A 25 legfontosabb
Nyolcadik alkalommal tesszük közzé egyedülálló listánkat az ország 25 legbefolyásosabb emberéről. Szokás szerint a politikához közeli háttéremberek segítik a munkánkat. Így persze a lista szubjektív elemeket is tartalmaz.
Amíg a 2010-es kormányváltás alaposan átrajzolta az erősorrendet, addig az utóbbi egy évben a frontok megmerevedtek. A szereplők néhány kivétellel ugyanazok, csak a helyezések változtak – minimálisan. Orbán Viktor változatlanul „élet-halál ura”. De az elmúlt hetekben még a saját táborában is erősen megtépázódott a nimbusza, főként a gazdaságpolitikai döntések miatt, amely sokszor a kapkodás és a hozzá nem értés jeleit mutatják. A miniszterelnök – igen tapaszalt és ravasz politikai játékosként – tudatosan osztja meg a hatalmat a szereplők között a gazdaságban (Simicska, Csányi, Demján), az országos politikában (Lázár-Navracsics), a helyi viszonyok között (Tarlós-Budapest kerületi polgármesterei) vagy a gazdaságpolitikában (Matolcsy-Varga-Fellegi). Másrészt a Fidesz dominanciája akkora, hogy a törésvonalak nem a pártok között, hanem a párton belül jelentkeznek.
Fontosabb szemponttá vált, ki bejáratos a miniszterelnökhöz, ugyanis a döntéshozatal sokszor meglepetésszerűen szűk körben történik. Előrelépett Simor András jegybankelnök: válságban a jegybank szerepe felértékelődik.
Újra felkerült a listára Bajnai Gordon ex-miniszterelnök. Az egyre több bizonytalan szavazóban ugyanis felvetődik a kérdés, ki lehet az alternatíva. Nem újdonság, hogy hiányoznak az olyan pártfüggetlen szereplők, akiknek súlyuk van a közéletben. További érdekesség, hogy a listán már teljesen háttérbe szorultak a nők, A magyar politika az „igazi macsók” játéktere. Valószínűleg a hangnem is ezért durvult el ennyire.
Ahogyan egy évvel ezelőtt, most is a Fidesz és az ország legbefolyásosabb embere kétharmados parlamenti többségével és pártjának önkormányzati dominanciájával. Ugyan az utóbbi másfél év gazdaságpolitikai kanyarjai gyengítették tekintélyét, látható ellenzéke párton belül nincs, azon kívül pedig (egyelőre) gyenge.
2. Simicska Lajos (51)
Orbán Viktor egykori iskola- és egyetemi lakótársa, a Fidesz-közeli gazdasági elit legbefolyásosabb képviselője. Volt APEH-elnök, jelenleg a hirdetési piacon meghatározó Mahir Magyar Hirdető Zrt. vezérigazgatója. Ám valódi hatalma ennél jóval nagyobb. A Magyar Nemzet című napilapra és a Hír TV-re is közvetlen befolyást gyakorol. Úgy tűnik, hogy minden fontos iparágban hozott döntés mögött ő áll.
3. Csányi Sándor (58)
OTP-vezér, élelmiszer-ipari (Sole-Mizo, Pick), agrár (Bonafarm) és borászati (a villányi Csányi Pincészet) vállalkozásaival, a MOL-ban betöltött igazgatósági tagságával, labdarúgó szövetségi elnöki posztjával és Orbán Viktorhoz fűződő jó kapcsolatával az egyik legbefolyásosabb üzletember, és egyben a legvagyonosabb az országban. Tavaly óta valamelyest kopott a befolyása. Orbán Viktor szépen lassan átvette az ő korábbi szerepét, mint a nagyobb viták döntőbírója.
4. Demján Sándor (68)
Nagyvállalkozó (Trigránit, Arcadom), a legbefolyásosabb független játékos. Jóban van a miniszterelnökkel. Súgja neki az újraiparosítás meghirdetését, annak ellenére, hogy saját üzleti stratégiájába eddig nem fért bele a termelés (inkább a plázaépítés és a kereskedelem). Megmaradt a magyar vállalkozások szóvivőjének.
5. Simor András (57)
2007 óta a Magyar Nemzeti Bank elnöke, előtte a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló cég vezérigazgatójaként dolgozott. A jegybankelnöki poszt azon kevés pozíciók egyike, amelyet a Fidesznek nem sikerült bevennie. Elmozdítására történnek kísérletek. Simor látványosan ellenáll és úgy tűnik, a nyugati kormányok szavatoljak a pozícióját. Az MNB szerepe a nehezen követhető gazdaságpolitika miatt felértékelődött.
6. Navracsics Tibor (45)
Miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Ellenőrzi a törvényalkotást és a közigazgatás átalakításának irányítója. A kezében van a részletek feletti kontroll – kivéve azon törvényeknél, amelyek önálló képviselői indítványként látszólag a semmiből érkeznek. Közigazgatási tapasztalata, szervezőkészsége nélkülözhetetlen a kormányzati munkában.
7. Pintér Sándor (63)
Belügyminiszter. A posztot 1998 és 2002 között már betöltötte, majd 2010-ben újra meghívást kapott Orbán Viktortól. A kormányfő az idei kötcsei polgári pikniken zárt körben állítólag így fogalmazott: „Mindannyian Pintér Sándor kezében vagyunk”. Ez utalás Pintér két fő feladatára: a közbiztonság megerősítésére és a több százezer inaktív embert megmozgatni szándékozó közmunkaprogramra.
8 Lázár János (36)
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere. Az ő feladata a törvények elfogadásához szükséges többség biztosítása. Inkább végrehajtó, ám a hatalomgyakorlásban központi szerepe van, mivel a korábbiaknál több törvénymódosító javaslatot nyújtanak be egyéni képviselői kezdeményezésre. Kiváló szervező, Orbán Viktor bizalmi embere. Erejét mutatja, hogy az eva megtartásáról meg tudta győzni Orbán Viktort a gazdasági tárca ellenében.
9. Fellegi Tamás (55)
Az IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter, aki december 15-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élén állt. Egy évvel ezelőtt listánkon a harmadik helyen szerepelt. Látványos kudarcot nem vallott, de a sikerek is elmaradtak (például a kínai befektetések). 25 éves ismeretség köti a miniszterelnökhöz, Orbán egyszer tanáraként beszélt róla, akihez a szakdolgozatát írta. Miniszteri lemondása ellenére megmarad a befolyása: a miniszterelnök számára Fellegi fontos kapocs az üzleti élet felé. 2009-ben alapította az Infocenter.hu Zrt.-t, amely egy konzervatív médiabirodalom anyavállalata.
10. Habony Árpád (43)
Orbán Viktor legközelebbi kommunikációs tanácsadója, a nyilvánosságot inkább kerülő „szürke eminenciás”. Ő az, aki meghatározza Orbán Viktor kommunikációját, a politika körüli díszletet, a stílust. Több, jobboldalhoz kötődő vállalkozás résztulajdonosa volt (például 2005–2008 között a Nézőpont Intézetnek). Az üzleti világban csekély a tekintélye.
11. Kövér László (52)
Fidesz-alapító, az Országgyűlés és a Fidesz Országos Választmányának elnöke. Szemben a többi fideszes szereplővel, ő valóban önálló tényező, saját akarattal és a „morgás jogával”. Vegyesek a vélemények, mennyire képes alakítani a Fidesz döntéseit. A Jobbik előretörésének megakadályozásában fontos szerepe lehet.
12. Spéder Zoltán (47)
Bankár-üzletember. Az FHB Bank igazgatósági elnöke és legnagyobb részvényese. Igazi befolyása azonban a CEMP-en (Közép-európai Média és Kiadó Zrt.) keresztül jelentkezik. A cég birtokában van többek között az Index.hu portál, a Portfolio.hu pénzügyi oldal és az InfoRádió. Az Index a legerősebb véleményformáló hírforrás. Az FHB mélyrepülése kiszolgáltatottá tette, miközben az Index egyszerre hatalom és fejfájás neki: a kormánykritika, a korrupciógyanús ügyek megszellőztetése gátolhatja terjeszkedését.
13. Matolcsy György (56)
Nemzetgazdasági miniszter. Orbán Viktor bizalmi embere. Sokkal inkább végrehajtó, pedig kívülről a stratégia imidzsét akarja sugallni. A Matolcsy-program valójában Orbán-program, de az eddig kudarcnak tűnő intézkedéssorozat Matolcsy nevéhez tapad. 20 éve még a most oly sokat bírált spontán privatizáció ideológusa volt.
14. Töröcskei István (61)
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) novemberben hivatalba lépett vezetője. Jobboldali kötődésű üzletember, aki baráti viszonyt ápol Simicska Lajossal. A tavaly elindult Széchenyi Bank alapítója és tulajdonosa, kinevezéséig tulajdonrésze volt a Hír TV-ben és a Lánchíd Rádióban is, amelyet Liszkay Gábornak értékesített.
15. Nyerges Zsolt (44)
Ügyvéd-vállalkozó, Fidesz-közeli üzletember és médiamágnás, Simicska Lajos bizalmasa, „első beosztottja”. Az Infocenter.hu többségi tulajdonosa (Heti Válasz, Class FM rádió, korábban Lánchíd Rádió).
16. Rogán Antal (39)
Budapest V. kerületének polgármestere, az Országgyűlés és a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságainak elnöke. Eddig ügyesen szabadult az erős emberek öleléséből (Orbán Viktor és Tarlós István). Még nem önálló tényező, Tarlós rendre legyűri, de egyre nagyobb szerepet kap. Ennek jele, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyaló magyar delegáció tagja.
17. Polt Péter (56)
A legfőbb ügyész. Mandátuma még 8 évre szól. A baloldal Fidesz-közelinek tartja, aki szerintük főügyészként hátráltatta a Fidesz-közeli korrupciógyanús ügyek kivizsgálását. Tény, hogy volt a Fidesz-tagja. Az ügyészség az utóbbi években fontos szerepet játszott a korrupciógyanús ügyek felgöngyölítésében.
18. Martonyi János (67)
Külügyminiszter, a kormány megbízható, polgári arca. Lassan ő az egyetlen vezető magyar politikus, akivel a Nyugat szót ért, és akinek egyre gyakrabban kell „tüzet oltania”. Az IMF-tárgyalások előkészítésnél állítólag jól jött, hogy Christine Lagarde IMF-vezér és Martonyi korábban ugyanannak a tekintélyes a nemzetközi ügyvédi irodának dolgoztak (Baker & McKenzie).
Fidesz-alelnök, karcagi presbiter, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, jelenleg a Miniszterelnökség államtitkára, „árnyék-pénzügyminiszter”. Kulcsszerepe van a stratégiai ötletek előkészítésében, ám egyelőre önálló döntési joga a gazdaságpolitika alakításában nincs.
20. Tarlós István (63)
Budapest főpolgármestere. Szuverén személyiség. Az egyetlen Fidesz-támogatta vezető, aki nem a párt hagyományos embereire támaszkodik. Nehezíti dolgát a fővárosi cégek zavaros helyzete, Budapest adósságállománya, a törékeny közgyűlési többség, a posztjára pályázó fideszes vetélytársak. A hírek szerint Orbán Viktornál gyengültek pozíciói. Ám most a miniszterelnöknek jól jön a nagyobb befolyásra vágyó polgármesterek és jobboldali üzleti körök megfékezésében.
21. Kósa Lajos (47)
Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke. Fontos szerepe volt az önkormányzati törvény kidolgozásában. Többet megengedhet magának, ha bírálatot fogalmaz meg pártjáról.
22. Liszkay Gábor (54)
A Magyar Nemzet napilap főszerkesztője-résztulajdonosa, a Hír TV elnöke. Az Infocenter mellett ez a másik meghatározó Fidesz-közeli médiacsoport.
23. Puch László (58)
1994 óta az MSZP országgyűlési képviselője, 1998–2008 között az MSZP pártpénztárnoka. Formális hatalma nincsen, de ő az, aki a pártok közötti pénzügyekről a legtöbbet tudja.
24. Bajnai Gordon (43)
Volt miniszterelnök (2009–2010). Orbán Viktorral szemben az egyetlen komolyan vehető alternatíva a baloldalon. Alapítványt hozott létre Haza és Haladás néven. Sokan benne látják a balliberális blokk miniszterelnök-jelöltjét. Szándékairól keveset tudni.
25. Balog Zoltán (53)
Ózdi születésű református lelkész, 1998–2002 között Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója. Jelenleg a társadalmi felzárkóztatásért felelős („romaintegrációs”) államtitkár. Máig bejáratos a miniszterelnökhöz.
Idén is összeállítottuk a Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek toplistáját. Úgy látjuk, a nagy multik egyre kevésbé bíznak a magyar vezetőkben. ABC-rendben a 25-ök.
Az évente 30 millió vásárlót kiszolgáló Auchan francia igazgatója, aki tavasszal váltotta a 16 év után távozott Jean-Paul Filliat-t.
Kester Eddy
A meghatározó Financial Times üzleti magazin Budapestről tudósító angol munkatársa, változatlanul egy-két cikkel képes megingatni vagy stabilizálni a forint árfolyamát vagy a miniszterelnök külföldi tekintélyét.
Thomas Faustmann
Az Audi Hungaria Motor Kft. gépészmérnök végzettségű német igazgatója. Az autóipari cég új, 900 millió eurós beruházásával közvetlenül 1800 új munkahelyet teremt, a beszállítókkal és a szolgáltatókkal együtt pedig összesen 15 ezer embernek ad munkát.
Dirk Gerkens
A naponta több millió nézőhöz eljutó RTL Klub Belgiumból származó vezérigazgatója. Kezdettől fogva vezető pozícióban irányítja Magyarország legnagyobb médiavállalatát.
Christophe Gourlet
A 2500 főt foglalkoztató Sanofi-Aventis Zrt. vezérigazgatója (ide tartozik a Chinoin gyógyszergyár). Vállalata világszínvonalú kutatás-fejlesztési központot működtet Budapesten.
Gerry Gray – ÚJ
Andrei Haret
A Dreher Sörgyárak Zrt. Romániából érkezett elnök-vezérigazgatója. Az SABMiller tulajdonában levő cég több ismert márkát forgalmaz (Dreher, Kőbányai, Pilsner Urquell, Hofbräu).
Irina Ivascsenko – ÚJ
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának ukrán származású vezetője, aki 2000 óta dolgozik a szervezet kötelékében.
Frank Klein
Az épülő kecskeméti Mercedes-gyár német vezetője. 800 millió eurós beruházást valósít meg, 2500 embernek ad majd munkát.
Konrad Kreuzer
AZ E.ON Hungária igazgatóságának elnöke, a magyar energiagazdaság fontos szereplőjének a vezetője. Összesen 3 millió ügyfelet szolgálnak ki.
Christopher Laska – ÚJ
A hazai piacon második legnagyobb (33 százalékos piaci részesedéssel), 4 millió ügyfelet kiszolgáló Telenor (korábban Pannon) mobilcég angol vezérigazgatója.
Dale A. Martin
A Siemens csoport elnök-vezérigazgatója. Szülei magyar származásúak, ő Ausztriában nevelkedett és amerikai állampolgár. A 2010–2011-es üzleti évben közel 93,6 milliárd forintot ért el a csoport árbevétele.
Diego Massidda – ÚJ
A hazai mobiltelefon-piacon közel 23 százalékos piaci részesedéssel (teljes ügyfélszám) rendelkező Vodafone vezérigazgatója, aki ősszel vette át a stafétabotot Beck Györgytől.
Christopher Mattheisen
A Magyar Telekom vezérigazgatója. Anyanyelvén, az angolon kívül folyékonyan beszél magyarul, németül, franciául. Cége árbevétele 2011 első félévében 286 milliárd forintot tett ki.
Yann Armand Ménétrier
A Groupama Garancia Biztosító francia vezérigazgatója eredetileg agrármérnöknek tanult (ami a nagyhatalmú Credit Agricole csoportban nem számít hátránynak).
Othmar Michl
A burgenlandi születésű menedzser 2003 óta irányítja a 21 országban jelen lévő UNIQA Biztosító magyar leányvállalatát. Az osztrák multi a gépjárműbiztosítási piacon a harmadik legnagyobb Magyarországon.
Javier González Pareja – ÚJ
A 11 leányvállalattal jelen levő német Bosch Csoport új vezetője, amely az egyik legnagyobb gépipari munkahelyteremtő.
Hendrik Scheerlinck
A belga tulajdonú, 2922 milliárd forint mérlegfőösszegű (2011 első félév) K&H Bank vezérigazgatója.
Ali Shah – ÚJ
Az Ericsson Magyarország az USA-ból érkezett új vezetője, aki Roland Nordgren helyét foglalta el. Az Ericsson magyarországi régiós fejlesztőközpontja 1200 mérnököt foglalkoztat.
John Shattuck
A nemzetközileg is jegyzett Közép-Európai Egyetem (CEU) elnök-rektora. Az egyetem volt hallgatói öt kontinens 100 országában dolgoznak nemzetközi szervezetekben és vállalatoknál.
Tomas Spurny
A CIB Bank amerikai egyetemen végzett, cseh születésű vezérigazgatója. Kemény kézzel reorganizálta a pénzintézetet.
Paolo Maria Tafuri
A tejtermékgyártó és -forgalmazó piacon meghatározó, francia hátterű Danone Magyarország olasz ügyvezetője.
Hisashi Takeuchi
A Magyar Suzuki vezérigazgatója 2009 óta. A legnagyobb magyarországi autógyár vezetőjeként munkaadója egy fél városnak és a beszállítók seregének.
Miguel Rocha Vieira
Budapest első Michelin-csillagos étterme, a Costes argentin séfje. Bár az étterem még előtte nyert, maga is külön Michelin-csillagos.
Heinz Wiedner
Az osztrák tulajdonú, magyar bankpiacon meghatározó Raiffeisen Bank vezérigazgatója, aki tavaly váltotta a 21 év után távozott, a magyar leányvállalatot felépítő Felcsuti Pétert.
Kiadványunk a DigitalStandon is elérhető!
