldolgozás, értékesítés, kutatási tevékenység, öko-építőipar, megújuló energiatermelés, turizmus stb.). A környékbeli nagygazdaságoknál egy munkahelyre 100?120 hektár jut. Ökológiai termeléssel nemcsak jó minőségű termékeket lehet előállítani, de több munkahelyet isteremtünk, miközben a természettel is harmóniában maradunk. Talán nem véletlen, hogy tevékenységünk elismeréseként az Európai Unió egy kutatási program keretében már 1995-ben a ?Fenntartható Vidékfejlesztés Oktató-kutató Központ? cím viselésére jogosította fel működésünket.

Létezik vegyszermentes, mégis rentábilis gazdálkodás?

Már régen túlhaladott az ökológiai gazdálkodást a kukacos almával azonosítani. Az ökológiai gazdálkodás fő szabálya, hogy a talajt kell egészséges állapotba hozni ahhoz, hogy abból egészséges növény fejlődhessen. Mi a szántóföldi gazdálkodásban az elmúlt 20 év alatt semmiféle növényvédő szert, vagy más vegyszert nem használtunk, ám bizonyos bio növényvédő szereket a zöldségtermesztésben igen. Komposztot, gilisztahumuszt használva, valamint szakszerű vetésforgót és zöldtrágyázást alkalmazva egészségesen tudjuk tartani az ökoszisztémát. Ennek köszönhető, hogy olyan egészséges növények fejlődnek, amelyek nem, vagy alig igényelnek növényvédelmet. Ha a környező nagy táblákon megjelenik a vetésfehérítő, és ott 40?50 százalékos a károsítás mértéke, a miénken nem haladja meg az 5?10 százalékot. Ami kár jelentkezik, az hozzátartozik a gazdálkodáshoz, természetes kockázat, amit kompenzál a biofelár.

A gazdasági környezet mennyire segíti az ilyen típusú vállalkozást, mint az ökofarm?

A szerény vásárlóerőn túl a bürokráciával van a legtöbb gondunk. Évekkel ezelőtt sikeresen pályáztunk például egy trágyakezelési rendszer kialakítására, ahol a trágyát gilisztákkal táratjuk fel. A mintegy 35 millió forintos beruházáshoz a pályázatot benyújtottuk, a rendszer megvalósításán rég túl vagyunk, de a támogatást a mai napig nem kaptuk meg. Ugyanis újítottunk: azért, hogy a trágyaprizmában zajló folyamatot függetlenítsük az időjárási viszonyoktól, és magunk szabályozzuk permetező öntözéssel a belső nedvességet, egy mobil tetőt alakítottunk ki föléje. Ez a számunkra praktikus szerkezet mindössze 360 ezer forintba került, de alkalmazását külön engedélyhez kötik, emiatt második éve nem kapjuk meg a 75 százalékos támogatási részt. Sajnos, több ilyen esetünk is volt. Például egy abszolút korszerű, biológiai víztisztító rendszer engedélyét egy éve nem kapjuk meg. Vagy a biogáztelepünk engedélyeztetése azért késik, mert a helyi hatóságnál bizonyítanunk kellett, hogy a szarvasmarhatrágya állati termék, és ehhez még az FVM állásfoglalása is szükséges volt! A hivatalok nem fogékonyak az innovatív megoldásokra. Így arra a felvetésére, hogy lesznek- e követői az első magyarországi fenntartható településmodellnek, nehéz egyszerű választ adni.

Fehér István