Írta: Schilling Tamás - Készült: 2016. november 03.

A Baconsült egyedi színfolt a magyar startup világban. Balogh Péter egy világcég felépítése után, annak tapasztalatával segíti az induló vállalkozókat. Tanácsokkal, „okospénzzel” látja el az alapítókat, és célja, hogy még tíz NNG-t segítsen a siker felé vezető úton. Az alapítóval beszélgettünk az első év tapasztalatairól, a startup világról, a problémákról. Meg arról, hogy milyen kérdéseket kell megválaszolnia egy cégnek a befektetés előtt.



A honlapotokra kikerült egy „megtelt” tábla. Olyan sok startup van Magyarországon, hogy a befektető egy év után pihenhet egy kicsit?
Miután kiszálltam az NNG-ből, nyugdíjba akartam vonulni. Párommal is terveztük (Excel-tábla is készült), hogy csak havi öt napot fogunk dolgozni. Hát ez nem jött össze. Ahogy elkezdtünk a Baconsült égisze alatt startupokkal beszélgetni, ők egymásnak adták a kilincset. Így egy év alatt 150 céggel találkoztunk személyesen, jelenleg 12 csapattal dolgozunk együtt. Mivel nem vagyunk pénzkényszerben, ezért egészen eltérő feltételekkel és módon tudunk segíteni nekik, mint mások. Támogatásunkért és munkánkért nem pénzt, hanem minimális tulajdonrészt kérünk cserébe. Így mind a két fél érdekelt a közös sikerben, hiszen nekünk csak akkor térül majd meg a munkánk, ha 5–10 év múlva a céget felvásárolják vagy az tőzsdére megy. A mi nagy álmunk, hogy 10 év alatt 10 olyan cégnek segítsünk felnőni, amelyekben összesen 10 ezer ember dolgozik. Ha ez sikerül, akkor mi már rendben vagyunk. A nyugdíjra pedig szintén 10 év múlva térünk vissza.

Miben tudtok segíteni a cégeknek?
Én mindig vállalkozó voltam, sosem alkalmazott. Az első cégeim – még egyetemista koromban – persze földbe is álltak. De aztán volt, ami sikerült, volt, ami egész jól ment, és végül az NNG egész nagyot szólt, világsikereket ért el. Ezekből persze rengeteget tanultam, utólag már könnyű felismerni, milyen alapvető hibákat követtünk el, és mi volt az, ami működött. Ezért a Baconsültben inkább ezeket a tapasztalatainkat osztjuk meg. Nem egy erős direktívát, hanem alternatívákat mutatunk. Olyan nézőpontokat is adunk, amikre az alapítók még nem gondoltak. Az első csapat, melybe befektettem, húszéves egyetemistákból állt. Engem is hajtott az ő lelkesedésük és igyekeztem nem beleszólni semmibe, amit csináltak. De a pénzzel megtolt buzgalom se volt elég és földbe is álltak, annak rendje és módja szerint. Ez érdekes tanulság volt számomra is. Egy sikeres céghez nem elég a lendület, kell a tudás, a piacismeret, a cégvezetési tapasztalat és persze rengeteg alázat és kitartás. Ez náluk hiányzott. Magyarországon mindenki azt gondolja, hogy a startup csak a huszonévesek bulija. Ám Amerikában, Angliában a sikerre jutó cégeket átlagosan 40 éves korukban alapították a vezetőik.

Tehát nem csak egyetemisták lehetnek sikeres startupperek?
Ezt itthon kicsit félrekommunikáltuk mindannyian. Ha valaki középvezetőként dolgozik, akkor félre tud tenni egyévnyi tartalékot. Abból lehet próbálkozni. Ehhez ma már nem kell csoda, csak egy-egy síelést vagy tengerparti nyaralást ki kell hagyni. Erre kiváló példa a Logiscool, amelynek alapító csapata egy 50 éves házaspár. Az ötlet onnan jött, hogy a gyermeküknek programozó tanfolyamot kerestek, de hiába. Nem volt ilyen, hát megcsinálták a sajátjukat, és ma már több mint 6 ezer gyerek tanul náluk heti rendszerességgel. A csapat nagy része persze fiatal, de pont ez teszi működővé. A tapasztalat és a lendület ilyen találkozása.

Vannak konkrét problémák, amikkel a startupok találkoznak? Emlegetni szokták, hogy Magyarországon kevés vízionárius vezető, illetve jó CEO van.
A csapat okozhatja a legtöbb konfliktusforrást. Kiderülhet ugyanis, hogy mást akarnak csinálni az alapítók – de ezek a viták, súrlódások egy befektetés előtt nem kerülnek elő. A problémák nem az éhezés éve alatt kerülnek felszínre, hanem éppen akkor, amikor elindul a hajó és haladni lehet. Az eddig látott csapatok mintegy fele tört ketté egy éven belül. Szerintem nem csak a vezetők hiányoznak, komoly probléma, hogy nincsenek jó saleseseink és marketingeseink. Iskolarendszerünk gyöngesége, hogy szinte teljesen hiányzik az a képesség, hogy valamit el merjünk és el is tudjunk adni. Programozóból szintén nagyon kevés van, de egy jó projekthez még össze lehet lopkodni őket. Olyan értékesítő, aki rendelkezik prezentációs, szociális és önérvényesítő képességgel, alig akad.

Mi alapján választasz ki egy céget?
A legfontosabb számunkra a kémia. Ha néhány nap után úgy érezzük, hogy muszáj együtt dolgoznunk, ha egymásra kattanunk, és látjuk, hogy amit mondunk, azt át is gondolják – nos, akkor van értelme folytatni. A startupperek az első találkozásunk után nem ritkán fejcsóválva mennek haza, hogy mekkora hülyeségeket beszéltünk. Aztán néhány nap után jön tőlük egy email, hogy elgondolkodtak rajta, és milyen igazunk van. A nézőpontjukat kell tágítanunk, meg kell kérdőjelezzük azokat az alaptéziseket, amikre építkeznek.

Milyen kérdéseket teszel fel a vállalkozóknak?
A két legfontosabb kérdés, hogy „miért ti?” és „miért most?” A második az egyszerűbb. Ha van egy ötleted, arra ugyanabban az időben a világ más pontjain legalább még százan gondolnak. Ha meg lehetett volna már valósítani három éve, akkor biztosan próbálkoztak is vele. Ha nem sikerült senkinek, ha nem találom meg azt, aki már jól csinálja ezt, akkor valami baj van az ötlettel. A mainstream témákat már megpróbálták előttünk sokkal több pénzből, és azt kell feltételeznünk, hogy sokkal jobb csapattal. Ebben az értelemben tehát arra kell válaszolnunk, mi változott meg a világban az utóbbi pár év alatt – a technológia, a jog, a szokások vagy a demográfia terén –, ami ezt a vállalkozást most teszi igazán lehetővé. A Taxify sikere éppen ilyen. Az Uber bevezetett valamit, de a kormányok letiltották. Előtte kevésbé lett volna sikeres egy ilyen alkalmazás. Nekik pont most, pont itt volt az idejük.
A „miért ti” kérdéshez tudni kell, hogy a verseny nem fair. Ha van egy új ötletem egy képfeldolgozó szoftverre, akkor többek között az Adobe-féle Photoshoppal kell versenyezzek. Ez olyan, mintha most kezdeném a maratont, amikor ők két lépéssel járnak a cél előtt. Nem győzhetek. Azt kell megtalálni, mi az a téma, amiben (unfair módon) előnyöm van. Ha nincs ilyen, úgy hiába forradalmi az ötlet, kár elkezdeni. Akkor egy kisebb témát, területet kell választani. Amikor mi elkezdtünk foglalkozni a navigációs rendszerekkel, már mi voltunk a legjobb mobiljáték-fejlesztő cég. Olyan technológiánk volt kiindulópontnak, ami senki másnak. Tehát létezett egy „unfair” előnyünk a piachoz képest. Ezek utólag mindig tisztábban látszanak, mint előre tekintve.

Milyen fázisban érkeznek a cégek?
Mi azt a fázist keressük, amikor már felállt egy működő csapat, van egy működő termék és itt az első ügyfél. Ez nem azt jelenti, hogy öt éve dolgoznak, az első vevőt az első pár hónapban is be lehet hozni egy félkész termékkel. A valós igény, a valós kérdések pedig segítenek a fejlesztésben. Ha csak ötlet akad, de csapat nincs, akkor a hasraesési esély 100 százalék. Ha van csapat, de nincs ügyfél, akkor is 90 feletti. Sőt, még ha mindhárom megvan, még akkor is 70 százalék a bukás esélye.
Előfordul, hogy az ötletgazda feltalálónak hiszi magát. „Megvan a világ legjobb ötlete! Valaki adjon pénzt, valaki csinálja meg, valaki adja el. Ezek már csak részletek...” – így gondolják ők. A leggyakoribb kérdésük ezeknek a feltalálóknak: „Hogyan védhetem meg az ötletem?” Erre az a válaszom, sehogy. Mondja el mindenkinek. Mutassa meg az egész világnak. A legrosszabb, ami történhet, hogy megkritizálják, de igazán abból lehet tanulni. A legjobb, ha csatlakozni akar valaki a csapathoz. De az ötlet önmagában semmit nem ér. Ötlettel tele van a padlás.

Kész a termék, de nem veszi senki…
Igen, ebbe gyakran belefutnak a magyar cégek is. 2016-ban már megszűnt az úgynevezett organikus elérés. Már nem működik az az elv, hogy ha csinálok valami jót, akkor majd rám találnak az ügyfelek, és felkapnak. Ma már szinte csak pénzért vett felhasználó van. Így viszont egészen megfordul az egyenlet. Meg kell vizsgálni, honnan tudok ügyfeleket vásárolni – és hogyan csinálok belőlük pénzt. A legtöbb ötletnél az derül ki, hogy soha nem tud majd nyereséget termelni a cég, mert többe kerül a hús, mint a leves.
 
Ha erre ti jöttök rá és mondjátok el a startupnak, az igen kegyetlen…
Ha valami nem jött be, akkor újra kell kezdeni. Nem baj, ha nem sikerül, csak gyorsan ne sikerüljön. Ezt hívják „fail fast”-nek. Ha lassan fuccsol be, akkor nagyon sok pénzt lehet elégetni. Minél hamarabb elbuksz, annál gyorsabban tudod újrakezdeni.


Árfolyamok

EUR: 308.25CHF: 289.24USD: 290.17
 
Karácsony Zoltán: Karrier tippek

Havi félmilliós fizetés vár facility managerként

Az elkövetkező két évben több mint 300 ezer négyzetméter új irodaépület jelenik meg a piacon Budapesten – derül ki a 2016-os Ingatlan Évkönyv című kiadványból. A fejlesztések felpörögtek, az új irodaházakhoz pedig az üzemeltetésben jártas szakemberek kellenek, akiket a nemzetközi szaknyelvben facility managernek hívnak. Kik is ők valójában? Hol tanulhatják ki a szakmát? Mekkora fizetéssel számolhatnak itthon és külföldön. Hamarosan indul egy képzés, amit az osztrák munkaerőpiacon is elfogadnak....
Tovább...