Írta: Karácsony Zoltán - Készült: 2017. január 04.

Tavaly óta nem nőtt az európai populista pártok népszerűsége – mondja friss tanulmányuk érdekes eredményéről Boros Tamás politikai elemző. 2010 és ’15 között viszont látványos felfutás volt megfigyelhető. Mi is ez? Mely erők tartoznak ide? Miért Magyarországon a legerősebbek? Erről beszélgettünk a Policy Solutions elemzőcég vezetőjével.



Ki számít populistának?
Nincs egységes definíció, ráadásul az érintettek sem mondják magukat annak, azt mindig külső szereplők – például politikai elemzők – határozzák meg. A szakértők jellemzően azt tartják populistának, aki két összebékíthetetlen részre osztja a világot: a tisztességes emberekre és a korrupt elitre. Nem különböztet meg társadalmi csoportokat, hanem azt állítja, hogy minden ember mögötte áll. Úgy tesz, mintha az ország összes lakosának ugyanaz lenne az érdeke. A populisták mindig meghatároznak egy külső vagy belső ellenséget is. További ismérvük, hogy nem érdekli őket a szakértők véleménye, egyszerű kérdésekre egyszerű válaszokat adnak. Például a közbiztonság megítélésével kapcsolatban azt mondják: mindegy, mit állítanak a bűnügyi statisztikák, kizárólag az átlagember véleménye, biztonság­érzete számít.

Elég negatív kicsengésű ez a szó…
Nem mondanám se pozitívnak, se negatívnak, mert a populista nem feltétlenül szélsőséges. Azt jelzi, hogy a hagyományos pártok nem tudnak megszólítani bizonyos választói csoportokat, nem tudnak kezelni problémákat, ami teret ad új szereplőknek. Ők pedig élnek ezzel.

Mely pártokat sorolja ide 1990-től kezdve Magyarországon?
A kilencvenes években Torgyán József Független Kisgazdapártját mindenképp, részben a Csurka István vezette szélsőjobboldali MIÉP-et is. A kétezres években a gazdasági válság és az elittel szembeni kritika hívta életre a Jobbikot. Ez a párt megalakulásakor egyértel­műen szélsőségesen populista volt, de az elmúlt években próbált némileg finomítani kommunikációján.

Nem lehet populistának nevezni Medgyessy Pétert a hitelből megvalósított 50 százalékos közalkalmazotti béremelése miatt? Vagy Gyurcsány Ferencet a határon túli magyarokkal való ijesztgetés okán?
Szerintem ezek inkább demagóg lépések voltak, amit a közbeszéd értelmez populizmusként. Ők nem az elittel szemben határozták meg magukat, nem a nép kizárólagos képviselőjeként jelentek meg.

A kutatásukban a Fideszt is a populista pártok között említik. Mikor és hogyan vált ilyen erővé?
2011 körül kezdték el harcukat a fő ellenség, a brüsszeli elit ellen. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalkotásával pedig a magyar nemzet egyetlen legitim megtestesítőjeként definiálták magukat. A Fidesz nagyon ügyesen, az elit képviselőjeként játssza el azt, hogy szabadságharcos, a nép hangja. Nincs vele egyedül: Donald Trump megválasztott amerikai elnök a gazdasági elit felső politikai köreiben mozgó tagjaként lett a radikális változást akarók embere.

Azt írják, hogy az utóbbi egy évben megállt a populista pártok erősödése. Kívülről nem így tűnik. Brexit, Trump, Ausztria…
2010–15 között a populista pártok nagy felfutása volt megfigyelhető, ami a közvélemény-kutatási adatok szerint tavaly óta nem nőtt tovább. Az idei választási eredmények csak ezt a korábbi növekedést erősítik meg. Az EU 28 tagállama közül jelenleg háromban – lengyel, magyar, görög – populista a legnagyobb kormánypárt, és további hatban a kormánykoalíció résztvevői.

Miért történt meg ez a felfutás?
Egyik fő ok a világgazdasági válság, amely romló életkörülményeket hozott, és megrendítette az emberek egy részében a hitet, hogy a következő generációk jobb életszínvonalon élnek majd. A válságért a hagyományos pártokat tartják felelősnek a választók. Nem tett jót az elitnek az sem, hogy nőttek a jövedelmi különbségek: a gazdagok még gazdagabbak lettek. Megváltoztatta az emberek gondolkodását a bevándorlás is. Fontos lett, kikkel élnek együtt, ők milyen kultúrát képviselnek.
Lényeges elemnek tartom a média szerepének megváltozását. Korábban sok populista gondolat el sem jutott a választókhoz, mert a hagyományos médiumok nem foglalkoztak vele, vagy tudatosan elzárták a hamisnak tartott információt. Mára a közösségi média korában a nagy kapcsolati hálóval rendelkezők gyorsan és széles körnek tudják eljuttatni az üzeneteiket. Még akkor is, ha annak semmi köze a valósághoz.
A korrupció láthatóbbá vált, ami szintén nem tesz jót a hagyományos eliteknek. A médiában világszerte több ügy lát napvilágot, több a korrupcióellenes szervezet. Lehet, hogy a korábbi idők pártjai és kormányai is hasonlóan lefizethetők voltak, de az átlagpolgár érzékelése szerint most sokkal több a vesztegetés.

Az önök kutatása alapján ebben hazánk Európa éllovasa. Miért?
Már említettem a gazdasági válságot, ami a balliberális pártok összeomlását hozta. A politikacsinálásban, ideológiaképzésben, szavazatszerzésben európai szinten is tehetséges Orbán Viktor ezt a vákuumot használta ki. Könnyebbséget jelentett neki, hogy Magyarországon és a régióban nincsenek szilárd demokratikus struktúrák, a fékek és ellensúlyok rendszere sem annyira stabil, mint Nyugaton.

Dél-Európában a populista erők főleg baloldaliak, míg Kelet-Európában jobboldaliak. Mi ennek az oka?
Meghatározó tényező a történelmi múlt: Dél-Európa jobboldali, míg Kelet-Európa kommunista diktatúrákból szabadult fel. Fontos az is, hogy mi a vélt fő fenyegetettség. Görögországban a megszorítások, a bankok, a tőke ellen a baloldali populizmus kínált alternatívát, Kelet-Európában a bevándorlás, a „liberális elit” ellen a jobboldal. Bár azért a jobb-bal választóvonal egyre inkább kezd eltűnni.

Azt írják, hogy a populisták kedvelt eszköze a népszavazás. Miért?
Parlamenten kívüli erőként így tudják felhívni magukra a figyelmet. Ideológiailag a közvetlen demokráciára építenek. Azt vallják, hogy a politikusok helyett döntsenek az emberek, ugyanis ők a hatalom valódi forrásai. A hagyományos pártok ezzel szemben azt hangsúlyozzák, a szavazók a választásokon felhatalmazzák őket, hogy legjobb tudásuk szerint cselekedjenek. Hatalmuk korlátozására pedig megvannak a megfelelő garanciák: többek között az alkotmánybíróság, az ellenzék, a média.

Hogyan tudnak reagálni erre a kihívásra a fő áramlathoz tartozó pártok?
Ha növekvő pályára állítják a gazdaságot, ha csökkennek a társadalmi különbségek, ha a kormány azokra is odafigyel, akik a gazdaság talpra állításának még nem érzik az előnyeit. A bevándorlásban pedig azzal, hogy érzékeltetik ennek pozitív hatását az életkörülményekre – például a nyugdíjak, az új munkahelyek szempontjából. Hibázik az a párt, amely semmibe veszi a populista erőket, vagy lekezeli őket a szavazóikkal együtt. Károkat okozott Hillary Clintonnak, amikor szánalmasok gyülekezeteként aposztrofálta Donald Trump híveit, amiért aztán bocsánatot is kért. El kell fogadnia a mainstream pártoknak, hogy a választókban igény van az újszerűségre, a populisták pedig legitim ellenfelek.

Hol juthatnak hatalomra?
Ausztriában a decemberi elnökválasztás második fordulójában befuthat a szabadságpárti Norbert Hofer. A tavaszi francia elnökválasztáson akkor lehet esélye Marine Le Pennek, ha a második fordulóban a jobb- és balközép szimpatizánsok nem szavaznak át kellő számban a mérsékelt jelöltre. Németországban kizártnak tartom az AfD 2017-es hatalomra jutását. Az ottani példa jól mutatja, ha jó a gazdasági helyzet és az oktatási rendszer, akkor kicsi a terük a populistáknak.

Névjegy:
Boros Tamás politikai elemző, a Policy Solutions stratégiai igazgatója.
2006-ban végzett a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán politikai elemzőként. 2001–2006 között a lakosság EU-csatlakozással kapcsolatos tájékoztatását végző Pillar Alapítvány igazgatója, 2007–2008 között az Európai Bizottság kommunikációs igazgatóságán dolgozik. 2008-ban egy társával alapítja meg a politikai elemzésekre és tanácsadásra szakosodott Policy Solutionst. Évente készít elemzést az európai populizmus helyzetéről, amelynek legújabb anyaga november végén jelent meg.


Árfolyamok

EUR: 308.25CHF: 289.24USD: 290.17
 
Karácsony Zoltán: Karrier tippek

Havi félmilliós fizetés vár facility managerként

Az elkövetkező két évben több mint 300 ezer négyzetméter új irodaépület jelenik meg a piacon Budapesten – derül ki a 2016-os Ingatlan Évkönyv című kiadványból. A fejlesztések felpörögtek, az új irodaházakhoz pedig az üzemeltetésben jártas szakemberek kellenek, akiket a nemzetközi szaknyelvben facility managernek hívnak. Kik is ők valójában? Hol tanulhatják ki a szakmát? Mekkora fizetéssel számolhatnak itthon és külföldön. Hamarosan indul egy képzés, amit az osztrák munkaerőpiacon is elfogadnak....
Tovább...