Szeszipari kalandozások után átnyergelünk a fröccsöntésre. De ez most nem a műanyagipar, hanem a globális klímaváltozásban senyvedő, üdülési csekk elfogadóhelyeken tikkadó magyar nyaralók kedvenc nyári ital- és időtöltése.
Elsőként tanuljunk meg rendelni.

Ehhez vendéglátóipari gyorstalpalót végezzünk, tanuljuk meg, hogy a fröccs egy fehérbor és szódavíz keveréséből alkotott ital. Ebből a megfontolásból adjuk közre a fröccsök legismertebb típusait, hogy mindenki kiválaszthassa és kipróbálhassa a hangulatának leginkább megfelelőt - szigorúan jó borból, szigorúan szódával. Nem ásványvízzel! Az oldott anyagok elrontják az ital ízét.

A klasszikus fröccs vagy spriccer (ismertebb nevén a nagyfröccs): 2 dl bor 1 dl szódával. A kisfröccs: 1 dl bor 1 dl szódával "felspriccelve", helyenként rövidlépésnek is hívják vagy f üttynek. Egy füttyre ihatta meg a szomjazó, mondta József Attila. Kisfröccsöt szokás nemcsak pohárral, hanem négyzetméterre is rendelni.

A hosszúlépés: 1 dl bor, 2 dl szóda (helyenként "fordított" néven fut), a házmester pedig 3 dl bor 2 dl szódával. Értelemszerűen a Viceházmester vica-verza: 2 dl bor, 3 dl szóda, végül a Polgármester: 6 dl bor, 4 dl szóda. Amiből kiszámítható, hogy régebben is csak két házmestert ért egy polgármester, vagyis a politika bizalmi indexe nem a ma tapasztaltható korrupció miatt ingott meg, hanem már a tegnapi okán.

Kevésbé közismert az 1 dl borból és 9 dl szódából készített távolugrás, illetve az éppen fordított arányokat használó Krúdy-fröccs. A névadó író szerint ilyen arányban a víz "megnevetteti" vagy megvicceli a bort. Tudvalévő, hogy a nagy író nagy ivó is volt egyben, életének nem egy szakaszát az itallal folytatott küzdelem vagy párbeszéd uralta. Akárhogy is azonban, vagy éppen ezért: az irodalomban és a kocsmában egyaránt fennmaradt a neve.

A FRÖCCS SZÜLETÉSE

Haladó fröccsözők számára jól ismert a következő vizsgakérdés: hogy született a fröccs? Hát úgy, hogy 1842. október 5-én Fáy András szüretre hívta Vörösmarty Mihályt és néhány barátját a fóti pincéjébe. Az amicék között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, s akit többek között az inga és a dinamó atyjának tekintünk, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen ki kellett ötlenie egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehetett fröccsenteni. A tudományos Jedlik magával vitte Fótra a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek teljes elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban németül spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett, túl németesnek tartotta, ezért találta ki a fröccs szót.

CSATTOS ÜVEGEK

166 év alatt a tudományos Jedlik Ányos oly gazdag néprajzi fröccs-kincset teremtett, mint a csűrdöngölő. Kóstoljunk még bele egyikbe- másikba.

Az Újházy fröccsbe például szóda helyett kovászos uborka levét öntötték, így több bort lehetett büntetlenül meginni. Akinek viszont nem futotta többre, deák (diák) bólét ivott: nagyon kevés alkoholt megcsapatva sok vízzel. A nagyfröccsel kezdtük, erről most még annyit, hogy hajtásnak vagy húzásnak is nevezték, mert egy hajtásra (húzásra) lehetett a gallér mögé küldeni, mint Móra Ferenctől tudja azt a művelt alkoholista. Bivalycsóknak hívták vidéken és tekintélyesen Háziúrnak Pesten a 4 deci bor és 1 dl szóda keverékét, vagy olykor nagy házmesternek, aminek a fordítottja volt a tömbházmester a kommunizmusban.

Amikor még a csattos üveg divatban volt, az lett a névadója 1 liter bor és ? liter szóda elegyének, haza is lehetett vinni a kocsmából, vagy vissza lehetett zárni ivás közben. Az Alföldön a savanyú lőréhez néha málnaszörpöt adtak, ebből lett a málnás.

Bár nem szorosan fröccs kategória - mert a piros bort csak a horvátok vizezik -, meg kellemlíteni a Vadász nevű borzalmas fenomént. A soproni Kékfrankos a kommunizmusban még egyet jelentett egy savas, híg vörös murcival, amit kólával "nagyvadász" vagy "kisvadász" néven a fiatalabb generáció fogyasztott hétvégi agysejtpusztítás céljából.

FRÖCCSNEK VALÓK!

Bár egyesek nem átallnak a melegben sört inni, a nyár azóta is a gyöngyöző hideg fröccsök ideje. És ahogy jót főzni is csak jó borral lehet, egy jó fröccs készítéséhez sem használható akármilyen lőre. Vegyünk néhány alapesetet.

A Hilltop Fehér Cuvée- je a Ground Zero. Ez mindennek a kezdete. F röccsnek való alapbor, tavaly két Demszky buszjegy ára volt, Kőbánya-Kispest oda-vissza. Azóta a BKV drágult, a neszmélyi Hilltop Cuvée nem. Egyébként Rizling és Királyleányka ö sszeöntése, de lehet, hogy nem is érdemes már ezekkel a részletekkel terhelni a fogyasztót, inkább igyon belőle egy jó na gyfröccsöt.

Vagy például a Somodi Pince Rajnai Rizlingjéből, ami akkor volt rám maradandó hatással, amikor egy alkalommal hajózni vitt a sors egy este a Tiszára Szegednél. Ezután irány a Kiskőrösi Halászcsárda: vegyes halászlé belsőséggel, erős paprikával rendel, előtte kóstolónak jött egy kis haltepertő, később meg egy fél adag túrós csusza pörccel. Mindehhez egy Somodi Sándor nevű csongrádi termelőnk rajnaiját locsoltuk bőségesen szódával. Nem is kellett sajnálni, nem drága. Savas, mint a globalizált esők, petróleumos, mint egy dízelhajó, igazi rajnai. 11 fokos korrekt, étkezési bor, fröccsnek az egyik etalon.

BÉCSI HANGULAT

A másik folyékony méterrúd a Feind Olaszrizling. Egy szép családi tétel Balatonfőkajárról. De beszéljen a bor helyettem: ugyanezt szebben elmondja ez az Olaszrizling, ha nem haragszanak meg: még fröccsnek is. Mert az osztrákok sem szégyellnek egy jó spriccert vagy spricnit meginni a Grüner Veltliner-ből. A Bátaapáti-Tűzkő Birtok Zöldveltelini bora a grinzingi heurigerek hangulatát idézi, már csak azért is, mert kizárólag osztrák eredetű fajtából készült. Olyan üde, mint egy dirndliben felszolgáló menyecske, vidám, mint a nekimelegedett K.u.K. bakák, amikor kiszabadultak a laktanyából egy rövid eltávra a Bécs környéki kocsmákba. De nemcsak mese ez, hanem technológia is: kíméletes préselés, gondos hőmérséklet-ellenőrzés, és nem utolsó sorban a külföldi tulajdonosok (Antinori, Mazzei) több évszázados borkészítési tapasztalata. Így lesz egy közepes adottságú fajtából jó bor és remek fröccsalapanyag. Erről mesél a bécsi erdő.

APA-FIÚ NEDŰ

Magyar népmese a Királyleánykáról a következő fröccsnek való. Pedig Egerben Vili Papa, azaz Thummerer Vilmos manapság mintha már csak a nagy cuvée borok és a Pinot Noir által akarna találkozni a fogyasztóval. Holott micsoda hangulat volt 15 éve a Vili pincéjében! Éva, a helyi "király" leánykája vitte a prímet, kóstoltatta a poszt-kádári borfelfedezőket rendületlenül. Abban az időben egy Egri Királyleányka még slágerszámba ment. De nekem ma is a 100 kedvencem egyike. Tisztán, fröccsnek egy ar ánt. Világos aranysárga színű bor, izgalmas rózsaszín tükröződésekkel. Üde, gyümölcsös, illatához jól illenek a friss savak. F röccsnek még szép is, nemcsak finom.

És végül még egy Apák és Fiúk ajánlat. Apa Bora, egy Móri Ezerjó. Móron az a piszok kölyök a tettes: Miklós Csabi, a mai feltörekvő fiatal borász nemzedék tagja. Van 3 hektár tulajdona, erősen terméskorlátozva, cirka 10 ezer palack évente. Ebből nehéz megélni. De Csabi meg is mondja az őszintét, virágtőzsdézik a napi betevőért. Közben elkészítette "Apa borát", az elsőt. Erről Csabi Apukája tehet, rá is van írva a címkére. Fiatalos, lendületes bor, természetesen a borvidék AOC fajtája, az ezerjó. Savas, mint a Ruhr-vidéki esők. Határozott, csakúgy, mint Apa - mondja a pelyhes állú Miklós Csabi. Egy móri pincébe kell elmenni ezért a borért, de megéri. Ezerjóból több ezer jó fröccs készült már.

Pálffy István