| Megúszhatjuk a bírságot |
|
Kevés autós használ radardetektort, bár szinte mindenki hallott róla. Az ilyen készülékek egy része a lézeres sebességmérést is észleli ? de vajon időben figyelmeztet? Összegyűjtöttük a detektorokról a fontos tudnivalókat, és eloszlatunk néhány félreértést, babonát. A készülékek gyakorlati haszna, hogy alkalmanként megúszhatjuk a 30?300 ezer forintos büntetést. Senki sem örülne egy több százezer forintos büntetésnek, amit egy kint felejtett tábla miatt szabnak ki, miközben az útépítők már rég elvonultak. Nyári szombatokon, amikor az M7-es pályán autóáradat indul a Balaton felé, óránként átlagosan 60 (!) gyorshajtót fényképeznek le a rendőrök. Ráadásul sok önkormányzat és magáncég készül sebességmérők működtetésére: ha minden óhajuk teljesülne, akkor ez év végén már 1500 ?traffipax? működhetne Magyarországon. Ám ehhez egyelőre még nincs meg a teljes jogszabályi háttér. Ilyen példák hallatán autós társaságban szóba kerülnek a radardetektorok. ?Igazából csak a fuvarozók használják, mert nagyon drága, de nekik megéri. ? Dehogy is, már 20 ezerért kapható, de semmit nem ér, mert úton-útfélen sípol. ? Akár jelez, akár nem, elkobozzák tőled. Inkább koszold össze a rendszámot.? Efféle végletes véleményeket és kétkedő kommentárokat hallani. Pedig az igazság ennél részben egyszerűbb, részben bonyolultabb. Lássuk a legfontosabb tudnivalókat! MAGYARORSZÁGON LEGÁLIS! Bár az európai országokban változatos a tiltás és a tűrés, a vonatkozó hazai rendelet (175/2003) alapján már hat éve nem tiltott a radardetektor és a lézerdetektor. Sőt, lézerblokkoló is használható, ez ugyanis nagyjából olyan, mint egy infravörös garázsnyitó. Igazi radarzavarót azonban nem forgalmaznak Magyarországon, mert ez egy szélessávú rádióadó, és mint ilyen, engedélyhez kötött. (A rendszámot viszont tilos olvashatatlanná tenni, tehát ne hallgassunk a fent idézett ?tanácsra?.) Ha jól szereltek fel egy minőségi radardetektort, az képes időben jelezni a sebességmérés helyét több száz méterről, sőt akár egy-másfél kilométerről. Ideális helyzetben ? sík terepen, folyamatos mérést végző ?traffipax? esetén ? ez a táv akár 16? 18 (!) kilométer. Tehát amikor tévesnek hiszünk egy riasztást a nagy magyar pusztában, könnyen lehet, hogy jó messziről egy valódi mérést észlelt a detektor. Bár a téves figyelmeztetés drága készülékeknél sem ritkaság, a jelzés intenzitása alapján többnyire kiderül, hogy a radarriasztás okozója automata (mozgásérzékelő) ajtó, garázskapu, esetleg mobiltelefon ? nem pedig lesben álló rendőr. (Emellett van úgynevezett városi üzemmód is, ami csökkenti a fals riadók számát.) Hazai utakon lényeges, hogy az X sáv kikapcsolható legyen, mert ilyen traffipax régóta nem működik az országban. A középkategóriás, szélvédő mögött elhelyezhető (mobil) radardetektorok hazai ára nagyjából 50 és 70 ezer forint közötti, belépő szinten ez 20?40 ezer forint. A fix beépítésű, jól rejthető detektorok választéka szűkös, viszont az áruk magas: 85 ezer és 140?160 ezer forint. VÉDEKEZÉS A LÉZER ELLEN Nagyon nehéz feladat a lézeres sebességmérő (szabatos nevén LIDAR) korai észlelése, mert a rendőrségi készülék roppant keskeny infravörös nyalábot bocsát ki kúp alakban, és a sebességmérés fél másodperc alatt megtörténik. Így a sima lézerdetektorok inkább találatjelzőként működnek ? sípolásukat hallva legtöbbször már túl késő lassítani. Az ilyen detektor csak akkor jelez időben (1?1,5 km-re előre), ha éppen mérnek egy elöl haladó járművet, és ebből elkap valamit a távoli autós detektora. A szélvédő mögé helyezett lézer- és radardetektor kombináció pedig közeli mérésnél nem észleli a rendszámra, fényszó-róra ? vagy hátulról végzett mérésnél a külső visszapillantóra ? irányzott sugarat. Persze már rég kieszelték az ellenszert: a lézerblokkoló (laser jammer) ?ellensugarat? bocsájt ki infravörös vagy lézer LED-ekből (világító diódákból). Egy kétfejes infrás blokkoló legalább annyiba kerül, mint egy közepes árú mobil detektor (50?75 ezer Ft). Egy szintén kétfejes, de lézerdiódás blokkoló pedig nagyjából 110?200 ezer forint. Az ár függ a funkcióktól (riasztás beszédhangon, kapunyitás, tolatás segítése) és a bővíthetőségtől (a meglévő fejek mellé lehet-e továbbiakat szerelni). Nagyobb terepjárókra, furgonokra inkább négyfejes blokkoló kell. Infravörös diódákkal nehéz blokkolni a túl közeli jeleket (csak 50-100 méternél távolabbról sikerül), tehát a gondosan időzített mérés vagy a kanyar után lapuló ?csapda? szinte kivédhetetlen. Viszont a lézer LED-es fej akár a sebességmérés pontjáig is zavarja a jelet (angolul ez a JTG ? jam to gun, blokkolás a [lézer]pisztolyig). Egyes országokban használnak olyan traffipax készülékeket, amelyek kijelzik, ha zavarják őket. Az infra LED-es blokkolókra többnyire ?jammed? hibakóddal reagál a rendőrségi műszer, míg a lézereseket általában nem leplezi le (de ez típusfüggő). MIT HASZNÁL A RENDŐRSÉG? Egyre ritkábban vet be radaros sebességmérőt a magyar rendőrség, lézert viszont annál szívesebben. A FámaLézer III típus akár 1,8 kilométeres (!) távolságig tudja mérni a megcélzott jármű tempóját (ekkor még nem készül fotó). Tehát a rendőrnek van ideje megtalálni a legjobb visszaverő felületet a kocsin, illetve kicselezni az esetleges lézerblokkolót. (Ezt állítólag sportos kihívásnak tekintik.) A rendszámot pedig 120 méterről rögzíti az újabb készülék, míg a korábbi lézeres eszközök (Fáma I és II, VHT Muvitas) csak 80 méterről. Veszélyes városi legenda, hogy ?őrült? tempóval becsapható a lézer, ugyanis a hazai utakon gyakori Fáma III egészen 380 km/h-ig tudja mérni a kocsi tempóját. Még az öreg VHT Muvitas lézer is tud egy trükköt: rövid hatótávja (max. 250 méter) révén könnyen kicselezi a szélvédő mögé tett lézerdetektorokat. Sikeres blokkolás, illetve radardetektálás esetén körültekintően lassítsunk ? ne padlófékkel! Ha a lézerblokkolónak nincs olyan funkciója, amellyel magától leállna 4?8 másodperc múltán (vagy ezalatt 100 méternél közelebb érnénk a mérési ponthoz), akkor kézzel kapcsoljuk ki a blokkolót. Papírjaink és kötelező kellékeink (elsősegélydoboz, háromszög, mellény, izzókészlet) a legnagyobb rendben legyenek, mert a mérés túl sikeres kivédése miatt az ellenőrzés néha szőrszálhasogató. ELHELYEZÉS Legalább olyan fontos az optimális elhelyezés, mint a megfelelő készülék kiválasztása. A rosszul felszerelt vagy gyatrán működő detektor és blokkoló ugyanis többet árt, mint használ: hamis biztonságérzetet ad ? az első fotóig, ami netán a jogosítvány bevonásával is jár. A szélvédő mögé rakható típusokat minél lejjebb, a jármű hossztengelyében (középen) ajánlatos elhelyezni. Egyébként detektorból és blokkolóból is külön változatokat gyártanak motorkerékpárra ? akad bukósisakra szerelhető, bluetoothos figyelmeztető is. Ugyancsak fontos a vízszintes elhelyezés, és vigyázni kell, hogy az ablaktörlő lapát vagy egyéb fémtárgy ne kerüljön eléje, s a lézerdetektor ?látását? se akadályozza ilyesmi. A fémgőzöléssel sötétített üveg visszaveri a lézer- és radarjelek egy részét, tehát lerontja a detektor képességeit. (A radarérzékelést csökkenti a luxuskocsik fűthető első szélvédője is.) Ilyenkor tanácsos a drágább (85?140 ezer forintos), de egyébként is hatékonyabb beépíthető detektort alkalmazni, akárcsak abban az esetben, ha rejtve szeretnénk használni akészüléket. Lényeges még, hogy a kocsiban egyszerre csak egy detektor működjék, különben egymást zavarják. A lézerblokkolók ?fejeit? (LED-csíkjait) az utastéren kívül kell fölszerelni. Tipikus hely a rendszámtábla környéke, lehetőleg azzal egyező síkban. A háromfejes infrás blokkolók némelyike nem működik megfelelően, ha mindhárom LED azonos irányba néz (az egyik inkább hátulra való). A fölszerelés után érdemes ellenőrizni az ?elhárítás? működését ? jobb szakboltok és műhelyek ezt eleve fölajánlják. eépítésnél megfontolandó, hogy a kocsit hátulról is akarjuk-e védeni, és gyakran utazunk-e olyan helyre, ahol tilos a lézerblokkoló. Utóbbi esetben ? a gondos elrejtésen kívül ? akad pótmegoldás: a fix sebességmérő kamerák adatbázisát be kell töltenünk egy GPS készülékbe (az Európa nagy részét lefedő szoftver 10 euró az scdb.info oldalán). Ám Hollandiában még az ilyen ?okosított? GPS használata is tilos! ?Nem érdemes tíz- és százezreket költeni a traffipax-előrejelzőkre és -zavarókra. Ezek nem túl hatékonyak, és hamis biztonságérzetet adhatnak a sofőröknek? ? írta egy hazai weboldal. Hasonló intelmek hangzanak el a rádió- és tévéműsorokban is. ÉRDEMES VAGY SEM? A gyakorlat nem ezt mutatja. Egyrészt a jó detektor ára könnyen megtérül, már egy-két alkalommal is. Másrészt óvatosabb vezetésre serkent, hiszen távolról és olykor tévesen riaszt. A notórius gyorshajtókat azonban a detektor sem menti meg egy kiadós büntetéstől vagy súlyos balesettől. Emellett a rendőrök nemcsak radarral vagy lézerrel mérhetnek, hanem videokamerával is, külföldön pedig fénysorompóval, útburkolatba épített érzékelőkkel és egyéb eszközökkel. Ellenük csak egyféle védekezés van: a sebességkorlátozás betartása. Persze nem árt tájékozódni a weben, merre mi várható. HASZNOS WEBCÍMEK
SZABAD, NEM SZABAD?
* Itt tilos a lézerblokkoló. ** A rendőrség detektorészlelő műszert (RDD) is használ, a tiltott eszközt elkobozzák (!), és a lézerblokkoló is tilos. Az adatokért a Haszon magazin nem vállal felelősséget. Kérjük, hogy utazás előtt tájékozódjon az aktuális helyzetről! HIEDELMEK A TRAFFIPAXRÓL Városi legendaként terjed több trükkös megoldás a radaros sebességmérők (traffipaxok) megzavarására. Sajnos ezek a megoldások nemcsak illegálisak, de nem is válnak be.
A legendákat a Mythbusters csapata ellenőrizte. |
