Agrárvállalkozások finanszírozási lehetőségei
„Olyan okokból, mint egy kötelező állatjóléti előírás, a partner megtartása egy hűtőház révén, vagy egyszerűen azért, mert kivénhedt alóluk a gép, bele-bele kényszerülnek a gazdák nagyobb beruházásokba. De ha tehetik, ezt is inkább zsebből oldják meg” – ismerteti a helyzetet Pongrácz István, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kuratóriumának elnöke, aki maga is agrárvállalkozó. A lízingpiac és a gépvásárlások élénkülése is csak viszonylagosan pozitív jelenség a mélypontot jelentő 2010-es évhez képest. A hazai hitelezési piacot jól leképezi az Alapítvány által kiadott készfizető kezességek megoszlása. Jól látszik, hogy a kihelyezett hitelek esetében drasztikusan visszaesett a beruházási hitelek aránya, helyüket a folyószámla- és forgóeszköz-hitelek veszik át. Ezen rövid futamidejű hitelek teszik ki az AVHGA idei kezességeinek közel 90 százalékát, darabszám szerint.
Az AVHGA kezessége az általános hitelügyletek mellett állami hitelkonstrukciókhoz is kapcsolódhat, így ezekről is megkérdeztük az Alapítvány elnökét. „Közel 20 államilag támogatott hitelhez lehet kiegészítő fedezetet, azaz kezességet kérni az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványtól. Ezek közül legnépszerűbb jelenleg a természeti károk enyhítésére létrehozott Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram. A gazdák átlagosan 13 millió forintnyi hitelt igényeltek, a 11 milliárdos hitelkeret kihasználtsága 83 százalékos. Az AVHGA a teljes állományt garantálja 80 százalékban, segítve ezzel is a vállalkozókat. Hamarosan az MFB Fagykár 2011 Forgóeszköz hitelprogram is elindul, amelyet szintén az Alapítvány biztosít kezességgel. Reméljük, a természeti csapások helyett a gazdaság élénkülése hozza majd a kezességi állomány növekedését a jövőben.”
Vidéken a takarékszövetkezetek jeleskednek a hitelkihelyezésben, a vis maior programban például 70 százalékos volt a részesedésük, de a takarékok nyújtják az igen népszerű Gazdakártya folyószámlahitelt is.
A Gazdakártya révén a gazdák az árbevétel 30 százalékáig vagy max. 15 millió forint értékhatárig juthatnak pénzhez. „Kevesen tudják, de 10 millió forintig azért nem kérnek ebben a konstrukcióban fedezetet a hitel mellé, mert mi nyújtunk kezességet a gazda helyett” – hívja fel a figyelmet a szakember.
Ehhez a termékhez hasonló a 2011 szeptemberétől elérhető Agrár Széchenyi Kártya, amelyet állami kezdeményezésre hoztak létre, államilag támogatott kamatokkal és kezességi díjtámogatással. Pongrácz István úgy véli, hogy az Agrár Széchenyi Kártya iránt komoly kereslet fog mutatkozni, hiszen itt is egy szabadfelhasználású hitelről van szó, amihez 15 millió forintig nem kell tárgyi fedezet, csak az Alapítvány garanciája és harmadik személy készfizető kezessége. A hitel maximuma 25 millió forint lehet. Az OTP és a Volksbank már nyújtja a terméket, de a takarékoknál is rövid időn belül elérhető lesz a kártya. Az Agrár Széchenyi Kártyáról tudni kell, hogy a KA-VOSZ regisztráló szervezeteinél lehet igényelni, ők továbbítják a bankok felé a hitelkérelmet.
Az AVHGA kezességvállalása az eddig említetteken túl gyakorlatilag ott lehet szinte minden hitelügylet mögött, de faktoringhoz, lízinghez, bankgaranciához is nyújt a szervezet kezességet. Maguk a kezességvállalási díjak is alacsonyabbak a piacinál, legalábbis addig, amíg az ügyfél de minimis kerete tart. Előfordul, hogy a 7500 eurós de minimis keret szab gátat a támogatásnak minősülő kedvezményes kezességi díj igénybevételének. Pongrácz István a három egymást követő évre számolt 7500 eurós agrár de minimis támogatási kerettel kapcsolatban a következő példát hozza: „Az idei vis maior program keretében nagyjából 4 százalék kamattámogatást kaptak a gazdák. Ha a hektáronként maximálisan kapható 200 ezer forintos hitellel számolunk szántónál, akkor 280 hektárnyi termés megsemmisülése esetén már ki is használtuk a teljes háromévi de minimis keretünket. Ez semmi, ahhoz képest, hogy egy élelmiszer-feldolgozással is foglalkozó vállalkozás 200 ezer eurós kerettel számolhat.”
Az agrárium további finanszírozási lehetőségeiről az AVHGA kuratóriumának elnöke a következőket mondta. „A kereskedelmi bankok rájöttek, hogy az agráriumban stabil partnerekre találnak, alacsony a bedőlt hitelek aránya, a gazdálkodók hosszú évekre terveznek, és nem tudnak egyik pillanatról a másikra eltűnni a hitelezőik elől. Ez megér annyit, hogy a bankok is alkalmazkodjanak hozzájuk, a szezonalitáshoz vagy a befektetések lassú megtérüléséhez. Úgy látom vállalkozóként, hogy a takarékok mellett egyre több bank nyit a kisebb agrárvállalkozások felé, mint például az OTP vagy a Budapest Bank. A nagyobb agrárcégek számláit jellemzően a K&H kezeli.”
Pongrácz István jó gazdálkodóhoz méltóan optimista a jövőt illetően: „Hab lenne a tortán, ha végre a földet is fedezetként kezelnék, és egy 1,2 milliós forintos, például nyugat-dunántúli szántóban többet látnának 400 ezer forintnál… Nem kell ehhez az ügyfél költségén értékbecslő sem, hiszen minden eladásra kínált föld elektronikus úton nyilvános, a föld értéke pontosan lekövethető. Bízom benne, hogy egyszer még ezt a legkevésbé ingatható ingatlant is számításba veszik a bankok, és akkor lesz talán fedezet arra, hogy beruházásra is gondoljon az ember. Biztatásképp mondom, hogy az Alapítvány nyitott lenne a föld fedezetként való elfogadására.” (x)
