Írta: Schilling Tamás - Készült: 2016. december 06.

Soha nem lehet elegendő programozó Magyarországon, még sincs igazán erre fókuszáló képzés diákok számára. Az állami informatikaoktatás pedig nem képes lépést tartani az újdonságokkal. Ezt a piaci rést használja ki a Logiscool, amely már 25 iskolában tanítja programozni a gyerekeket. A terjeszkedést ilyen gyorsan csak franchise-rendszerben lehetett véghezvinni, így ez lett az üzleti modell.



„Nagyon szuper, fogadnék, hogy sosem csináltál még semmi ilyesmit, csak ajánlani tudom!” – meséli egy 11 éves lány a Logiscoolról. A 2014 elején alapított vállalkozás keretében 6 és 18 év közötti gyermekeket tanítanak programozni. Működésük alig három évében eddig több mint hatezer kisgyermeknek sikerült bizonyítaniuk, hogy élmény a programozás. „Minket is meglepett a siker” – mondja Breuer Anita (50) alapító. „Saját tőkéből, nyolc hónapos előkészítő munka után álltunk készen az indulásra, az első iskolánkat Budaörsön nyitottuk. Már oda 100-an jelentkeztek, az első nyári táborunkra 250-nél is többen. Döntenünk kellett, hogyan tudjuk az igényeknek megfelelően és elég gyorsan kiszolgálni a piacot. Így jutottunk el a franchise rendszerhez.” Ritkán fordul elő egy franchise-tulajdonossal, hogy le kell állítani a partnerek jelentkezését, de a budaörsi vállalkozással ez történt. Miután a hazai online médiapiac is gyorsan felkapta az IT-sulik hírét, rövid időn belül le kellett venniük a honlapjukról a „Partnereket keresünk” hirdetést, mert túl sok volt az érdeklődő.

Megéri beszállni
Eleinte az első iskolában tanuló gyermekek szüleiből lettek a partnerek – már az indulás évében aláírták a franchise-szerződéseket. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulókon kívül az átvevőknek is jó befektetés a Logiscool: van, akinek másfél év alatt megtérült a kezdeti 5–10 millió forintos beruházás. Általában havi 13 ezer forintba kerül az oktatás gyermekenként, ebből jár royalty az anyacégnek. A tanítás egyébként igazodik az állami rendszerhez, és heti egyszer másfél óra van ebben az árban. „Most minden olyan megyeszékhelyen szeretnénk iskolát nyitni, ahol még nincs. A gyors külföldi terjeszkedéshez valószínűleg tőkét kell majd bevonnunk, de Prágába és Bécsbe még önerőből el tudtunk jutni” – mondja Breuer Anita. A franchise-rendszer egyik feltétele a tantermek dizájnja, ez a menő techcégek (pl. Prezi, Google) irodájára hasonlít. Élénk színek mindenhol, a falakról applikációk ikonjai köszönnek vissza, az iskolai infotermek szokásos asztali gépei helyett itt minden tanulónak jut külön laptop. Tábla gyanánt egy óriási mobiltelefon van a falra festve, ennek „kijelzőjére” vetítik a tananyagot.

Gyorsabban a piacnál
„Mivel mi voltunk az elsők, gyakorlatilag piacot teremtettünk, de diktálnunk is kell a tempót” – mondja Anita. A Logiscoolban folyamatosan bővül, változik a tananyag, lépést kell tartani az új fejlesztésekkel. „Ezt állami szinten nem lehet megvalósítani. De a hagyományos OKJ-s rendszerbe sem akartunk betagozódni, mert nagyon las­súak a folyamatok, el kell fogadtatni a képzést, amire nekünk nincs időnk” – hívja fel a figyelmet a másik alapító, Csitári Gyula.
„Előfordul, hogy egy hónappal a tanítás elkezdése előtt lesz csak kész az új oktatási anyag, például egy táboros tananyag. Ebben az iparágban, ha egy hétig nem figyelem az új híreket, máris lemaradok.” A Logiscool tehát nem ad „papírt”, de a gyerekek megtanulják a programozás alapjait, ami sokkal értékesebb az alapítók szerint.

Egyetemisták oktatnak
A koncepció attól különleges, hogy nem informatikatanárok, hanem egyetemisták vezetik az órákat. Ők koruknál fogva eléggé közel állnak a gyerekekhez, ezért nagyon könnyen meg is találják egymással a hangot. A nebulók pedig felnéznek a fia­tal tanárokra, akiknél a szakmai tájékozottság adott, hiszen mindannyian tudnak programozni. A felvételi beszélgetéseken és interjúkon kiderül, ki mennyire egyéniség és képes-e átadni a tudást. Ezután egy tréningen elsajátítják a pedagógia alapjait, míg a tanterveket nem nekik kell összeállítaniuk.

Mit tanulnak a gyermekek?
„Ne csak játssz a gépen, csinálj rá egy saját játékot!” – ezt hirdeti a vállalkozás. Nem az a cél, hogy mindenkiből programozó legyen, de ismernie kell ezt a nyelvet. Marketingjük a gyerekeket szólítja meg, ez az a terület, ahol nem kell tanácsokat kérniük. Breuer Anita bár jogászként végzett, igen jól ért a marketinghez, saját reklámügynöksége volt. „Nagyon jó reklámot jelentenek a mostanában megjelenő cikkek, melyekben 20 ezer programozó hiányáról írnak” – teszi hozzá Csitári Gyula. „De még többen érdekeltek ebben, mivel érteniük kell hozzá. Ugyanis nem csak a később informatikussá válóknak fontos ez. Egy weboldal működését is meg lehet így érteni, ami pedig bármilyen vállalkozás vezetőjének fontos lehet.” Az alapokat egy direkt gyerekeknek fejlesztett programnyelvvel oktatták – ezt a világszerte híres amerikai MIT-n (Massachusetts-i Műszaki Egyetem) fejlesztették ki. Jóllehet évek óta elérhető a magyar fordítása, eddig mégis nagyon kevesen alkalmazták. Ennek a nyelvnek az a lényege, hogy nemcsak programsorokat, hanem modulokat használ, és a diá­kok rögtön látják, mit alkottak. A Logiscool résztvevői már az első óra után egy kész számítógépes játékkal térnek haza, amit ők maguk készítettek. Az órák tematikája és a feladatok pedig saját fejleszté­sűek. „Eddigi oktatási tapasztalataink alapján kidolgoztunk egy olyan új, egyedi, oktatási platformot, amely minden eddiginél jobban megfelel kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Hatéves kortól elkísér egészen a felnőtté válásig, és valódi, piacképes tudást adhat.”

Ez a jövő?
Európában is kevés hasonló iskola akad, kivétel Nagy-Britannia. Az ottani oktatási miniszter legújabb programjában felhívja a figyelmet az informatikatanítás reformjának fontosságára, amely nem merülhet ki a Word- és Excel-programok elsajátításában. „Nálunk is hiányzik a programnyelv, a pénzügyi és vállalkozási ismeretek oktatása, viszont Mátyás királyról tudunk” – mondja kritikusan Csitári. „Persze az is nagyon fontos, de például egy háztartás menedzselésében nem igazán segít, ha hiányzik a mai kornak megfelelő tudás.”
Az alapok biztosan nem fognak változni, hiába fejlődik a logika,  a programnyelv, a mögöttes működés nem módosul – mondják a Logiscoolnál. Itt az algoritmikus gondolkodást tanítják meg a diá­koknak. „Nincs olyan tanulónk, akinek az iskolában problémája lenne például a koordináta-rendszerrel. Itt megfordulnak a dolgok: a néha feleslegesnek tartott matematikai egyenletek és definíciók értelmet nyernek. Ugyanis a számolás, a mátrixok és változók az alapjai mindennek. De a fizikából ismert ferde hajítást is tudni kell, ha valaki mondjuk egy Angry Birds típusú játékot akar összerakni” – fejezi be Breuer Anita.


Árfolyamok

EUR: 308.25CHF: 289.24USD: 290.17
 
Karácsony Zoltán: Karrier tippek

Havi félmilliós fizetés vár facility managerként

Az elkövetkező két évben több mint 300 ezer négyzetméter új irodaépület jelenik meg a piacon Budapesten – derül ki a 2016-os Ingatlan Évkönyv című kiadványból. A fejlesztések felpörögtek, az új irodaházakhoz pedig az üzemeltetésben jártas szakemberek kellenek, akiket a nemzetközi szaknyelvben facility managernek hívnak. Kik is ők valójában? Hol tanulhatják ki a szakmát? Mekkora fizetéssel számolhatnak itthon és külföldön. Hamarosan indul egy képzés, amit az osztrák munkaerőpiacon is elfogadnak....
Tovább...