Éljünk meg egy hektárból!

Friss fogyasztásra, lekvárnak vagy pálinkának? Néhány tanács arra, hogyan érdemes szilvát telepíteni.

 

Először is el kell döntenünk, hogy milyen célra szeretnénk szilvát termeszteni: friss fogyasztásra, befőzésre, lekvárnak, aszalásra vagy pálinkának. Az egyes fajták nagyon eltérnek érésidőben, cukorfokban, formában és méretben. Szánjunk rá időt, hogy megtaláljuk azt a piaci rést, amelybe 50 kilométeren belül a mi tevékenységünk belefér.

 

„Aszalásra, lekvárnak és befőttnek még mindig a Besztercei a legjobb” – állítja egy szabolcsi termelő. A legismertebb és legkeresettebb nyári fajta viszont a Cacanska lepotica. Előnye, hogy korán, július végén érik, ezért külföldre is viszik. Kiváló friss formában és befőttnek is. A másik nagy értékesítési űr a kései fajták érése idején van. Az utóbbi évek slágerszilvája a President. Nagy, cukros a gyümölcse, főként a bordó színű, pálinkának elsőrangú – vélekedik a szabolcsi gazda.

 

Amióta szabad otthon cefrét főzni, és a bérfőzetés ára felére esett, kifejezetten jó üzlet lett a pálinka. „Ha lenne hűtőházam, megélnék ebből a három szilvafajtából és egy kevés körtéből, mondjuk Boskobakból. Minderre pedig elég volna egyetlen hektár termése.”

 

Ötöde külföldre

 

A friss szilva termése az utóbbi években 20–30 százalékban külföldre került, elsősorban Németországba, valamint Oroszországba. Az EU legnagyobb szilvatermelői Románia (480–520 ezer tonna), Spanyolország (160–200 ezer tonna), Olaszország (150–190 ezer tonna), Franciaország (120–150 ezer tonna), Lengyelország (100–120 ezer tonna). Az EU-ban összesen 1,2–1,4 millió tonna szilva terem egy évben. Kontinensünkön Szerbia számít a legnagyobb szilvatermelőnek (600 ezer tonna), ennek azonban nagy részét nemzeti italuk, a slivovica készítésére használják fel.

 

Magyarországon a szilva termése az 1990-es évek 150 ezer tonnájáról erősen lecsökkent, az utóbbi években alig haladta meg az 50 ezer tonnát. (A németek 30–40 ezer tonnát termelnek.)

 

A termés átvételi ára évjárattól függően erősen ingadozik, idén csak 60 forintot adtak érte, de tavaly akár 100 forintért is elvitték. Nagyvárosok piacain ennél háromszor-négyszer többet is megadnak a szilváért, ezért aki csak teheti, adja el maga az árut, közvetlenül a fogyasztónak. Egyebekben a hűtőházakkal célszerű jó kapcsolatot ápolni, vagy építsünk magunk egyet.

 

Surányi Dezső, a Ceglédi Gyümölcstermesztő Kutató-fejlesztő Intézet szakembere úgy látja, a szilvának nincs meg a becsülete a fogyasztók előtt: „A szegények gyümölcse” – mondja. Pedig a szilva jót tesz az emésztésnek, hatására a vastagbél-daganatokat el lehet kerülni.

 

A népszerű Csacsaki fajtakörben a Cacanska rana a legnagyobb, amely elérheti az 50 grammos súlyt is. A Cacanska lepotica és Cacanska rodna fajtákra a 30–40 grammos gyümölcs a jellemző. A legkisebbek pedig a női névvel ellátott fajták, ezek termésének súlya 30 gramm alatt marad. Színük a kék árnyalatai, alakjuk hosszúkás. Ízben pedig a Hanita, az Elena és a Katinka a legzamatosabb.

 

Ezek a felsorolt fajták fagyra nem lennének érzékenyek, ha a szilva-himlővírus, azaz a sharkavírus nem támadná meg őket. Ezt a kórokozót a levéltetvek szállítják egyik egyedről a másikra. A Marosi Faiskolában, ahol e fajták termesztésével is foglalkoznak, elmondták, hogy a Cacanska lepotica kevésbé fogékony a vírusra, és nem „kihagyós” – vagyis minden évben terem.

 

Szerencsére a szilva többi betegsége nem ilyen jelentős. Surányi Dezső szerint a monília kezd megjelenni a szilvákon, és a varrasodással lehet találkozni.

 

Telepítés

 

Egy hektárra 400–450 darab oltvány szükséges (6×4 méteres sor- és tőtávolságnál), és egy oltvány 600–800 forintba kerül. Azaz egy hektár telepítése 240–360 ezer forintba kerül, és akkor még csak az oltványokról beszéltünk. „A telepítés kora tavasszal történik, fagymentes időben” – kezdi az ismertetést Marosi Mihály csemői faiskolájában (Pest megye). Az oltványokat az előző év őszén kell beszerezni, télire pedig el kell vermelni, hűvös helyen tárolni.

 

„Telepítés előtt elő kell készíteni a talajt, ami az előző év őszén történik. Először 60–70 cm mélyszántást kell végezni, majd kijuttatni a trágyát, amely szerves és zöldtrágyából tevődik össze. Szerves trágyaként szarvasmarhatrágyát, zöldtrágyaként a lucernát alkalmazzuk. Trágyakijuttatás után szükség van a talaj fertőtlenítésére. Ha ezzel elkészültünk, következik a sekélyszántás, a boronálás, majd a talaj simítózása. Végül az előkészített talajra komposztot szórunk, és már telepíthetjük is a szilvánkat.”

 

A szilva is meghálálja a jó talajt (szellős, középkötött, nyirkos), a rendszeres trágyázást és – mint minden csonthéjas – a meszezést. A telepítés kezdeténél ügyeljünk, hogy az idő fagymentes legyen. Szükségessé válhat az öntözés is, ezért érdemes ennek a lehetőségét is kiépíteni. A fák környezetét tárcsázással tartsuk lazán, gyommentesen. A Cacanska lepotica korán, háromévesen termőre fordul, és július végén már érik.

 

Egy fáról – ha megfelelően gondozzuk – 120 kiló termés szedhető. Friss fogyasztásra, konzervipari célokra kiváló. Mivel egy hektár szilva bevétele 2,5–5 millió forint között ingadozik, érdemes más, hasonlóan igénytelen gyümölcsfajjal gazdagítani a termékszerkezetet. A dió például jó megoldás lehet.