Pénzhozó karácsonyi ajándékok

Ékszer, érme, tömb, de még egy „morzsa” is megéri. Ha arany vagy ezüst kerül a karácsonyfa alá, az ajándék pár év alatt a sokszorosát érheti.

Újfajta őrület ütötte fel a fejét az USA-ban: egyre gyakrabban tartanak úgynevezett „aranypartikat”. Az itthon már jól ismert termékbemutatókhoz kísértetiesen hasonló, lakásokban szomszédok, barátok összehívásával zajló össze-
jövetelek célja azonban nem valami hálózatos formában értékesített termék megvásárlása. Éppen ellenkezőleg: ezúttal ugyanis a házhoz érkező ügynök lesz a vevő, az eladók pedig a ház urai és asszonyai, akik a már megunt – netán sosem használt vagy sérült – arany ékszereiket, tárgyaikat kínálják fel eladásra.

Mindenki jól jár: az aranykereskedő megszabadul az ügyfélszerzés magas költségeitől, így többet tud ajánlani a csecsebecsékért.

Emelkedőben

A többiek pedig pénzhez jutnak. Mégpedig nem is kevéshez; ezért karácsonyhoz közeledve érdemes megfontolni valamiféle „aranyos” ajándékot, amely amellett, hogy szép, ráadásul évről évre többet ér. Nem úgy, mint a divatból hamar kifutó ruhadarabok, számítógépes játékok vagy mobiltelefonok, amelyek ára évről évre feleződik. A hazai kínálat egyre nő; az ékszerek mellett egyre többféle értékes színarany érmét, rudat lehet vásárolni a tucatnyi hazai kereskedőnél. „Vagy akár egygrammos »aranymorzsát« is, amelynek értéke ugyanúgy a többszörösére nőtt az elmúlt években, mint egy aranyrúdé” – hívja fel a figyelmet Klapka György, az ismert budapesti aranykereskedő. A 24 karátos (99,99 százalékos tisztaságú) színarany egyébként a legolcsóbb
ár/érték arányú aranyvásárlási lehetőség, egy uniós jogszabály szerint ugyanis ezt áfamentesen lehet forgalmazni, így megvásárolni is.

 

Áfamentes, tízezertől

 

Az elérhető „adómentes”, ajándéknak is megfelelő paletta meglehetősen széles. Aranyrúdból például a tisztaságát és eredetét igazoló kis cetlivel együtt kapni már kétgrammosat is (ennek mai ára körülbelül 25 ezer forint), a jobbára csak filmekből ismert egykilós tömb azonban már 12 és fél milliót kóstál. Az esztétikusabb megjelenésű aranyérmék közül az 1989-től forgalmazott Bécsi Filharmonikus érme, amelyből a legkisebb 1/10 unciás, névértéken most 47 300 forintba kerül. (Az aranyat jellemzően nem grammban, hanem unciában mérik, 1 uncia = 31,1 gramm.) Az ezer unciás (31 kilogrammos) két centiméter vastag és 37 centi átmérőjű. A „papíron” 100 ezer eurós pénzérme (ebből összesen 15 darabot vert 2004-ben a nyolcszáz éves bécsi pénzverde) viszont már 420 millió forintot kóstálna – számolja ki Nagy Attila, a részben Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Solar Gold Zrt. vezérigazgató-helyettese.

 

„A jellemző magyar vásárló azért megmarad a kisebb, legfeljebb egyunciás daraboknál” – foglalja össze tapasztalatait Laskóy Ágnes, a piacvezető Arteus Capital munkatársa. Ezüstöt – akár érme, akár tömb formában – viszont már jóval olcsóbban kapni: az egykilós ezüstrúd 271 ezer, az egyunciás (31,1 grammos) érme 9 ezer forintnál kevesebből jön ki. (Ám ez utóbbiból több kereskedőnél legalább 20 darabot kell megvásárolni.)

 

Jó tudni, hogy aki csak befektetési céllal vásárol, annak a tömb éri meg jobban. Ugyanis az érmék esetében plusz egy-két euróba kerül az „esztétikai élmény". Az ezüst pedig csak áfával vásárolható meg.

 

Többet ér a fülbevaló

 

Az arany világpiaci árának emelkedésével minden drágul, amiben van ilyen nemesfém – így az ékszerek is. A tárgyak ugyanis nemesfém-tartalmuk arányában követik a világpiaci árat (az arany ugyanis meglehetősen egyszerűen kinyerhető és újrahasznosítható). Pontosan mit is jelent ez? A hagyományosan dollárban kalkulált 24 karátos tisztaságú nemesfém minden grammjáért lapzártakor 12 530 forintot adtak a hazánkban is szép számmal működő aranykereskedők.

 

A 14 karátosért persze arányosan kevesebbet: egy 10 grammos törött gyűrű, vagy elszakadt nyaklánc grammja is megéri legalább a világpiaci ár 14/24-szeresét, azaz nagyságrendileg a 70 ezer forintot. Míg tíz éve (amikor grammonként csak 2 ezer forint volt a színarany ára) ennek csupán a hatodát fizették volna ki érte.

 

Mi fizetjük a révészt

 

„Az egyszerű aranygyűrű bolti árának körülbelül 30 százaléka a nyersanyagár” – mondja Cziller Eszter budapesti ékszerkereskedő. Alapvető szabályként azt lehet mondani: a vásárláskori érték ekkora hányada drágul vagy olcsóbbodik a napról napra változó világpiaci árral.

 

A többi az ékszerész munkadíja, továbbá a 25 százalékos (jövőre 27 százalékra emelkedő) áfa, és persze a nagyjából 40 százaléknyi árrés, vagyis a nyereség. És ott van még a rezsi, a hirdetés, a rámenős eladó – ezt mind a mi zsebünkből fizetik.

 

Befektetési célból tehát nem javasolt az ékszer vásárlása. A feláraktól mentes – sokszor már az interneten is elérhető – befektetési célú színarany a nyerő. Ez utóbbi ugyanis az ékszereknél sokkal pontosabban követi a világpiaci ár legkisebb rezdüléseit is, így ennek révén lehet a leginkább részesülni az arannyal járó előnyökből. És nem utolsó szempont az sem, hogy szükség esetén gyorsan pénzzé lehet tenni.

 

Miért is emelkedik az arany ára?

 

Egyrészt, mert szeretjük. Másrészt, mert bízunk benne. Miközben a világ csődközelben áll (az amerikai dollárt leminősítették, és fél Európa mellett több nagynevű bank került a tönk szélére az óriási államadósság miatt), az arany mögött se azt adósságaival degradáló kormány, se azt csődbe vezénylő vezérigazgató nem áll. Ezért lehet szabadon pénzre váltani a világ szinte bármely pontján. Harmadrészt pedig ritka. Ezért tartja vásárlóértékét. Miközben a világ kormányai beindították a pénznyomdát, addig a történelem során az eddig kitermelt összesen 160 ezer tonna arany (ez elfér egy 17 méteres oldalú kockában!) kínálata mindössze évente 2500 tonnával nő. Ráadásul egyre mélyebbről kell kibányászni, a magasabb kitermelési költségeket pedig továbbhárítják a vevőkre.

Drágul a brill is

Az ékszer értékét árnyalja, hogy van-e benne drágakő, és ha igen, akkor milyen. Ha például egy 1 karátos (0,2 gramm) brill díszíti, annak az ára is természetesen hozzáadódik az eladási értékhez. És persze a brill is követi a gyémánt világpiaci árát, ami az elmúlt 10 évben egyébként megduplázódott. Az egykarátos, szép csiszolású, tiszta kő ára ma 29 ezer dollár (6 millió forint), míg az ezredfordulón ennek alig több mint a feléért cseréltek gazdát az ilyen gyémántok – mondta el a Haszon Agrárnak az antwerpeni gyémánttőzsde épületében megbújó Ajediam gyémántkereskedő cég menedzsere.