1. Napsütéshez áll a fűtés

Termosztatikus szelepek segítségével a helyiségek hőmérséklete egyenként szabályozható. Az automatizálás járhat komolyabb beruházással is: az időjáráskövető rendszer a külső időjárás függvényében állítja be az ?hőmérsékletet, azaz a kazán fűtési görbe alapján az időjárásnak megfelelően fűti a házat. Egy közepes, hét radiátorral felszerelt családi ház esetében készülékenként 5 ezer forint körüli összeggel kell számolni, az időjáráskövető rendszer kiépítése pedig 100 ezer forintról indul.

A komolyabb szabályozó rendszerek több fűtési kört is ?felügyelnek?, segítségükkel kordában tartható a padlófűtés és a használati melegvíz készítés is. Persze az is elég, ha a ház vagy lakás építésekor odafigyelünk arra, hogy például padló- és radiátoros fűtés kombinálásakor legalább két külön termosztát szabályozzon két külön kört. Így jobban szabályozható a padlófűtéses helyiségek (tipikusan nappali-konyhák, fürdőszobák, előszobák) és a radiátoros hálók különböző hőigénye. Ha rendszerünk egykörös, kétkörössé átalakítása nagyjából 200 ezer forintba kerül.

2. Helyiséget a hőhöz

Minden helyiségben olyan hőmérsékletet igyekezzék beállítani, amely az adott szobában folytatott tevékenységhez és a kellemes közérzethez szükséges. Míg a fürdőszobában, nappaliban és gyerekszobában szükség lehet 20-22oC fokra is, a hálószobában és a ritkán használt szobákban 18oC is elegendő. Ne feledje: minden Celsius fok 6% energiamegtakarítást jelent.

Éjszaka nyugodtan vegye lejjebb a fűtést, hiszen túlzott melegben aludni egyrészt nem is egészséges, másrészt felesleges energiapazarlás. Ha éjszakára, illetve távolléte idejére 5-8oC-kal csökkenti a helyiségek hőmérsékletét, 5-10 százalékenergiát is megtakaríthat, szemben a folyamatos fűtéssel. A kevésbé fűtött szobák ajtaját mindig tartsa becsukva.

3. Társasház: központi kazán

Az emberek szeretnek annyit fizetni, amennyit fogyasztanak. Emiatt terjed a lakások egyedi cirkófűtése, bár ez a megoldás nem gazdaságos: az egy lakásra jutó 5-6 kilowattos fűtési igényt a melegvíz-termelés miatt leggyakrabban 24 kilowattos kazán elégíti ki. Ez indokolatlanul nagy kazánteljesítmény, külön kéményt kell hozzá építeni. Melegvízre úgy sincs egész nap szükség, az égéstermék pedig fölöslegesen terheli a környezetet. Ennél sokkal jobb megoldás a melegvíztárolós központi kazánház létesítése, lakásonkénti hőmennyiségmérővel. Már léteznek olyan korszerű ?lakáskészülékek? is, amelyek helyi készítésű melegvízzel látják el a háztartást. Az ilyen társasházi rendszereknél is alkalmazandók a termosztatikus radiátorszelepek és megoldható az időjáráskövető szabályozás is. Panelházak fűtés-korszerűsítése esetén a termosztatikus szelepek mellett költségosztók oldják meg az egyéni fogyasztás mérését. hosszabb napi használattal) a megtakarítás növelhető.

4. Takarékos fények

Immár energiatakarékos égőre kell cserélni a hagyományos villanykörtéket. (tesztünket ld. a ?. oldalon). Bár ezek beszerzési ára magasabb, mintegy 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, és tízszer akkora az élettartamuk, mint a hagyományos villanykörtének, ezért hosszú távon sokkal gazdaságosabbak, tanácsolja honlapján az ELMŰ. Napi egy-másfél óra használati időnél már jobban járunk energiatakarékosra való cserével. Egy hagyományos villanykörte átlag élettartama ezer óra, míg az energiatakarékos égők akár 8-12 ezer órán keresztül is világítanak.

5. Szünet két percre

Az energiatakarékos égők kevésbé érzékenyek a ki- és bekapcsolásra, mint a hagyományos villanykörték. Ennek ellenére ? a fénycső élettartamának növelése érdekében ? kétperces szünetet érdemes tartani egy ki- és bekapcsolás között. Egy számítás szerint egyetlen energiatakarékos izzó napi 3 órás használattal évi 2410 forintot takaríthat meg a hagyományos izzókkal szemben.

További 15 (összesen 20) tippel szolgál a Haszon magazin mellékleteként megjelent Energia magazin!