Erre figyeljen 2012-ben!

Új adónemek, bonyolultabbá váló szabályok, mind kevesebb kiskapu: nagyjából ez jellemzi a 2012-ben hatályba lépő adótörvényt és más szabályozást. Összegyűjtöttük a vállalkozásokat is érintő változásokat.

Emelkedik a minimálbér

A minimálbér bejelentett 78 ezer forintról 93 ezer forintra emelik. A munkaerő-kölcsönzők szövetségének egy felmérésében a vállalkozások több mint fele jelezte, hogy a minimálbér és garantált bérminimum tervezett megemelését (20 százaléknyit)) egyáltalán nem tudja kigazdálkodni. Ezért a következő lépéseket teszik majd: egyharmaduk létszámot épít le, egy másik egyharmad béreket csökkent, 15 százalékuk pedig elhalasztja az esedékes létszámfelvételüket. A vállalatok többsége tervezett béremelést, de legfeljebb 5 százalékos mértékben, azaz 82 ezer Ft-ot tartanak legfeljebb indokoltnak. A cégek 40 százalék csökkenti mértéküket vagy korlátozzák a jogosultak körét. További költségcsökkentéseket jelzett előre a cégek 67,4%-a.

Szja: kivezetett szuperbruttó és jóváírás

A jövő évi személyi jövedelemadózást érintő bejelentések két fő területet érintenek: ebből az egyik a szuperbruttó kivezetése. Kalocsai Zsolt, az RSM DTM adószakértője úgy magyarázza ezt el blogjában, hogy a tényleges bruttó bér lesz a 16 százalékos személyi jövedelemadó alapja, a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék már nem képezi az adóalap részét. A másik terület a havi 12 100 forint értékű adójóváírás, amelyet teljes mértékben évi 2,75 millió forint jövedelemig lehetett igénybe venni, majd 3,96 forint éves jövedelemig fokozatosan kivezetődött, teljes mértékben megszűnik. A két fő intézkedés költségvetési hatása egymással ellentétes, hiszen amíg a szuperbruttó kivezetése a személyi jövedelemadó bevételeket csökkenti, addig az adójóváírás megszűntetése a büdzsére pozitív hatást gyakorol. A munkavállalókat érintő egészségbiztosítási járulékteher is 1 százalékkal emelkedik.

Magasabb adóalap a többet keresőknek

A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja.

27 százalékos áfa

Az általános forgalmi adó felső kulcsa 25-ről 27 százalékra emelkedik.

Állami kézben a cafeteria

Januártól állami monopólium lesz az étkezési jegy kibocsátása, amely Erzsébet-utalvány néven funkcionál, ennek pénzügyi eredményéből indul a szociális és gyermek étkezési program, Erzsébet program néven

A havi 5 ezer forintos Erzsébet-utalvány meleg és hideg élelemre fordítható, és a munkaadónak több mint 30 százalékkal kedvezőbb annál, mintha munkabért adna az alkalmazottjának - jellemezte az elnök az új étkezési utalványt. Szerepel egy másik, 12.500 forintos béren kívüli étkezési juttatás is, amely a meleg étteremmel rendelkező munkaadók adhatnak az alkalmazottaiknak.

Baleseti adó

A baleseti adót biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A 2011-es kgfb kampányban már felhívták a biztosítók az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt. A parlamenti tárgyalás során a 30 százalékos kulcs mellé bekerült egy napi 83 forintos maximális adó, amellyel – a díjszámítások szerint – a nagyobb teljesítményű, és nagyobb kockázattal járó kocsik tulajdonosainak járnak jól.

Tb-átalakítások

A munkavállaló a korábbi 6 helyett 7 százalék egészségbiztosítási-, valamint 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizet.

Fellépés a csődlovagok ellen

Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, vagy50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 3 hónapon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg.

Illetékmentesség végtörlesztésnél

Az illeték és személyijövedelemadó-törvény módosításával lehetővé válik, hogy ne csak a lakáscélú devizaalapú hitelek végtörlesztése esetén járjon mentesség a személyi jövedelemadó és az ajándékozási illeték alól, hanem a szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél is, ha azok fedezete ingatlan.

Felügyel a cégre a NAV

A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és -fizetést írhat elő számára a hatóság.

Gyorsabb szolgáltatás, több illeték

Az illetéktörvény változtatása szerint jogszabály előírhatja igazgatási szolgáltatási pótdíj felszámítását. Ezt akkor kell fizetni, ha a hatóság a hivatali munkaidején túl, illetve a székhelyén kívül jár el, továbbá ha az ügyfél soron kívüli, sürgősségi, vagy pedig azonnali eljárást kér. Az útlevél sürgős kiállításánál máris bekerült a törvénybe a - még nem létező - külön jogszabály által meghatározott pótdíj.

Átalakul a gépjármű adó

Átalakul a gépjármű adó, jelenleg 1600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint az adó. Az új rendszer - négy lépcsőben - kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója jövőre 22 ezer forint lesz. Ha 6 és 10 közé esik a besorolás, akkor viszont csak 11 ezer forint az adó.

Növekszik a bioetanol adója

A jövedéki adótörvényben a bioetenol adója - ezer literre vetítve - 40 ezer forintról 70 ezerre emelkedik.

Levonható az autólízing áfája

A cég által lízingbe vett autó havi lízingdíjában lévő áfa levonható lesz januártól, de arányosítani kell a magáncélú és a céghasználatot    Az áfa levonás lehetősége kedvez egy magasabb maradványértékes - főleg flotta - finanszírozásnak, A LeasePlan számításai szerint már 10-12% üzleti használat képes ellensúlyozni az adóterhek és az árfolyamváltozás negatív hatását. Amennyiben ennél magasabb az igazolt üzleti használat aránya, akkor még több megtakarítás érhető el. Egy középkategóriás 1599 cm³-es dízel személygépkocsi esetén az összes cégautót érintő adóváltozást és a forintgyengülést figyelembe véve 30 százalékos üzleti használattal a havi költség kb. 5 százalékkal csökken, míg 50 százalékos üzleti használatnál 10 százalék megtakarítással számolhatunk. Amennyiben 90%-ban üzleti célra használják az autót, akkor 18 százalékkal kevesebb költség merül majd fel a bérlettel kapcsolatban.

Lehet árusítani saját főzésű pálinkát

A jövőben szűkebb lakókörnyezetében, vagy vendéglátás keretében árulhassa saját főzésű pálinkáját, aki azt palackozza és zárjeggyel látja el. A magánszemélyek által saját fogyasztásra készített sör, bor és pezsgő előállítása nem minősül jövedéki termék belföldi előállításának, így ez a tevékenység mentesül az adóraktári kötelezettség alól.

Új lakbérszabályok

A jogszabály szintén új eleme, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést.

Drágább válás

Az új jogszabályok szerint a bírósági illetékek is drágulnak, a házassági bontóperek terhe például 12 ezer forintról 30 ezer forintra emelkedik.

Mentesül a Túró Rudi és a kakaós tej

A népegészségügyi termékadó (chips-adó) törvényből kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Így mentesül például a Túró Rudi és a kakaós tej.
A chipsadó jövőre vonatkozik az ízesített sörre és az alkoholos frissítőkre is, ezen termékek esetén az adó összege 20 Ft/liter lesz. Emelkedik az adó mértéke a 25 százalék gyümölcstartalom alatti üdítőitaloknál és a sós snackek (egy része) és az ételízesítők esetében.
A lekvárok közül az úgynevezett gyümölcsíz kategóriába tartozó termékeknél is kell fizetni népegészségügyi termékadót.

Regadó: 2012-ben érdemes autót venni!

Jelentősen csökken jövőre a regisztrációs adó, de az emelkedő áfa és a gyenge forint elnyelheti a hatást. A külföldi rendszámú gépjárművek belföldi üzemeltetésének szabályai tovább szigorodnak, de az érintettek csak akkor térnek le az adóelkerülés útjáról, ha a hatóságok fokozottabban ellenőriznek, és kiszabnak legalább néhány elrettentő összegű bírságot.

Nagy átlagban mintegy 40 százalékos a mínusz a regisztrációs adóban. Akad olyan gépjármű kategória, ahol kevesebb, akad, ahol még ennél is több, közel 80 százalékos. Az átszabott regisztrációs adótábla a köbcenti és a környezetvédelmi besorolás alapján határozza meg az adótételeket, bevezetve egy új, igen kedvezményes kategóriát a 11-nél jobb környezetvédelmi osztályú járművekbe. Az újabb, Euro 4-es, illetve 5-ös, a környezetre kevésbé káros gépjárműveknél ugyanúgy jelentős a csökkentés, mint az Euro 3-as és az alatti szinten. Pedig törvény indoklása szerint a hazai járműállomány fiatalodása a cél, ami környezetvédelmi szempontból előnyös és kívánatos. A nagyobb károsanyag kibocsátású, öregebb autók az avulás figyelembevétele miatt eleve kevesebb, arányosított regisztrációs adót fizetnek.

Az 50 százalékos kedvezményt biztosító lehetőséggel eddig nem sokan éltek az RSM DTM tapasztalatai szerint, aminek a hatékony ellenőrzés hiányán túl az lehet az oka, hogy csak egy bonyolult adminisztratív eljárással tudható le. A jövő évtől életbe lépő kedvezmények mellett még az áfa-emelést figyelembe véve is jobban megérheti kivárni a 2012-t az autók behozatalával.

Nézzünk egy látványos példát: a BMW X5 xDrive 35 (12 495 200 forint az alapára) regisztrációs adója az 50 százalékos kedvezménnyel 1 115 000 ezer forint, míg az áfa 3 123 800 forint, tehát az összes teher idén 4 238 800 forint. Ha kivárja vele a tulaj a jövő évet akkor az áfa 3 373 650 forint, míg a regadó 265 ezer forint, összesen 3 638 650 forint, tehát az adóamnesztia ebben az esetben kevésbé érné meg anyagilag, a vele járó procedúráról nem is beszélve. Akinek a saját gépjármű tekintetében jobban megéri inkább az amnesztiát választani, annak még van egy kis ideje, a tapasztalatok szerint 2-3 hetes átfutási idővel lehet számolni.

Külföldi flották sem mentesülnek

A külföldi flotta-üzemeltetőktől bérelt gépjárműveket használók sem ússzák meg a regisztrációs adót. A költségvetési bizottság javaslatára a jövőben az ilyen konstrukciók után is meg kell fizetni ezt, amennyiben a kocsit a magyar magánszemély 30 napnál tovább bérli.

A flotta-üzemeltető adózónak a bérbeadást követő 15 napon belül kezdeményeznie kell a vámhatóságnál regisztrációs adó megállapítását, melynek során a fizetendő összeget a bérlet időtartamával arányosan határozzák meg. Ha például 60 hónapra szól a szerződés, akkor a gépjármű adottságainak megfelelő adótétel 80 százalékát kell megfizetnie a flotta-üzemeltetőnek, amely az összeget nyilván továbbhárítja a bérleti díjban.

Az autó üzemeltetője, illetve vezetője magyarországi a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolással vehet részt a közlekedésben, ellenkező esetbe rá is hasonló bírság várhat a jogszabály-módosítás kapcsán mint a többi külföldi rendszámmal jogosulatlanul furikázó személyre.

Kiskapu a szlovák rendszámhoz

Kiskapu továbbra is marad a külföldi rendszám használatára, a szabályokat a jövőben is meg lehet kerülni bizonyos esetekben. Ha egy Magyarországon lakhellyel rendelkező személy igazolhatóan egy szlovák cég tagja, vagy munkavállalója, amely hazákban és Szlovákiában egyaránt végez tényleges, nem fiktív tevékenységet, és hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy a gépjármű a munkavégzéshez kell, akkor maradhat a külföldi rendszám. Persze csak akkor, ha az autót még Magyarországon is zömében a szlovák cég érdekében használták. Ha a nyilvántartások szerint 25 napot a magyar cég, 5 napot pedig a szlovák cég érdekében futott a jármű, ezzel nem lehet élni.

Nem lehet megúszni a társasági adót

Minden 100 forint adóalapból csupán 33 forintnyit lehet korábban elhatárolt veszteségként leírni – ez a lényege a jövő évi adóváltozások egyik legfontosabbikának. Vagyis ezentúl nem lehet nulla az adóalap, azaz nem lehet olyan cég, amely ne fizetne társasági adót (most 10 százalék).

Keményebb adóbírságok

Jelentősen növekszik a kiszabható bírságok összege. A jelenleg általánosan alkalmazható 50 százalékos adóbírsághoz képest, jövőre akár az adóhiány 200 százalékáig terjedő összeget is fizethet az, akinél a hiányt az adóhatóság megállapítja. Az iratmegőrzéssel kapcsolatban szigorodnak a jogkövetkezmények: elmulasztása 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, míg a kapcsolt vállalkozások közti ügyletekkel járó nyilvántartási kötelezettség megsértése akár 4 millió forintba is kerülhet a nem kellően körültekintő adózónak. Az államháztartási törvény kiegészül azzal, hogy a kiszabott bírság és a késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, amit adók módjára kell behajtani. Az állam bevételnövelési célját az is bizonyítja, hogy a bírságok állami, központ számlára futnak majd be.

Ügyintézés 21 nap alatt

Módosította a parlament hétfőn a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényt, így az általános ügyintézési határidő 2014 januárjától harmincról 21 napra csökken. A határidő túllépése pedig a kért engedély automatikus megadását jelenti.

Rosszabbul járó alvállalkozók

A közbeszerzési törvény módosítása több helyütt érinti az építőipart. Például változik a beszámítás szabálya is. Az eredeti szöveg szerint az ajánlatkérő az általa fizetendő összegbe csak az ajánlattevővel szembeni, általa elismert követelését számíthatja be. A folytatás - hogy ez nem sértheti az alvállalkozók jogait - kimaradt a módosított szövegből. Hasonlóan - az alvállalkozókra előnyös - más szabályok is kikerültek a törvényből. Például az, hogy az 500 ezer forintnál több értékű munkát végző alvállalkozót az ajánlatkérő közvetlenül kifizetheti. Vagy az ajánlattevő csak olyan mértékben engedményezheti - és terhelheti zálogjoggal - a neki járó pénzt, hogy az ne veszélyeztesse az alvállalkozók kifizetését. Szintén kimaradt az a szabály, amely kivette a csődvagyonból az alvállalkozónak járó összeget.
Kimaradt a szövegből az a szabály is, amely szerint az alvállalkozó nem vehet igénybe, a saját teljesítményének 25 százalékát meghaladó al-alvállalkozót.

Szégyenfalra teszik az adótartozókat

Januártól közzétehetik az önkormányzatok a helyi adóval, gépjárműadóval tartozó magánszemélyek, vállalkozások egyéb szolgáltatók nevét, címét és az adótartozás összegét. A türelmi idő meglehetősen szűkre szabott: az adó megfizetésének határidejét követő 10. napon már mehetnek is a szégyenfalra a renitensek. Magánszemélyek esetén már 1000 forintot meghaladó összegű tartozással a szégyenfalra lehet kerülni, más adózóknál 10 ezer forint a limit.

Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint negyedévente teszi közzé az adótartozást felhalmozók adatait. A jogszabály szerint ezt a hivatal honlapján kell megtenni. Csak azok kerülnek a szégyenfalra, akiknek 180 napon keresztül folyamatosan fennáll a tartozásuk. Ráadásul csak annak az adózónak nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát teszi közzé a NAV, aki magánszemélyként 10 millió, egyéb adózóként 100 millió forintot meghaladó hátralékot halmoz fel.

Cafeteria: inkább üzemi étteremre lesz jó

Rosszul járnak a januártól életbe lépő új kafetériarendszerrel azok, akik eddig boltokban és hipermarketekben váltották be étkezési jegyeiket. A jelenlegi, havonta legfeljebb 18 ezer forintos étkezési jeggyel élelmiszeren kívül a fehérneműtől a barkácsfelszerelésig gyakorlatilag bármi vásárolható. Jövőre alapesetben 500 forinttal lesz kevesebb ez az összeg: 12 500 forintot a három részből álló Széchenyi Pihenő Kártyáról (SZÉP) fordíthatunk éttermi étkezésre, az 5000 forintos Erzsébet-utalványt pedig hideg- vagy melegétkezésre, foglalja össze a Metropol. Ám csak a papíralapú Erzsébet-utalvánnyal lehet majd élelmiszerüzletekben fizetni.
Leginkább azok járnak ezzel rosszul, akik otthon főznek vagy hideget ebédelnek, az ebédjegyet pedig bevásárlásra használják fel. Az új szabályozás nyertesei azoknak a nagy cégeknek és gyáraknak a dolgozói lehetnek, ahol működik üzemi étterem. Nekik ugyanis a 12 500 plusz 5000 forintos juttatás mellett további 12 500 forint adható, amely a munkahelyi kantinban költhető el. Így összesen 30 ezer forintra rúg az étkezésre fordítható havi összeg. Az Erzsébet-utalvány csak februártól érhető el, A munkáltatók szempontjából a legfontosabb változás, hogy évi 500 ezer forintos határig a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után nemcsak a 16 százalékos személyi jövedelem-adót, hanem a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást is be kell fizetni. Így csaknem 31 százalékra nő az adóteher.

Ipa-emelés Budapesten

Megemelik a fővárosi iparűzési adót 2-ről 2,5 százalékra. Az így várható 50-60 milliárd forintot a BKV finanszírozására fordítják.

Mi van az új munka törvénykönyvében?

A parlament elfogadta az új munka törvénykönyvét, amely 2012. július elsején lép hatályba. A pontos változásokkal következő számunkban foglalkozunk, most a legfontosabb új elemeket foglaljuk össze.

Kevesebb garancia, több múlik az egyéni alkun

Munkajogászok szerint a törvénykönyv újdonsága, hogy a korábbinál nagyobb teret enged az egyéni megegyezésnek, több múlik a helyi alkukon. Például kollektív szerződésben már nem csak a munkavállaló javára lehet eltérni, hanem a munkáltatóéra is.

Felmondás – maximalizált munkaadói kártérítés

A munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, utóbbi a rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, ennek maximuma a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összege (korábban nem volt felső határ).

Szabadság – mindkét szülőnek jár pótszabadság

Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár. Fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz (ez már január 1-től így lesz).

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

Munkaidő, műszakpótlék

A mostani szabályozáshoz képest nő - a jelenlegi kétszázról 250 órára - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni. Többműszakos munkarendben dolgozóknak rossz hír, hogy átalakul a pótlékok fizetése. Csak a 18-6 óra közötti munkát köteles a munkaadó 30 százalékkal többel honorálni. Újdonság, hogy a munkaadó beépítheti a pótlékot az alapbérbe. Ebben az esetben mentesül az extra pénz kifizetésétől.

Új elem – munkavállalói biztosíték

Újdonság a munkavállalói biztosíték bevezetése. Annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.
Súlyos gondatlanság esetén a munkavállaló kötelezhető a teljes kár megtérítésére. Ha pedig a munkavállaló „nem úgy járt el, mint ahogy az adott helyzetben elvárható”, akkor a kártérítési maximum négyhavi távolléti díjnak megfelelő összeg. Bizonyítania a munkáltatónak kell.

Hogyan kell bért emelni?

Rendkívül bonyolult szabályozást jelent az új bérkompenzáció. Az a társaság, amely bruttó 300 ezer forint alatt kereső dolgozók kétharmadánál teljesíti az előírt 5 százalékos emelést, továbbra is indulhat közbeszerzési eljárásokon és részesülhet állami, valamint uniós támogatásokban. Ha a cégek élni szeretnének az adókedvezménnyel is, akkor nem 5 százalékos, hanem bérkategóriánként meghatározott, tételes emelést kell végrehajtani minden dolgozónál, aki 216 805 forintnál kevesebbet keres bruttóban. A legalacsonyabb kategóriában ez 26 százalékos bérfejlesztést jelent.

Amennyiben a munkavállalók kevesebb mint kétharmadánál történik csak meg az elvárt bérfejlesztés, akkor súlyos szankciókkal kell szembenéznie a vállalkozásnak: két évig nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljáráson, és nem részesülhet támogatásban a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapból. Nem indulhat például uniós pályázaton, nem tud pénzt szerezni az átalakuló szakképzési és innovációs rendszerben, és nem kaphat földalapú mezőgazdasági támogatást sem – sorolja Kalocsai Zsolt azokat a tételeket, amelyek súlyos érvágást jelenthetnek az érintetteknek.

Az RSM DTM partnere hozzátette: a jövőben a munkaügyi ellenőrök egy esetleges vizsgálatnál azt is megnézik, hogy az elvárt béremelés megtörtént-e. Amennyiben nem, akkor bírságot ugyan nem szab ki a hatóság, viszont határozatot hoz, és életbe lépnek a fenti szankciók.

A béremelés negyede a Haszon Magazin információi szerint cafeteria keretében is adható lesz majd, de legalább 75 százalékban bérben kell teljesíteni. A bruttó alapbért várhatóan a 2011-es átlag alapján kell megállapítani, amelybe a jutalmak és egyéb bónuszok nem számítanak bele, a pótlékok viszont igen. A bérkompenzációhoz teljesen más feltételek mellett adókedvezmény is kapcsolódik, amelyet a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból, a tb-járulék utódjából lehet igénybe venni (lásd a táblázatunkat). Az adókedvezmény mértékét rendkívül bonyolult módon határozták meg: az összeg a kedvezményalap (béremelés) 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ha a részkedvezmény alap nem haladja meg a 75 ezer forintot. Ha igen, akkor a kedvezmény mértéke a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százaléka és 190 ezer forintos bruttónál kifut.

Ha például a 75 ezer forintos bért 100 ezerre emelik, akkor a kedvezmény mértéke 16 125 - (100 000-75 000) x 0,14, azaz 12 625 forintot lehet levonni a munkaadó által fizetendő szociális hozzájárulási adóból.

A kedvezmény jogosságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi, és hiba esetén durva szankció járhat. Ha egyetlen dolgozónál elrontják a számítást, akkor a teljes állományra járó kedvezményt elveszíti a cég a jelenlegi tervek szerint, de ez a szabály még puhulhat a szakértő szerint, és lesz némi tolerancia küszöb a rendszerben.

Visszamenőleg is jó

Az emelés visszamenőleges hatállyal is megtehető. Ez jól jöhet például azoknak a társaságoknak, amelyek az év elején még likviditási problémákkal küzdenek, vagy nem tudnak megbirkózni ilyen rövid idő alatt az adminisztrációs plusz feladatokkal. Ha egy cég például jövő májusban úgy dönt, hogy uniós pályázaton indulna, akkor januárig visszamenőleg megadhatja az elvárt összeget, és nyitva az út.

Nyilvántartják az autók kilométeróráját

Januártól a gépkocsi adásvételekor és a műszaki vizsga során leolvasott kilométeradatok is bekerülnek a központi járműnyilvántartásba. Ez nem fogja megszüntetni az elterjedt  úgynevezett (kilométeróra-) visszapörgetés problémáját – állítja az Eurotax hazai partnere. A vizsga ugyanis kezdetben csak 4, majd 2 évente van, és ez túl ritka alkalom: a belga módszer lenne célra vezető, amikor minden javításkor rögzítik a kilométeróra-állást.

Megszűnik a rutinvizsga

Az autóvezetői tanfolyamokon eddig pályagyakorlatok után úgynevezett rutinvizsgát kellett tenni, és csak ezután mehetett a forgalomba a tanulóvezető. Egy új rendelet szerint ez a vizsga januártól megszűnik, és az oktató dönt a forgalomba való alkalmasságról. A végső vizsga azonban 10 perccel hosszabb lesz.

Drágul az autópályamatrica

7,5 százalékkal emelkedik az autópálya e-matricák díja. Megszűnik a négynapos matrica, a személygépkocsira váltható legolcsóbb változat a két hétvégét magába foglaló heti (10 napos) lesz. A heti matrica 2.975, a havi 4.780, az éves pedig 42.980 forint lesz január 1-jétől.

Újra van szocpol

A Magyar Közlönyben is megjelent a szocpol támogatás újbóli bevezetése. A lakásvásárlási hozzájárulást fiatal családok kaphatják, akik legalább 2 gyermeket vállalnak. A támogatható lakás négyzetméterára nem érheti el a 300 ezer forintot, passzív ház esetében a 350 ezret. A gyerekek számától és lakásmérettől függően 800 ezer-2,5 milliót lehet igényelni. Az intézkedés 4-5 ezer embert érinthet, a budapesti lakások többsége például drágább a határértéknél.