Bodza: 800 ezer a bevétel!

Jövedelmező a bodzatermesztés, ha szakszerűen, kellő odafigyeléssel végzik. Az étel-színezéknek használt gyümölcs iránt nő a kereslet, ezért a hazai terület még növelhető.

 

A Bodzatermelők Értékesítési Szövetkezetének (Botész) tagjai 860 hektárral részesednek az országos 4100 hektáros területből, de 30 százalékos a piaci részesedésük. Elnökük, Csizmadia György maga is művel egy ültetvényt a Fejér megyei Nagyvenyimben. Míg az országos termésátlag 3 tonna, addig a Botész-tagok átlagosan 5 tonna bodzabogyót termelnek hektáronként. Ám a szövetkezeten belül is nagy a szórás, mert a legprofibban termelő 300 hektár adja a termés kétharmadát, 8-9 tonnás átlaggal, ami megegyezik az osztrák színvonallal.

 

Kezdeti kiadások

 

A szomszédos ország termelőitől van mit tanulni, hiszen a köztermesztésben lévő fajta, a Haschberg is onnan származik. Ebből létezik fás dugvány és mikroszaporítással előállított szaporítóanyag is, ami körülbelül 100 forinttal drágább. A plusz költség később viszont busásan megtérül: 20-30 százalékkal több termést ad. Tehát már a telepítésnél oda kell figyelni, nem szabad takarékoskodni. A bodza a harmadik évben fordul termőre, ezt követően 10-12 évig meghálálja a ráfordított költségeket. Csizmadia György számításai szerint egy hektár telepítési költsége elérheti az 1 millió 770 ezer forintot, amelyre igényelhető 40–60 százalékos támogatás.

 

Ha valaki régi ültetvényét újítja föl, akkor kb. 100 ezer forintba kerül a kivágás, de nagyjából ennyit kaphat a fáért is. Hektáronként 500–800 tővel számolva a szaporítóanyag költsége 230 és 350 ezer forint között mozog, természetesen ezt a szaporítóanyag minősége is befolyásolja. A terület előkészítésére 100 ezer forintot kell számolni, ennyiért lehet bedolgozni az istállótrágyát, majd elmunkálva vetőágyat készíteni. A szerves trágya és a műtrágya átlagos költsége hektáronként 300 ezer forint: ebben az odaszállítás és kiszórás is benne van.

 

Csizmadia Györgynek idén tavasszal 15 kilométerről kellett odavitetnie az istállótrágyát, így csak a szállítás 100 ezer forintba került hektáronként. A műtrágyát pedig érdemes a talajvizsgálati eredmények ismeretében kiszórni. Egy biztos, a tápanyaggal nem szabad spórolni, hiszen a bodza – bár mindenhol megnő – szép termést csak tápanyaggal jól ellátott talajon ad. Kezdetben nagy költség az ültetés és karózás is, ami átlagosan 140 ezer forintba kerül hektáronként.

 

Jól kell megválasztani a területet is, hiszen az alacsony átlagtermések a rossz tápanyag-gazdálkodású és/vagy belvízzel sújtott földeken vannak. A tavalyi csapadékos, belvizes évben sok helyen kipusztultak a fák. Ezt megelőzendő, érdemes már az elején a vízrendezésre is költeni, így viszont a beruházási költség elérheti az 1,7 millió forintot. A belvizes területen gondoskodni kell a vízelvezetésről, ugyanakkor ki kell építeni az öntözőrendszert, így lesz teljes a vízgazdálkodás. Hosszú távon az erre költött pénz is megtérül, hiszen aszályos években 1-2 tonnával kisebb lenne a termés, ráadásul az ültetvény élettartama is meghosszabbodik. Aki bodzát telepít, számoljon azzal, hogy csak három év múlva fordul termőre és hoz bevételt – addig költeni kell rá.

 

Türelemjáték

 

Az évi ápolási költség 220–250 ezer forint hektáronként. Ez főleg a következőkből áll: talajmunkák, kaszálás, gyomirtás, metszés, növényvédelem és háromévente műtrágyázás vagy zöldtrágyázás. Csizmadia György lombtrágyával is ellátja növényeit, amitől nem csak többet teremnek, hanem jobban ellenállnak a gombás betegségeknek. Levéltetű ellen szükség szerint védekeznek. Az első termőévben 6–8 tonnával, utána 8–10 tonnával lehet számolni, aztán jön legalább öt csúcsév 10–15 tonnával, majd következik a lassú hozamcsökkenés. Mikor már nem ad 6 tonnát hektáronként, érdemes kivágni és újratelepíteni. Igaz, ezzel kiesik három év, de utána ismét 10 tonna fölött terem.

 

A legnagyobb éves költséget a szüret jelenti, hiszen ilyenkor 40–45 embert kell foglalkoztatni. Ez azt jelenti, hogy egy hektárról kb. 250 ezer forintért szedik le a bodzát. Átlagosan 100 forintos kilónkénti bodzaárral és 8 tonnás átlagterméssel számolva 800 ezer forint bevételt hoz a gyümölcs. Ha ebből levonjuk az éves költségeket, átlagosan 250 ezer forint adózás előtti eredmény érhető el. Egy 10 hektáros ültetvény átlagosan 2-3 millió forint jövedelmet ad.

 

Több is lehet!

 

Csizmadia György szerint még 1000–1500 hektárnyi új ültetvény létesülhetne az országban. Akár plusz 10–12 ezer tonna termést el lehetne adni, mert jelenleg csak 8 ezer tonna terem. Európa-szerte nő az igény a természetes alapanyagú élelmiszerszínezékek iránt. Egy család jól meg tud élni egy szakszerűen művelt, tízhektáros ültetvényből, de másodállásban, kiegészítő tevékenységként 3 hektárt is megéri telepíteni.

 

A Botész egyébként segít a kezdőknek szaktanácsadásban, szaporítóanyag beszerzésében, pályázat írásában és természetesen az értékesítésben. A szövetkezet vásárolja fel a bodzát, és két nagy feldolgozónak adja tovább, illetve a termés egyharmadát exportálja. Az árak ingadoznak, de tízéves átlagban számítani lehet kilogrammonként 80–100 forintra.

 

Németh Zoltán őstermelőként foglalkozik bodzatermesztéssel. Korábban varrodája volt, ezt az olcsó kínai ruhák miatt fel kellett számolnia. Hét évvel ezelőtt döntött úgy, hogy bodzát telepít az addig bérbe adott földjein. Teljesen saját erőből valósította meg a beruházást tíz hektáron, ami az akkori árakon számítva 300 ezer forintba került hektáronként. Három évig csak költött az ültetvényre, és az első termőévben, 2007-ben 8,8 tonnás átlagtermést szüretelt. Utána két éven át 10 tonna fölött volt a hozam, majd a tavalyi, esős időjárás miatt visszaesett 9,1 tonnára.

 

A dombóvári férfi szerint a magas hozamok eléréséhez fontos a gondos művelés, ápolás. Ő a bokros művelési módot alkalmazza, a sort géppel műveli, a sorközöket pedig kaszálja. Műtrágyával dúsítja a talajt, de most éppen azt tervezi, hogy sertéshígtrágyát és szalmás sertéstrágyát juttat ki az amúgy 27 aranykoronás, gyulaji földre. Figyel a növényvédelemre, a gombabetegségek és a levéltetvek ellen egy meteorológiai mérőállás előrejelzése szerint permetez. Szerencsére az első termőévben nagyon jó ára volt a bodzának: 142 forintot fizettek kilójáért, így már az első évben megtérült a beruházás.

 

A második évben ugyan csökkent az ár, mégis tudtak fejleszteni: ültetvénytraktort és öntözőberendezést vásároltak, hogy kivédjék az aszály káros hatásait. Veszteséges volt viszont a 2009-es év a szabályozatlan piaci viszonyok miatt – ezért is tartja fontosnak Németh Zoltán a szövetkezeti összefogást. Tagja a Botésznek, a szövetkezet révén értékesíti a termést, piaci és termelési információit is itt szerzi be. A 2004-ben telepített Haschberg fajta mellett most szövetkezeti koordinációval újakkal próbálkozik, hogy az érési időt előrehozza. Ezért tavaly kísérleti jelleggel három dán fajtát telepített 3,7 hektáron.

 

Az ültetvény egyébként családi alapon működik, hiszen Németh Zoltán együtt gazdálkodik nevelt fiával, Sajgó Zsolttal, aki mezőgazdasági gépszerelő, és kedvet kapott a bodzázáshoz, akárcsak 19 éves fia, Viktor.
A mostani árak mellett ugyanis a bodza jövedelmező növény: egy tízhektáros ültetvény eltart egy családot.