Nem szeretik a felvásárlók a ?szélkakas? termelőket. Aki eladja a termést bárkinek, ha egy forintot ráígérnek az adott szóra, az hamar kihullik a rostán.
A jó beszállító: megbízható!
Miközben sok gazda panaszkodik a felvásárlókra, feldolgozókra, hajlamosak a megkötött szerződést felrúgni, és ha egy másik felvásárló akár egy forinttal többet ígér, annak adják el a terményt. Mesélhetnének erről a malmok, a tejfeldolgozók, a húsfeldolgozók, a konzervipar! Az ilyen ?csapodár? termelőknek azonban egyre kevesebb fű terem a hazai mezőgazdasági piacon. Egyre többen ismerik fel mindkét oldalon, hogy hosszú távon csakis a tisztességes partneri kapcsolat a kifizetődő.
Gabona: Gyenge lesz a minőség
A Hajdú Gabona Zrt. Hajdú, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyéből vásárolja fel a termést. Több telephelyük is van az észak-kelet-magyarországi régióban. A központ Debrecenben található ? ad eligazodási pontot Lakatos Zoltán, cégvezető. A társaság beszállítói körében 10?15 százalékot tesznek ki a kisvállalkozások, amelyek aratáskor már viszik is a gabonát a felvásárló telepekre, mert nincsen hol tárolniuk a termést. A többi termelő pedig raktárból értékesíti a gabonáját.
Idén még nagy kérdés, hogyan oldódik meg a finanszírozás, a bankok jó esetben a közraktározás 70-80 százalékát hitelezik. Az is gondot okoz, hogy Magyarországon 15 százalékra, vagy az alá csökkent a fémzárolt vetőmag használata, ami minőségromláshoz vezet, figyelmeztet Lakatos Zoltán.
?Nagyjából 140 búzafajtát vetnek itthon, ami teljesen értelmetlen. Elegendő lenne 8-10 fajta. Nem tudunk egy ötezer tonnás uszályt sem megrakni egységes minőségű búzából. Mi a fölvásárolt búzát leginkább a két nagy malmunkban ? a hajdúnánásiban és a júniusban átadott berettyóújfaluiban ? dolgozzuk föl. Ezek naponta 390, éves szinten mintegy 100 ezer tonna malmi minőségű búzát őrölnek meg. A felvásárolt gabonából mi keverünk ki egy jó átlagminőségű búzát.? A zrt. a megőrölt búzából készülő lisztet nagyrészt belföldi piacon adja el, 15 százaléka Romániában talál vevőre.
Mennyiség viszont lesz
A Hajdú Gabona szigorú minősítés után vásárolja meg a beszállítóitól a búzát. Volt olyan év (2008), amikor a 100 ezer tonna malmi búzát csak 200 ezer tonnából sikerült összehozni. Idén a csapadékos, majd hirtelen fölmelegedő időjárás miatt nagy a gombás, fuzáriumos fertőzés veszélye, ami ronthatja a minőséget. Az idei felvásárlási árakat befolyásolja, hogy a malomiparban nagy a verseny, de az is, hogy jelentősek a búzakészletek, és jó termés várható a világban.
?Románia például idén valószínűleg nem vásárolni fog, hanem piacra dobni fog jókora mennyiségű gabonát? ? figyelmeztet Lakatos Zoltán. ?Ukrajnában is egyre hatékonyabb a termelés, már nem 2?2,5, hanem 3 tonnás termést takarítanak be hektáronként.? Lakatos szerint ezért a világban, Európában és itthon is kínálati piac alakul ki 2010-ben. A búza átvételi ára tonnánként 25 ezer forint alá is csökkenhet.
Lakatos Zoltán félig tréfásan azt mondja, 1843 óta állnak kapcsolatban a beszállítóikkal, hiszen akkor kezdték fejleszteni a debreceni István malmot.
A legtöbb beszállítójukkal hosszú évek vagy akár évtizedek óta üzleti kapcsolatban állnak. Volt persze olyan, hogy egyik-másik beszállító nem a megfelelő minőséget akarta rájuk sózni, illetve nem a szerződésben foglalt áron akarta eladni a termést. Az ilyen termelőkkel a továbbiakban nem működnek együtt. Természetesen nem csak a partnerekkel szemben szigorúak az elvárások. A cég is határidőre, a megállapodásnak megfelelően fizet. ?Én 30 éve vezetem a vállalatot, és mindig arra törekedtem, hogy az adott szónak hitele legyen? ? összegzi üzletfilozófiáját Lakatos Zoltán.
Brojlercsirke: Nagy termelő ? jó termelő
A Her-Csi-Hús Kft. beszállítói köre eléri a húszat. A hazai méreteket figyelembe véve közepes és nagy termelőkkel áll kapcsolatban a vállalkozás. ?A Her-Csi-Hús termelési biztonsága érdekében is döntöttünk úgy, hogy egy bizonyos üzemméret fölött működő gazdálkodókkal kössünk szerződést? ? mondja Oláh István, a társaság ügyvezető-igazgatója. ?Elsősorban azért határoztunk így, mert ezek a vállalkozások képesek leginkább állandó mennyiségű és minőségű baromfival ellátni minket. Nekünk létfontosságú, hogy ha megfizetjük a piaci árakat, akkor folyamatos legyen az alapanyag-ellátás. Azt is tudni kell, hogy ezek a közepes és nagytermelők zömükben nemzeti és uniós támogatással különféle korszerűsítéseket, fejlesztéseket hajtottak végre. A pályázati kiírásokban pedig egyebek mellett bizonyos termelési követelményeket is preferáltak. Ez tehát bizonyos értelemben arra is készteti ezeket a gazdálkodókat, hogy szinten tartsák a termelésüket. Aki ilyen beruházásokat vállalt, annak hatékonyabb is lesz a termelése, ez pedig szintén arra sarkallja, hogy folyamatosan bocsássa ki a baromfit.?
A biztonságos termelés egyik alapja a megbízható partner. Azok a beszállítók maradtak meg, akik rugalmasan követni tudták a feldolgozó vásárlóinak változó igényeit is. Ez legalább olyan fontos volt a hosszabb távú együttműködés kialakításakor, mint a biztonságos termelés. Amelyik termelő ezt nem értette meg, azzal hamar megszakadt az üzleti együttműködés.
Az áruház diktál
Azoktól is gyorsan elváltak a Her-Csi-Hús Kft. útjai, akik nem tartották be a szerződést, és egy magasabb felvásárlási ajánlatra másnak adták el a baromfit. Ma már egyre kevesebb a ?csapodár? termelő. Sokszorosan bebizonyosodott, hogy az a felvásárló, aki alkalmanként ráígért a szerződéses árra, az a rosszabb piaci körülmények között cserben is hagyja a termelőt. A korábban kifizetett magasabb árat ugyanis neki is vissza kell nyernie valahol. Az ártárgyaláson mindkét fél részéről szükséges némi kompromisszumkészség.
?Számunkra a hazai a legfontosabb piac, főképpen a nagy élelmiszer-áruház láncok. Ez így van kis híján negyven éve, amióta Hernádon beindult a baromfi-feldolgozás? ? jegyzi meg Oláh István. ?Az élelmiszer bizalmi termék, és a kispénzű vevőnek is ugyanolyan jó minőségű árut kell kínálni, mint a tehetősebbeknek.
A felvásárolt baromfi egy részéből sonkafélék, töltelékáru készül. Emellett fagyasztott termékeket is forgalmazunk, és ennek a termékcsoportnak a nagy része már külföldi piacokon talál vevőre. Különösen jól eladható az uniós tagországokban a csirkemellfilé, és főleg az ázsiai, elsősorban a kínai piacokon jelentős a kereslet a csirkeláb iránt.?
A szakember az átvételi árakról szólva kifejti: sajátos gyorsasággal fordulnak az árak a baromfi ágazatban. Tavaly novemberben például a túlkínálat ?fagyasztotta? be a piacot. Ennek az volt az elsődleges oka, hogy az év első felében a kereslet növekedése sokakat arra késztetett, hogy növelje a termelést, ami idővel kínálati piaccá tette a keresletit. Ez a helyzet ugyan májusra megváltozott, de az áruházlánc átvételi árai még a ?földön járnak?, így a feldolgozó is kilónként 205?210 forintért veszi át a termelőtől a csirkét. A jelenlegi forint?euró árfolyam mellett nem kell tartani a baromfi-importtól.
Pálinka: Csak a minőség számít
A Savanya Pálinkaház általában kistermelőktől vásárolja a gyümölcsöt. Savanya Balázs, a cég kereskedelmi képviselője megemlíti, hogy több pálinkafőzde közösen is felvásárolhatja az egyre népszerűbb hungarikum alapanyagát. Ez a megoldás némi árengedményre késztetheti a beszállítókat.
A gyümölcs olyan különleges áru, hogy a minősége nem csak a termelőn, hanem az időjáráson is múlik. ?Talán kevesen tudják, hogy éppen ezért a pálinkában is vannak évjáratok? ? állítja Savanya Balázs ?Az állandó jó minőség megőrzése érdekében számunkra az a lehetőség marad, hogy ha nem megfelelő az alapanyag, nem vesszük meg. Ezért a piacot minden évben felmérjük, és még a régi beszállítóinktól sem vesszük meg a gyümölcsöt, ha rosszabb a minősége.?
A Savanya Pálinkaház 2005 óta foglalkozik kereskedelmi főzéssel, azóta nagyjából állandó beszállítói körrel működik. A kereskedelmi képviselő elárulja, a szemléletváltást volt a legnehezebb elérni a beszállítóknál. Eleinte nehezen értették meg, hogy a hagyományokkal ellentétben nem a hullott, hanem a legkiválóbb minőségű gyümölcsöt keresi a pálinkaház. Aki ezt nem fogadta el, azzal nem is alakult ki gyümölcsöző együttműködés. Persze a vállalkozás a megfelelő piaci ár megfizetésével is ösztönözte a szemléletváltást. Szerencsére voltak olyanok, akik az új követelményeket gyorsan megértették, és csak akkor jelentkeztek eladóként, amikor jó minőségű gyümölcs termett. A Savanya Pálinkaház több mint egy tucat gyümölcsféléből főzi a pálinkát.
Ebben az ágazatban is hamar kihullik a rostán a ?csapodár? beszállító, jelenti ki Savanya. ?Aki egyszer becsapott, ahhoz nem megyek vissza a következő évben! Emiatt nem jellemző a beszállítói körünkre, hogy felrúgnák a megállapodást. Nem is tehetek mást, mint hogy kerülöm a megbízhatatlan termelőt, mert ha másnak adja el a nekünk szánt árut, nem lesz abból a gyümölcsből abban az évben pálinkánk.?
Értékes gyümölcsök
A Savanya Pálinkaház elsősorban a belföldi piacra viszi termékeit, de erősen dolgoznak azon, hogy végre külföldön is meg- és elismerjék a magyar gyümölcspálinkát. A fő csapásirány Nyugat-Európa. Hiába ígéretes és egyre igényesebb például az orosz piac, a kisebb pálinkafőzdék képtelenek lennének évi több százezer palack pálinkát kiszállítani. Ezért a Savanya Pálinkaház is inkább Nagy-Britanniában igyekszik népszerűsíteni a magyar italféleséget. Ott a prémium kategóriában érdemes versenyt támasztani a legjobb konyakoknak, whiskyknek.
Felvásárlási árakról nem csak azért nehéz beszélni, mert 14-15 féle gyümölcs árát kellene felsorolni, de az árak a szezontól, mennyiségtől is függnek, mondja Savanya Balázs. ?Annyit mondhatok, hogy a legolcsóbb kategóriába a szőlő és az alma tartozik. A középkategóriába sorolható a barack, a szilva. Kicsit magasabb az ára a körtének, a meggynek. A kökény, a birsalma már kilónként 400-500 forintot is érhet. Az itthon hál? istennek egyre keresettebb pálinka magas árát egyebek mellett az is indokolja, hogy például 100 kiló sárgabarackból kereken 9 liter pálinka párolható le, míg a málna esetében ez már csak 2 liter, kökényből pedig mindössze 1,5 liter a végtermék.?
