A jó átvevő: fizet!

GABONA: Nincs itt alku

?Agrár körökben az eladó és a vevői kapcsolat jellemzője manapság sajnos nagyon egyszerű: többnyire a vevő mondja meg, hogy mennyit ad a terményért, és ezzel az alku be van fejezve. Hiába mondjuk, hogy nekünk mibe került egy tonna búza vagy árpa, ez senkit nem érdekel, főleg a kereskedőt nem. Az esetek többségében nincs alku? ? mondja Pataki László, az encsi Agrárcenter Zrt. vezérigazgatója.

Pedig Encsen nem kis tételekről van szó. Az abaúji térségben gazdálkodó cég egyébként mintegy 800 hektáron termel búzát (csaknem ugyanekkora területen integrálja a kenyérnekvalót). Tavaszi árpájuk évente átlagosan 800 hektáron, napraforgójuk 1000?1200 hektáron, repce csaknem 700 hektáron van.

?Mennyire vagytok Budapesttől vagy a Dunától?? ? ez a külföldi vevőjelölt első kérdés, vázolja Pataki. ?Amikor megmondjuk, hogy 220 kilométerre, akkor közli, hogy ő meg 3500 kilométerre, és innen kezdi a tárgyalást. Elpanaszolja, hogy mekkora mínuszt jelent neki tonnánként ez az üzlet. Így fordulhatott elő, hogy például takarmányárpáért a szállítási távolság miatt a legutóbb mindössze 18-19 ezer forintot, a jó minőségű búzáért 23-24 ezer forintot ígértek. A búza ezekben a hetekben a tőzsdén 28 ezret ér, de ha ebből levonjuk a fuvart és a kereskedő hasznát, máris az árküszöb alatt vagyunk.? Miután ebben a konstellációban mindkét félnek nagy teher a távolság, Encsen jelenleg egy lengyel és egy szlovák vevő ajánlatát tartják a legkecsegtetőbbnek.

Legyen közös fuvarkassza!

Pataki László régóta szorgalmazza egyfajta ?fuvarkassza? létrehozását. A tengeri kikötőket a dunai kikötők révén lehet elérni. A kassza lényege, hogy a kikötőtől különböző távolságban gazdálkodók arányos kompenzációt kapnának az odaszállításért. A piac szempontjából önhibájukon kívül nehezebb helyzetben lévők számára ezt az esélyt ? még a piacgazdaság körülményei között is ? meg kellene adni.

?A kezdeményezést elsősorban az agárvezetéstől lehetne elvárni. A távolságok, zónák megállapításához adott minden ismeret. Léteznek olyan logisztikai és érdekképviseleti szervezetek is, amelyek ezt a rendszert vagy éppen a kasszát kiválóan tudnák működtetni. Ez lehetne az egyik legjobb válaszlépés arra, hogy a főbb növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti áruink miként juttathatók el a piacokra? ? tette hozzá Pataki László. A kasszába termelői, állami és EU-s pénz is kerülhetne, az utóbbi már csak azért is, mivel a franciákkal, németekkel, hollandokkal ellentétben nekünk nincs közvetlen tengeri kapcsolatunk, így versenyhátrányt szenvedünk.

Csak fizessen!

A felvásárlói kört alapvetően az határozza meg, hogy az átvevő mennyire fizetőképes, mondja az elnök. A kereskedők egy része eljátszotta becsületét a gazdálkodók előtt. ?Számos esetben elvitték az árut, és a mai napig nem fizettek érte!? Érdekes, hogy éppen a legnagyobb hazai malátagyár német tulajdonosától csak nehezen szerezték meg a vételárat, ugyanakkor a búzát az utolsó szemig átvevő lengyel partner mindig pontosan fizet. Tavaly így lett e termény átvevői köre egyszereplős.

Jó lenne persze több felvásárló, de ha csak egy korrekt van, az is elég. Pataki elismeri, a termelői szféra sem teljesen ártatlan. ?A szerződéses fegyelem hiánya a jogi háttér és a végrehajtásának gyengeségére is utal.?

BROJLERCSIRKE: Hosszú távú kapcsolatok

Tóth Jenő érdekeltségében ? aki a gödöllői Csibért Szövetkezet ügyvezető elnöke ? három cég foglalkozik brojlercsirkék nevelésével: a császári Császár Brojler Kft., ez évente 540 ezer, a mátraszőlősi Mátra-Csirke Bt., amely 620 ezer és a mátraterenyei Varga-M Mezőgazdasági Kft., amely 130 ezer csirkét nevel fel. Teljesítményük együttvéve csaknem 1,3 millió vágásérett csirke, élősúlyban úgy 2,7-2,8 millió kilogramm. A tevékenységet több mint másfél évtizede folytatják, felvásárlói körük szinte állandónak mondható: tíz kisebb-nagyobb partnerrel állnak kapcsolatban.

?Nagyon fontosnak tartjuk a vevőkör állandóságát, mivel hosszú távon kívánunk brojlercsirke-neveléssel foglalkozni, ehhez pedig szükséges az értékesítés zavartalansága. A régi üzleti kapcsolatok okán túltermelés esetén a partnereink olykor ki is segítenek bennünket? ? mondja az elnök. ?Az is jó, hogy vannak új vevőnk is, mert a néhány nagy felvásárlóval való kapcsolattartás kényelmes ugyan, de hátrányai is vannak. A nagyobb cégeknél nem ritka a fizetési késedelem, a kisebbek viszont a legtöbbször azonnal fizetnek. A sokszereplős felvásárlói kör kezelése bonyolultabb, ámbár anyagilag megtérülhet.?

Amikor megválunk az átvevőtől

A partnerek megtartásában a legfontosabb a jó emberi kapcsolat, a pontos kiszolgálás és megfelelő minőség. Reklamáció esetén azonnal olyan megoldást kell találni, amelyik mindkét fél számára kedvező. ?Akkor szakítunk egy felvásárlóval, ha a szerződött csirkemennyiséget sorozatosan nem szállítja el, vagy oly mértékben romlik a fizetési fegyelme, hogy az számunkra már elviselhetetlen. Ha a húsminősítés rendszeresen hátrányos számunkra, akkor sem fogjuk erőltetni a kapcsolat további fenntartását.?

A húscsirke értékesítése ezekben a hetekben kilónként 210 forint plusz áfa áron történik, ami éppen csak fedezi a költségeket, teszi hozzá Tóth Jenő. ?Pedig volt már 240 forint plusz áfa is az élőállat kilója. Sajnos a felvásárlókkal állandóan harcolnunk kell az áremelésért. Arra hivatkoznak, hogy telített a piac, sok áru jön be külföldről, és a magyar export nem elég hatékony. Szinte mindig elutasítást kapunk. A jelenlegi felvásárlási ár mindenképpen alacsony. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az állatjóléti támogatások kifizetése bizonytalan.?

SERTÉS: Egy hétre szóló árak

Az elmúlt évben csaknem 40 ezer hízósertést értékesített az orosházi Agro-M Zrt. A felhizlalt állatokat az Oros-Union Kft.-n keresztül adják el, ennek a termelői csoportnak maguk is tagjai. A hízók nagy részét a bugyi Hunland Trade Kft., az orosházi Atalante Kft., vagy például a szatymazi Alföld 2005. Start Kft. veszi meg. Az államilag elismert termelői csoportot 21 természetes és egy jogi személy alkotja.

Az Agro-M 105 kilós átlagsúlyban, kilogrammonként 323 forintért adta át a hízókat, és mivel az önköltség 254 forint/kg-os átlagot mutatott, a jövedelem kilónként 69 forint lett ? mondja Rozsnyai Sándor, a zrt. vezérigazgatója. Szerinte gond, hogy a sertéspiacon évek óta nincs olyan szerződésük, amelyben meghatározták volna az értékesítési árat. Heti értékesítési árral dolgoznak, ezt a partnerekkel egyeztetve határozzák meg. A húsipar nem vállal be hosszabb távú átvételi árat.

?Természetesen fontosnak tartjuk az állandó felvásárlói kört, de új partnereket is keresünk a legoptimálisabb értékesítési ár elérése érdekében. Erre akkor is törekszünk, ha elmondható, hogy partnereink stabilak, jól fizetők, és nem szeretnénk elveszíteni őket. Ha több a partner, korrektebben megközelíthető a valós piaci ár, nincs lehetősége a felvásárlónak sem arra, hogy kihasználja a tájékozatlanságunkat egy alacsonyabb árajánlattal? ? mutat rá Rozsnyai.

Minősíthetetlen húsminősítés

A társaság felvásárlói éveken át kitartanak a minőségirányítási rendszerben előállított hús mellett. Az Agro-M a vevői elégedettség mérésével is ?feszesen? tartja magát a minőséghez. Arra a kérdésre, hogy mégis milyen okból válnának meg egy-egy régi felvásárlójuktól, Rozsnyai Sándor elmondta, hogy az elmúlt években két példa is volt erre. Az egyik esetben a partner folyamatos fizetési késedelme volt az ok, a másikban pedig az, hogy a felvásárló folyamatosan az ő hátrányukra minősített. Ezek miatt a jövőben is bárkitől megválnának.

Rozsnyai Sándor úgy véli, a húsipar minősítése szubjektív, erősen maga felé hajló. Ez az oka annak, hogy fix árra törekszenek, nem minősítés utáni ármegállapításra. Az árat így leginkább az befolyásolja, hogy mekkora profitra törekszik a feldolgozó. Ha minősít, akkor az átvett hús minőségét ehhez ?igazítja?.

Kifejtette azt is, hogy nem elégedettek a hazai támogatási rendszerrel. A sertés állatjóléti támogatás nem éri el a 7200 forintot állategységenként. ?Ebből a társaság nem egészen 5000 forintot képes igénybe venni? ? állítja a vezérigazgató ?, ?vagyis hízónként maximum 1500 forintot, szemben például a romániai több ezer forintos támogatással.?

GYÜMÖLCS: Zavaros piac

?Valójában 4-5 éve nincs állandónak mondható felvásárlói körünk. Az értékesítés alkalmi, gyakran kaotikus, így a kör szó már nem is illik rá. A termelés a vakvilágba történik?? ? kesereg Hajas Pál, a térségfejlesztő kozárdi Euragro Kft. ügyvezetője, aki egyben a Kozárdi Almavölgy egyik gazdálkodója. A cseresznye érésekor az egész faluban senki nem tudta, hogy jön-e majd vevő. Az ültetvény tulajdonosa ugyan TÉSZ-tag, de ez nem jelent semmit, mert erre a gyümölcsre nincs értékesítési kapcsolata.

?Mindenkinél jobban visszaélnek az erőfölényükkel a nagy, tőkeerős felvásárlók. A gazdák már nem merik úgy átadni a terményt, hogy ne kapjanak érte azonnal pénzt, viszont a rögtön fizetők ? éppen erre az előnyükre hivatkozva ? egyből 30 százalékot lenyomnak az árból, majd extraprofitot realizálnak.?

Az almára érdemben nincs magyar vevő, állítja az elnök. Kisebb kereskedők jönnek-mennek, de az eladás három éve katasztrofális. A szövetkezet 700 tonnás hűtőházában csak az áram költsége havonta és kilónként 5 forint fölött van ? ami soha nem térül meg.

Nincsenek állandó vevők, újra és újra körbe kell ?koldulni? a potenciális vásárlókat, kutatni, hogy ki az, aki várhatóan készpénzben vagy azonnali átutalással fizet. Eközben a termelőnek egy fillérje sincs a termelési folyamat finanszírozására, ugyanis a bankok és az integrátorok gyakorlatilag kivonultak az agrár-finanszírozásból. A kozárdi termelők ott vannak a különféle szakmai napokon, fesztiválokon is, de ez sem hoz túl sok új vevőkapcsolatot.

Sok kis partnerrel jobb

?Termelőink már szinte mindenre hajlandók, hogy megtartsák a fizető vevőket. Ezért vihetett el a mangalicafarmról két teherautónyi hízót pár éve úgy egy kereskedő, hogy 3 millió forintot soha sem fizetett ki érte. Az illető most börtönben van, de ez nekünk nem nagy vigasz. Egy másik termelő barackosából hetekig szállították a kajszit a mátraterenyei hűtőházba, amiért sohasem fizette meg a cég a 3,5 millió forintos vételárat. 
A céget felszámolták, állítólag ez volt az angol tulajdonosok érdeke. A hűtőház lepusztult, nincs többé? ? halljuk a szomorú történeteket.

Gyümölcs esetén a TÉSZ-ek sem fizetőképesek, csak átcsatornázzák a pénzt, amint továbbadták a terményt. De az áfát azonnal behajtja a termelőtől az adóhivatal. Az Almavölgy gazdái már arra koncentrálnak, hogy a régión belül tudjanak értékesíteni, nem az áruházláncok logisztikai telepein. A 10?30 kilométeren belül levő kis- és közepes kereskedőket szeretnék kiszolgálni ? ha azok fizetni tudnak.n Fehér István