1. Fokhagymából bármennyit!
Magyarországon az elmúlt évben 490 hektáron termeltek fokhagymát. Ez a terület 2800 tonna termés előállítására alkalmas. Ebből a mennyiségből a hazai piacra 1200 tonna kerül, míg exportra 1600 tonna termelődik. Importból legalább 1400 tonna fokhagyma érkezik, elsősorban Kínából, de Spanyolországból is.
A világ vezető fokhagymatermelője, Kína a világ fogyasztásának kétharmadát képes kielégíteni fokhagymából. Tavaly bő 5 ezer tonnát exportált Németországba, ahol csaknem 18 ezer tonna az import fokhagyma-igény! Ez a piaci rés tehát tátongó űr, nekünk is lenne itt még hely a piacon Argentína, Spanyolország mellett ? nem beszélve saját házunk tájáról.
A hazai fokhagyma termőterülete a kínai konkurencia hatására jelentősen visszaesett. Felvásárlási ára tavaly 350 forint körül mozgott kilónként. Az új típusú influenza megjelenése a hagyományos orvoslásban bízó Ázsiában ugyanis hiányt okozott a fokhagymapiacon, normál esetben átvételi ára 300 forint alatt marad.
Magyarországon kiváló minőségű fokhagyma termelhető nemcsak Makó körzetében. Növényvédő szert nem igényel, így biotermék is. A makói őszi, valamint az Őszi B15 mellett az ország teljes területén termeszthetően tájfajták alakultak ki. Termésmennyisége 3?5 kg/m2, vagyis átlag 40 tonna fokhagymával számolhatunk egy hektáron. 300 forintos átvételi árral számolva egy hektár bevétele 12 millió forint.
Bővebb információ:
- Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (www.fruitveb.hu)
- Termeltető Csongrád megyében: Agro-Rex '97 Kft. (www.agrorex.hu)
2. Dióból keresleti piac van
Dióból olcsóbban, többet és jobbat tudunk termelni, mint európai versenytársaink, egyszerűen azért, mert jobbak a genetikai alapok hozzá. A diótermesztés európai központja a franciaországi Grenoble-ban van. A magyar fajták vékonyabb héjúak és gömbölyűbbek. Külföldi versenytársaink már fel is figyeltek hibridfajtáinkra, most már csak nekünk kellene eljutnunk oda, hogy a fajtaváltást végrehajtsuk. Dióból ugyanis bármennyit megvesz a piac.
A jelenlegi hazai termés mennyisége 3?5 ezer tonna körül alakul. Ebből exportra 1700 tonna megy, importból 240 tonna kerül a magyar piacra.
Aki dió telepítésére adja a fejét, válasszon olyan talajt, amelynek felszíne nyirkos, ahol a talajvízszint nem süllyed két méter alá. Telepítésre a Tiszacsécsi 83-at, Milotai 10-et, Alsószentiváni 117-et ajánljuk. A térállás legyen 7 × 7 méter. A sorközöket gyeppel telepítsük a könnyebb betakarítás miatt. Vízigényes, ezért a fúrt kút jelenléte fontos. Kétévente kiadós trágyázást igényel. Nyolc év után kezd termőre fordulni, majd 14 éves korától 70 éven keresztül ad bőséges termést. Hektáronként 220 diófa darabonként 18 kiló termést hozhat, ennek durván fele a tisztított dióbél mennyisége. A dióbél kilója 1300?1500 forintért értékesíthető, így elméletileg egy hektár 2,5?3 millió forint értéket terem ? ha a tisztítást magunk oldjuk meg.
Bővebb információ:
- diotermesztes.lap.hu
- Szentiványi Péter nemesítő (T: 1/3564 699, 20/4824 295)
- Orosz Péter biodió-termesztő, -feldolgozó (T: 30/9636-821)
3. Nincs mandulánk!
Termelés helyett szinte a teljes hazai mandulaszükségletünket importáljuk (636 tonna), holott ez egyike a legigénytelenebb, legkönnyebben termeszthető gyümölcsfajainknak ? még a vékony termőrétegű, kavicsos, meszes talajon is megél, de termelni csak ott érdemes, ahol a nemes szőlőfajták is beérnek. Termőkörzetei: a Mecsek-hegység lankái, a Balaton-felvidék területei.
A mandula magja édes és keserű lehet. A termelt édes magvú fajták papír, fél papír és kemény magvúak. A marcipán édes mandulából készül, de olaj is sajtolható belőle kozmetikai célra. Nyersen pirítva nagy tápértékű csemege. A zöldmandulából cukrozott befőtt készíthető. A keserű mandula étkezésre nem alkalmas, viszont olajat sajtolnak belőle, amely kozmetikai célra kiváló. Fája nagy értékű tűzifa.
Egy mandulafa héjas termése jó évben elérheti a 8?10 kilót is, amiből 2,5?3 kiló mandulabél nyerhető. Egy hektáron 3300?4100 kiló terméssel lehet számolni (1100?1250 kiló bél). A héjas mandula ára 600 Ft/kg körül alakul. A tisztított mandula piaci ára nagyjából 2300 Ft/kg. Ebből következik, hogy egy hektár árbevétele héjasból 2,1 millió, míg tisztítva 2,7 millió forint körül alakulhat.
Faiskolákban mandulaalanyra szemzett nemes oltványt vásároljunk, és 6 × 4-es térállásba telepítsük. 415 db fa szükséges egy hektárra. Legnagyobb problémának a mandula megoldatlan feldolgozását tartják a magyar termelők. Szükség lenne egy hazai mandulatörőre, ami lehetővé tenné a mandula folyamatos piaci jelenlétét itthon. Ez is lehet egy újabb piaci rés, amibe érdemes betörni!
Bővebb információ:
- Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató
- (www.cefrucht.hu)
- Mogyi Kft. (www.mogyi.hu)
- Zöldi Lajos termelő (T: 30/985-8122)
- Birkás Balázs termelő, Mandulafarm Kft. (T: 87/478-786)
4. Zárttéri vadtenyésztés
A zárt rendszerű vadtenyésztésre a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések alapján három különböző módon van lehetőség. A vadfajok tartása történhet a vadaskertekben vadászati hasznosításra, valamint élelmiszer-előállítás céljából a vadfarmokon. A vadászok körében egyre népszerűbb a biztosabb eredményekkel kecsegtető vadaskertek kínálata. Az ellenőrzött és nyomon követhető vadhús igénye miatt pedig egyre több vadfarm létesül.
Vadászati célú vadaskert létesítésekor az adott terület vaddisznó és muflon esetében a 200 hektárt, dámszarvas és gímszarvas tartásánál az 500 hektárt el kell hogy érje. A minőségi vadhús közvetlen értékesítésének feltételei még nem alakultak ki, a kereskedőkön keresztül történő értékesítés pedig csak lőtt vad esetében, a vadászatból származó bevételekkel együtt lehet nyereséges.
A vadfarm üzemeltetője akkor tud eredményes lenni, ha a szaporulat 30-40 százalékát kitevő mennyiségben tenyészállatot értékesít. A tenyészállatokra elsősorban a kelet-európai régió országaiból van kereslet. Az árak nagyon tág határok között mozognak az állat minőségétől, korától és nemétől függően.
Az induló állatlétszám a kitűzött céloktól és az adott gazdasági környezettől függ. Farmi szarvastartás esetén legalább kb. 30 tehénnel és egy tenyészbikával érdemes kezdeni. Mivel az értékesítés nem fix rendszerben működik, a saját stratégia határoz meg mindent. A beruházás finanszírozásában segítséget nyújthat a fiatal gazdálkodók pályázati lehetősége, illetve különböző turisztikai programok, bemutatóhelyek kialakításának támogatása is.
Bővebb információ:
- Kaposvári Egyetem bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont (www.szarvasfarm.hu)
5. Mobil keveréktakarmány-gyártás
Több országban is alkalmazott módszer a helyi alapanyagokból az állattartó vállalkozás igényei szerint összeállított receptura szerinti abraktakarmányok előállítása. A szolgáltatás előnye a termelő szempontjából az, hogy nem kell saját takarmánykeverőbe beruházni, hanem a takarmánykeverő időről időre legyártja a számára szükséges abrakmennyiséget. A saját termelésű alapanyagok így önköltségi áron épülnek be az abrak árába, és az üzem által előállított végtermékben (húsban, tojásban stb.) jobban érvényesülnek a helyi ízek. Saját termés hiányában a helyben történő beszerzéseknek is megvan a maga előnye.
Amennyiben szolgáltatásban gondolkodunk, érdemes tudni, hogy a mobil keverők különböző teljesítménnyel (4 és 12 t/h) készülnek, áruk 55?70 ezer forint körül alakul. Az eszköz általában daráló berendezésből, mechanikus keverőből, adalékok és premixek bejuttatására alkalmas technológiából, nedvesítőből és morzsázó-dercézőből áll. Képes a legyártott takarmány zsákolására vagy fluid továbbítására is, valamint mérlegelésére. A takarmánygyártási folyamatot számítógép vezérli, és előre beprogramozottan hajtja végre. A szolgáltatás Magyarországon még nem ismert, de egy vállalkozó kedvű szolgáltató megpróbálkozhatna a meghonosításával.
Bővebb információ:
- Herdovics Mihály, Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (www.fvmmi.hu, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. )
- Buschhoff (http://www.buschhoff.de)
6. Barrik (barrique) hordók gyártása
A modern borkészítési technológiák fontos része a barrik hordóban történő érlelés, amely különleges minőséget kölcsönöz a bornak, ezáltal az értéke is nő. A hazai borászatok egyre több barrik hordót igényelnek, mivel ezt a hordót legfeljebb két érlelési ciklusban lehet felhasználni, ugyanis utána elveszíti a bornak átadható különleges íz- és zamatanyagát. A barrik hordó (amely franciául egyszerűen hordót jelent) véletlenül született meg Franciaországban. Ugyanis a hordókészítés során a dongák hajlításához tűzzel melegítik belülről a hordót, ami megégeti a dongák belsejét. Ezt korábban kigyalulták és lúggal, illetve savval semlegesítették a fát. Egy hordógyártó véletlenül elfelejtette ezt a műveletet, így jött létre a barrik hordó. A klasszikus bordeaux-i barrik hordó űrtartalma 225 liter. A legértékesebb barrik hordók a magas cserzőanyagokat tartalmazó, kocsánytalan tölgyfából készülnek, ami kemény és ellenálló.
A leghíresebb barrik hordók Franciaországban és Kaliforniában készülnek, áruk kétszerese-háromszorosa a hazainak (100?120 eFt/db). A magyar hordókészítők is kiváló minőségű barrik hordók készítésére képesek, a szaktudást francia és amerikai mesterkádároktól tanulták. A minőségi borkészítés fontos kelléke várhatóan bővülő piaccal találkozik a jövőben. Az igények kielégítésére magyar alapanyagból, magyar munkával indokolt növelni a gyártást.
