Jégeső-elhárítás: Menthető milliárdok

Hazánkban nonprofit szervezetként működik a jégeső-elhárítás: a mezőgazdasági termelők, a hegyközségek, az önkormányzatok, a biztosító társaságok összefogásával, uniós engedéllyel és a vidékfejlesztési minisztérium támogatásával. Az 1991-től NEFELA néven működő rendszer költségeihez a földművelőknek hektáronként 200 forinttal, az ültetvények gazdáinak 300 forinttal kéne hozzájárulniuk, ami főleg Tolna és Somogy megyékben akadályba ütközik.

?Pedig ezért a pénzért 70 százalékkal csökkenthető a kár, ami a védett területen évi 3 milliárd forint megtakarítást jelenthet, csak a mezőgazdasági kultúrákban? ? állítja a rendszer igazgatója, Huszár István.

Egyes uniós országokban a jégeső-elhárítási rendszerek kiválóan működnek. Franciaországban egy magyarországnyi területű borvidéket véd egyetlen generátoros jégelhárító rendszer. Ausztriában három repülőgépes rendszer működik, egyikük átnyúlik Németország területére is. Ezen kívül repülőgépes rendszer is működik még önállóan Németországban, Görögországban. Horvátországban pedig 1997-től a NEFELA segítségével egy kompozit generátoros, rakétás rendszer védi az összes mezőgazdasági művelt területet.

Talajgenerátoros elhárítás

A jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10°C, -15°C hőmérsékleten megy végbe. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy és ezek a kezdemények még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve igen gyorsan nőnek. Emiatt nagy jégszemek alakulnak ki, melyeket a feláramló levegő már nem tud fenntartani, és nagy sebességgel esve, rövid idő alatt elérik a talajt.

A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal rengeteg ezüst-jodid (AgI) kristályt gyártanak. A felhőbe került AgI-kristályok (lévén kristályszerkezetük hasonló a jégéhez) elősegítik a túlhűlt vízcseppek korábbi fagyását. Ezáltal több, de kisebb jégszemkezdemény alakul ki, és ezek a természetes jégmagvakkal versenyezve gyűjtik össze a még folyékony, de már túlhűlt cseppecskéket. A kis jégszemek lassabban esnek a föld felé, így hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, és akár teljesen el is olvadnak, mire földet érnek.

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás megelőző, preventív módon működik, a már kialakult jégszemeket nem tudja szétrobbantani, elolvasztani, a felhőképződés folyamatába kell belenyúlni. A védett területre kívülről érkező jégfelhő sajnos továbbra is károkat okozhat, ezért különösen fontos, hogy a rendszer minél nagyobb területet fedjen le.

?Az egyesülés abban a szerencsés helyzetben van, hogy a horvát, valamint a szerb jégeső-elhárítási területek délről csatlakoznak a mi térségünkhöz, így az ottani elhárítási tevékenység javítja a mi rendszerünk hatékonyságát is? ? tájékoztat Huszár István.

Mentsük a menthetőt!

A jégeső-elhárítás érdekében történt térségi összefogás példaértékű az országban. A régió önkormányzatainak (654 önkormányzat) 97 százaléka, a hegyközségeinek (15 hegyközség) 90 százaléka, a mezőgazdasági biztosítók 80 százaléka hozzájárul a rendszer fenntartásához. Viszont a földművelőknek csak 30 százaléka (Baranyában ez több mint a gazdák fele) fizet az elhárítás üzemeltetéséért. Márpedig a hektáronkénti 200 Ft/év (ültetvény esetén 300 Ft/ha/év) nem jelentős költség a kárcsökkentéshez képest. Évente 1 forint kiadással 26 forint termelési érték menthető meg a kárcsökkentés és a biztosítási díjak mérséklése révén.

A jutai Lestyán Norbert szerint a rendszer kiforrott, az elhárítás meglehetősen hatékony. Családja is üzemeltet egy talajgenerátort a 141 közül. Másfél évtizede állnak kapcsolatban a NEFELA-val.

?Ha a szolgálatot teljesítő meteorológus jégesőt prognosztizál, rögtön kapunk egy sms-t? ? számol be a részletekről. ?Előfordult, hogy egy nap alatt négyszer kellett a generátort beüzemelnünk. Ez gyakran órákon keresztül működik, eddig a leghosszabb folyamatos védekezési idő 14 óra volt. Úgy tudom, hogy riasztás esetén általában egyszerre kell üzembe helyezni az összes berendezést (141 darabot) a megfelelő számú mesterséges jégmag előállításához. Legutóbb a múlt héten délután kapcsoltuk be két órára. Nem is pusztított a közelben jég!?

A NEFELA jelenleg három megyében (Somogy, Tolna, Baranya) 160 ember munkájával ? akik közül csak négy főállású ? tudja biztosítani a kárcsökkentő rendszer működését. Igény lenne ugyan több megyében is a jégverés okozta károk enyhítésére, csakhogy az összefogás hiányzik hozzá.

Az ország védtelen területén egyénileg, ?viharágyúkkal? próbálják csökkenteni a jégkárokat. Bereczki Károly meteorológus ezt a berendezést hatástalannak tartja. ?Az ilyesfajta, hanghatáson alapuló eszközökkel már több mint 100 évvel ezelőtt is próbálkoztak Olaszországban és az Osztrák?Magyar Monarchiában is, de hamar kiderült, hogy jégesők ellen nem működnek. A mai, modernizált változatok semmivel sem tudnak többet, csak kényelmesen kezelhetők, akár egy sms-sel is indíthatók? ? mondja a szakember.

Az acetilén gáz robbanása ugyan nagyon hangos, de a zivatarfelhőben lévő csapadékképződési folyamatokra ez a lökéshullám nem hat. Egy fejlett zivatarfelhőben 100 km/órás sebességgel is áramolhat a levegő felfelé, ez képes akár 3?6 centis jégszemeket is fenntartani a felhőben.

Egy kisebb zivatarfelhőben 10 ezer tonna víz gyűlik össze, a nagyobbakban akár néhány 100 ezer tonna is felhalmozódhat. ?Ebből sejthető, hogy ez a kis durrogtatás legfeljebb a seregélyeket zavarja!?

Nem érzik a hiányát?

A NEFELA idei költségvetése 128 millió forint, aminek révén a mezőgazdasági kár éves szinten több mint hárommilliárd forinttal mérsékelhető a régióban, állítja Huszár István a biztosítók káradatai alapján. A MABISZ 1962. és 2009. közti időszakra terjedő adatai szerint a kárarány Baranya megyében a jégeső-elhárítás nélküli időszakban átlagosan 4,3 százalékos volt, amit a rakétás elhárítás 3,3 százalékra tudott mérsékelni. A generátoros jégeső-elhárítás 1 százalékosra csökkentette a károk mértékét. Az adatok alapján a növénytermesztési kultúrákban keletkezett károk Baranyában mintegy 70 százalékkal csökkentek az elmúlt 19 évben.

De a be nem következett kárt nehéz valós veszélyként érzékelni. Májusban 1500 gazda kapott kérelmet a jégeső-elhárítástól a további fenntartás érdekében. 100 gazda volt hajlandó reagálni erre, a többiek a fülük botját se mozgatták. ?Talán mert a hitelek miatt úgyis kénytelenek biztosítást kötni, és azt hiszik, ez elég védelem? ? véli Bereczki. ?Csak azzal nem számolnak, hogy egy-egy káreseményt követően a biztosító emeli a díjat!? n Bánhidi János