Hektáronként 1 millió az elvárt haszon
Az aszályos őszi időjárás miatt idén kisebb termésátlagot produkált a torma. E növény költségesen termelhető, de normál esetben annyit fizet, hogy öt hektár eltart egy családot.
Később kellene kiszedni
A Hajdú-Bihar megyei Bagaméron működő Hungaro Torma Kft. fogja össze a környék termelését. A cég elsősorban tanácsadással és segítségnyújtással foglalkozik. Ahogy Reviczky Éva, a társaság vezetője elmondja, hazánkban a jellemző betakarítási időpont október közepe, holott akkor hízna meg a legjobban a torma, ha november közepéig a talajban maradna, mivel addigra biztosan megérkezik a csapadék. Idén az őszi aszály miatt kisebbek a tormafejek. Máskor pedig – mint tavaly is – túl sok a csapadék, ami repedezéshez, gombafertőzéshez vezet. A cég egyebekben fajta-előállítással, talajminta-elemzéssel és szaktanácsadással is foglalkozik.
A betakarítás kézimunkaigényes folyamat. Előbb megszántják a területet, majd összegyűjtik a talajban lévő tormát és lelevelezik. Ezután jöhet a kocsira pakolás, majd osztályozás, zsákba pakolás, de esetenként ömlesztve szállítják tovább. A Hungaro Torma Kft. szakembere októberben még 11–12 tonna tormát jósolt hektáronként, ám ez végül nem jött be.
A torma ára az előző évben sokkal jobb volt, 600 forint/kilogramm. Idén az átvételi ár megfeleződött: 300 forintot kaptak a termelők az első osztályú áru kilójáért. A másodosztályú 250 forintot, míg a harmadosztályú csak 100 forintot ért. Ha első osztályú tormával és az idei 8–9 tonnás termésátlaggal számolunk, akkor idén hektáronként 2,4–2,7 millió forintot lehetett zsebre tenni a jó minőségű tormáért.
Csak a jó torma
hozott hasznot
„A felvásárló arra hivatkozik, hogy a tavalyi rekordárak miatt nagyobb volt az idén a torma termőterülete, és Európa több országában szépen is termett. Ám nagyon kevés országban termesztik ezt a növényt. Ráadásul nyugaton, például Németországban folyamatosan csökken a termőterülete. A lengyelek viszonylag kiegyenlített mennyiségben termelik, bár tavaly náluk is sok tormát elvitt a belvíz” – mondja az Agrár magazinnak Sztretye Mihály.
Az idei aszályos évben többletöntözési ráfordítással a torma minősége elfogadható lett, ám mennyisége 20–30 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Sztretye Mihály 4,5 hektáron foglalkozik a növénnyel. Nála mindez a tavalyi eredményhez viszonyítva 8 tonna kiesést jelent, a hektárátlag bő 8 tonna lett. Még nincs vége a betakarításnak, tisztításnak, de a torma fele már az udvaron van – mondja, mikor a felvásárlási árakról és az önköltségről kérdezzük. Hektáronként mintegy 1,6–1,8 millió forint a gép-, a munkabér és az anyagköltség.
Harmadosztályú tormával csak veszteséget termelt idén az ember, de ami ennél jobb, az már hozott némi nyereséget. Mivel a tormával nem száz hektárokon foglalkoznak a termelők, nem is elégszenek meg a 200 ezer forintos hektáreredménnyel, hiszen akkor nem élne meg belőle a család. Az elvárt haszon hektáronként legalább 1 millió forint. Reviczky Éva szerint az idei termés 70 százaléka első osztályú, úgyhogy nem kell nagyon keseregni.
Sztretye Mihály már régóta a Hungaro Torma Kft.-nek értékesíti a termést. A hazai torma 90 százalékát egyébként külföldi piacok vásárolják fel. Jut belőle Németországba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába, Hollandiába, Ausztriába, de még az Egyesült Államokba és Japánba is.
Aki többet akar megtudni e növény termesztéséről, nézze meg, hogy csinálják a Hajdúságban.
Nem a különleges talajadottságok, hanem a rendelkezésre álló munkáskezek száma és a szaktudás az oka annak, hogy a Hajdúság a magyar – sőt túlzás nélkül az európai – tormatermesztés központja. A szaporítóanyagot gondos előkészítést követően sűrű bakhátba (90x25 cm-es térállás) ültetik, majd a tenyészidőszak alatti hajtásválogatással és a rizómán kifejlődött oldalgyökerek kétszeri eltávolításával érik el a kiváló minőséget. Az oldalgyökerezés fárasztó, sok kézimunkaerőt igénylő tevékenység.
A tormát a tenyészidőszak alatt általában 3–4 alkalommal, összesen kb. 200 mm csapadékkal öntözik. Fejtrágyázásra általában két alkalommal kerül sor.
Betakarítás előtt egy héttel a leveleket 4–6 cm-es csonkra vágják vissza. A gyökereket október közepe és november közepe között szedik fel, kézzel, miután a bakhátak alatt 60–70 cm mélységben járatott ekével 5–10 centit emeltek rajtuk.
Felszedés után a rizómákat tárolják, válogatják. Csak a 20 cm-nél hosszabb, 25 mm átlagvastagságot elérő, sima felületű, elágazások nélküli – és a talpgyökerektől kézi letöréssel megtisztított – rizómák minősülnek első osztályúnak.
A nemzeti fajtajegyzékben hat tormafajta szerepel. Az Egyesült Államok, amely pedig a világ legnagyobb tormatermesztője, mindössze három fajtával büszkélkedhet.
