2011. november
A mai pályázni vágyók irigykedve figyelik az első kiírás most záró nyerteseit. A 2008-ban induló fiatal gazdákat is érték meglepetések – rájuk is lesújtott a válság –, de ők legalább megkapták az esélyt, hogy elinduljanak.
Egyikünk számára sem volt teljesen ismeretlen a mezőgazdaság, hiszen mind a ketten ebben nőttünk fel” – kezdi a fiatal pár történetét Jancsovicsné Harnos Brigitta (28 éves), aki 2004-től dolgozik családja gazdaságában mint őstermelő. De mielőtt még teljesen a gazdálkodás felé fordult volna, főállásban egy földmunkákkal foglalkozó cégnél dolgozott számviteli ügyintézőként.
Párja, Jancsovics Árpád (34 éves) előbb szintén egészen más irányba indult hivatásos tűzoltóként. Ám a fiú földművelésből élő szülei végül sikeresen visszakormányozták mindkét fiatalt a gazdálkodáshoz.
„Ezt a fiatal gazdás pályázatot nekik köszönhetjük” – ismeri el Brigitta. Férje szülei a meglévő gazdasági terület és géppark fejlesztésével egy nagy családi vállalkozást szerettek volna létrehozni, ami biztosítani tudja mindkét család megélhetését. Ehhez előbb tanfolyamra küldték az ifjú párt, és kerítettek egy jó pályázatírót is. Mindez komoly anyagi terhet jelentett, de a szülők pénzzel, tanácsokkal és kapcsolatokkal segítették a fiatalokat.
A lehetséges buktatók
Brigitta és Árpád is megszerezte az ezüst- és aranykalászos gazda képesítést. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázatra való felkészülés. „Több napot és estét ültünk a papírok felett, és számoltunk, osztottunk, szoroztunk. A legfontosabb egy komoly üzleti terv volt. Csak hát mi az akkori árakkal, hozamokkal és bevételekkel számoltunk, amit az időjárás és a pénzügyi-gazdasági helyzet szinte teljesen meghazudtolt, és nem pozitív irányba” – hangzik el az első lehetséges buktató. Brigittáék esetében ez azt jelentette, hogy pénzeket kellett átcsoportosítani, és a tervezetthez képest csúsztak a megvalósulási időpontok.
A pár 2008 februárjában adta be a pályázatát az illetékes MVH-hoz. „2008 november közepén kaptuk meg az értesítést, miszerint én megnyertem a pályázatot, de a férjemét elutasították. Ezt megfellebbeztük, és 2009 márciusában elfogadták az ő pályázati anyagát is – csak újra össze kellett adni a pontokat” – jegyzi meg keserű mosollyal Brigitta. Bár az elnyert összeget ő már 2008. december végén megkapta, a férje csak 2009. május közepén. Ez önmagában meghiúsította az üzleti terv ütemszerű teljesítését, hiszen a tervezés 2008 közepétől indult. Tehát a kettes számú kockázat, amivel számolni kell: megeshet, hogy az MVH valamilyen okból a tervezetthez képest később fizet.
A fiatalok először földet szerettek volna venni, majd a gépparkot bővíteni és felújítani. A földvásárlás nehéz feladatnak bizonyult, mivel azok, akik a pályázat beadásakor késznek mutatkoztak az eladásra, mással kötöttek üzletet, amire ők pénzhez jutottak. Végül csak az idén, szinte az utolsó pillanatban sikerült megszerezni a vállalt területnagyságot, sőt egy picit túl is teljesítettek.
„Jelenleg a férjem 46, én 47 hektár területen gazdálkodunk. A saját terület ebből 10, illetve 4 hektár, a többi tartós bérlemény. Szeretnénk még növelni a területet, de most ennyit győzünk erővel és géppel.” A földvásárlás megvalósítása tehát egy rizikós pont, és egyre inkább az lesz – pénzzel a kezünkben is.
Csak a bizonytalan biztos
Öntöző-berendezést is vásároltak a fiatalok, mivel a területek egy részén a patakból kiszivattyúzható a szükséges víz. „Egy terménytároló építését is tervezzük, a párom pályázata szinte teljesen ezen alapul. Egy raktár nagy lehetőségeket rejt, hiszen a termények ára aratás után pár hónappal általában följebb kúszik. A bértárolás viszont költséges dolog, ezért szeretnénk saját megoldást rá, így akár mások termését is tárolhatnánk.”
Egy tároló megépítéséhez azonban rengeteg engedély és sok pénz kell, de a gazdasági válság kitörésével nem számolhattak 2008-ban. „Mintha még az időjárás is szélsőségesebb lenne 2008 óta... Tavaly az összes terület víz alatt állt. De az egyik év viszi a hátán a másikat. Ami teljesen ellehetetlenít minket, az a gázolaj, a vetőmag, a műtrágya és a vegyszerek iszonyatosan növekvő ára” – kesereg a fiatal gazdasszony.
„Az üzleti tervben vállaltakat végül is sikerült teljesíteni. Megszereztük a kellő nagyságú területeket, az öntözőberendezést, egy traktort és a szemenként vető gépet. Ez év májusától megvan a vállalt alkalmazottam is, akire a területek növekedése miatt már szükség is volt. Ha látnánk valami biztatót, tovább fejlesztenénk a gépparkot, és idővel a területeket is növelnénk. De egyelőre csak stagnálunk, mert nem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap” – mondja Brigitta, aki a pályázat beadásakor már anyuka volt, és most 20 hónapos kisgyermekével van gyeden.
Legalább a nagyszülők álma teljesült: fiuk és menyük két unokájukkal helyben maradt, és megél a mezőgazdaságból.
Majd jövőre…
Idén a szaktárca többször is határozottan leszögezte: nem tágít attól a szándékától, hogy a fiatal gazdák induló támogatását akár minden évben újra kiírja – bár e célra idén mindössze 4 milliárd forintot szánt. A fiatal gazdák szövetsége, az Agrya többször kritizálta mind az összeget, mind a nyilvánosságra került rendelettervezetet.
Az ÚMVP keretében lezajlott eddigi két meghirdetett támogatáson keresztül több mint 20 milliárd forint jutott el bő 2000 fiatal gazdához. A második, 2010-ben lezárult meghirdetésnél a hozzávetőleg 900 teljesített kérelemmel szemben több mint 6000 igénylő volt. A túligénylés komoly elégedetlenséget eredményezett. Az újonnan felállt kormányzat orvossága a helyzetre – a pályázatok újrapontozása – méregnek bizonyult, és az elutasított kérelmezők bírósághoz fordultak. Már a panasznak helyt adó döntés is született az ügyben, bár a per még nem tekinthető lezártnak (a Legfelsőbb Bíróságon van). Az idei összegből mindössze 400 gazda támogatására futná. Fordítsuk a pénzt inkább kamattámogatásra – javasolja az Agrya.
Ami a kiírást illeti, a szövetség kritikát fogalmazott meg többek között a következőkkel kapcsolatban:
A főállású gazdálkodás ne legyen kizárólagos feltétele a nyerésnek, csak előnyt jelentsen a vállalása.
Nem mindegy, hogy „nyújtott be” vagy „vett igénybe” agrár-vidékfejlesztési célú támogatást a jelentkező – az utóbbi a helyes megfogalmazás.
A kötelezettség-vállalás ellenőrzését az SFH betétlaphoz kell igazítani, amikor a vállalt üzemméret fenntartásáról van szó.
Fontos a szankciók mértékének újragondolása, pl. csökkentsék a vállalt mérettől való elmaradás büntetését.
A gazdaság-átadási kérelem elutasítása nem az ügyfél hatáskörébe tartozik, ezt ne büntessék. Gazdaság átvétele ne csak EMVA-támogatás keretében legyen lehetséges.
Újra kellene gondolni a pontozási arányokat, pl. a tanyán élés ne legyen szempont. Jutalmazzák viszont jobban a 18–24 év közötti korosztályt és a jó pénzügyi, üzleti tervet.
Járjanak plusz pontok a következőkért: külföldi gyakorlat, szaktanácsadói szerződés.
Időközben a tárca is elbizonytalanodhatott, mert nem hirdették meg október végéig a fiatal gazda kiírást, így a rendelet tervezetében szereplő november 28-i meghirdetési időpont nem tartható. Elvileg december elején még lehetséges a pályázat elindítása. Ha a tervezet szerinti háromhetes beadási időszakkal számolunk, akkor éppen karácsonykor lenne vége.
