Adóváltozások 2010. január 1-től

Már előző lapszámunkban is foglalkoztunk a 2010. január 1-től módosuló adójogszabályokkal, de akkor több változásról csak dióhéjban tettünk említést. Mivel elég jelentősen változnak a jogszabályok, ami a mindennapjainkat is érinti, érdemes tudni mindenről és ha kell, a szükséges lépésekkel előre felkészüljünk a változásra.

A leglényegesebb változás 2010-től a vagyonadó bevezetése a nagyértékű lakóingatlanokra és személygépjárművekre, valamint a vízi és légi járművekre. A lakóingatlan után annak kell a vagyonadót megfizetnie, aki január 1-én az ingatlan tulajdonosa. Mentesül a vagyonadó alól az, akinek a tulajdonában egy 30 millió forint érték alatti ingatlan van, vagy több ingatlantulajdon esetén az egyik 15 millió forint alatti ingatlan. Aki a lakóingatlana értékesítését tervezi, és várhatóan adóznia kell majd utána, mindenképpen próbálja meg értékesíteni azt még 2009-ben, hogy már ne neki kelljen a vagyonadót 2010-ben megfizetnie. (A vagyonadóval előző számunkban részletesebben foglalkoztunk).

Tb átlagkereset alapján

Másik igen lényeges változás, hogy az egyéni és társas vállalkozók 2010-től már nem a minimálbér kétszerese, hanem a tevékenységükre jellemző átlagkereset alapján fizetik a társadalombiztosítási járulékot. Ez vélhetően jónéhány vállalkozó életét meg fogja keseríteni, mert az átlagkereset csak a fizikai foglalkozásúak esetében kevesebb a minimálbér kétszeresénél, a szellemi foglalkozásúaknál a minimálbér 3-5-szöröse a jellemző a KSH adatai alapján. A törvény definicíója szerint a tevékenységre jellemző átlagkereset a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás (az, hogy ez szakmánként mennyi lesz, még nem ismert). Amennyiben a vállalkozó nem tudja, vagy nem akarja kifizetni a jellemző átlagjövedelem után a társadalombiztosítási járulékait, és osztalékot vesz fel, akkor a jellemző jövedelemre vállakozóikivét-kiegészítésként 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az egészségügyi hozzájárulást a tevékenységre jellemző átlagkereset és a ténylegesen elszámolt vállalkozói kivét különbözete, de legfeljebb a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói oszatlékalap (egyéni vállalkozó esetében), illetve legfeljebb a felvett osztalék (társas vállalkozó esetében) után kell fizetni. Ha a vállalkozó veszteséges, vagy a társas vállalkozó osztalékot nem vesz fel a társaságból, akkor nem kell a kivétkiegészítés után egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A nyereséges és osztalékot fizető vállalkozók esetében azért nem javaslom a jellemző átlagkereset alatti járulékfizetést, mert mindenképpen kifizetik a járulékot, csak más jogcímen, viszont az államtól ?ellenszolgáltatást? (táppénz, nyugdíj) ezután nem fognak kapni. A veszteséges, vagy nyereséget alig termelő vállalkozásoknál elfogadható a minimálbér kétszerese utáni (vagy annál kevesebb) járulékfizetés, a nyereséges vállalkozók viszont vagy növelt összeg után fizessenek járulékot, vagy a társas vállalkozások ne fizessenek osztalékot. Egyéni vállalkozó sajnos a törvény erejénél fogva megfizeti az osztalékadót (nincs döntési joga, mint a társas vállalkozásnak), ezért nyereséges egyéni vállalkozó esetében javaslom a jellemző kereset utáni járulékfizetést.

Szja: emelés és csökkentés

Jelentős változtatáson ment keresztül a személyi jövedelemadó-törvény is, melyben a legjelentősebb változás, hogy a progresszív adótábla két kulcsát lecsökkentették, és a kedvezményes adókulcsú sávhatárt jelentősen felemelték: évi 5 millió forint jövedelemig (2009-ben évi 1,9 millió forintig) lesz érvényes az alsó, 17 százalékos adókulcs, míg az efölötti éves jövedelemre 32 százalékos adót kell fizetni. Az adót a foglalkoztatót terhelő általános társadalombiztosítási járulékkal növelt összeg után kell megfizetni, de ez inkább csak technikai jellegű kérdés, mert ennek kapcsán az adójóváírás össze gét is megnövelték havi 15 100 forintra. Az alacsonyabb jövedelmű magánszemélyeknél ez nem hoz érezhető változást, a nettó kereset havi 150 ezer forintos bruttó bérig alig 1-2 ezer forinttal fog megnőni. A nettó kereset érezhető növekedését havi 160 ezer forint bér fölött okozza inkább az adóváltozás, akár havi 10-20 ezer forintos nettó jövedelemnövekedés is elérhető e változás hatására.

Megszűnő kedvezmények

A személyi jövedelemadóban a súlyosan fogyatékos magánszemélyek személyi kedvezményén, a családi kedvezményen, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések kedvezményén, valamint a mezőgazdasági őstermelők kedvezményén kívül az összes többi adókedvezményt megszűntetik. Megszűnik tehát a háztartási szolgáltatások 2009-ben bevezetett kedvezménye, a felsőoktatási tandíj kedvezménye, a közcélú adományozás kedvezménye, az élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának kedvezménye, valamint az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye. A tandíj és a felnőttképzés díjának halasztott kedvezményét a jelenleg hatályos rendelkezés szerint a későbbiekben is igénybe lehet még venni, de a 2010-től befizetett tandíj után már nem jár kedvezmény.

Kiteljesedő iparűzési adó

Társasági adó terén jelentős változás, hogy az eddigi 16 százalékos adókul-csot megemelik 19 százalékra, ezzel párhuzamosan pedig a társas vállalkozások különadóját eltörlik. A társasági adóban jónéhány adóalap-növelő és csökkentő tételt eltörölnek, azok a korrekciós tételek maradnak meg, amelyek egyrészt a beruházásokhoz, fejlesztésekhez, másrészt a foglalkoztatáshoz kapcsolódnak, valamint a számviteli szabályozásoktól jelentenek eltérést. Talán az egyik leggyakrabban igénybe vett, és megszűnő adóalap-csökkentő tétel a megfizetett helyi iparűzési adó kedvezménye, de szintén megszűnik az adott és kapott támogatások miatti korrekció, valamint a kapcsolt vállalkozástól kapott és adott kamat alapján figyelembe veendő módosító tételek. A gazdasági válság hatása érvényesül abban az előírásban, hogy az éven túli lejáratú követelések 20 százaléka behajthatatlan követelésnek minősül, és ezzel az adóalap csökkenthető, míg eddig csak a bizonyíthatóan behajthatatlan követelések után lehetett a társasági adóban is elismerten értékvesztést elszámolni. Szintén a válság hatására vezették be az adótörvénybe, hogy a 2008. december 31-ig képződött fejlesztési tartalékot nem 4, hanem 6 éven belül kell adómentesen beruházásra felhasználni.

Új költségek

A természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok jelentősen megváltoznak 2010-től (a részletekkel külön cikkben foglalkozunk), melynek hatására az eddig adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék kikerül az adóköteles természetbeni juttatások közül. Ezzel párhuzamosan viszont a társasági adó tekintetében el nem ismert költségnek fog számítani. Az egyéni vállalkozóknál viszont a reprezentáció és az üzleti ajándék a korábbi szabályok szerint adózik, azaz költségként elszámolható, de lehet, hogy természetbeni juttatásként adózni kell utána. Valóságos adóemelést ez a változás azoknál a vállalkozásoknál fog jelenteni, ahol a reprezentációs és üzleti ajándék címén elszámolt költségek nem haladták meg az adómentes határt, mert nekik eddig nem kellett adót fizetniük utána. Azoknál a társaságoknál, ahol jelentős értékű volt a reprezentáció és az üzleti ajándék, ez lényegében adócsökkentést jelent, hiszen a fizetendő társasági adó összege várhatóan kevesebb lesz a természetbeni juttatások után eddig fizetendő adókötelezettségekhez képest.

Eva: 30 százalék

Az egyszerűsített vállalkozói adó mértékét az eddigi 25 százaléról 30 százalékra emelték fel, valamint módosították az eva-alanyiság megszűnésének időpontját. Amennyiben az eva-alany vállalkozó árbevétele meghaladja a 25 millió forintot, az értékhatárt meghaladó bevétel megszerzését követő nappal szűnik meg, így a túllépés is az eva alatt fog adózni. Sajnos azonban a bevételnek az a része, ami a jogosultsági határt átlépi, nem 30, hanem 50 százalékosos adókötelezettség alá esik.

Búcsú a kisadóktól

A társadalombiztosítási járulékok 2010. január 1-től már nemcsak a minimálbér kétszereséig, hanem a teljes jövedelemre 27 százalékos mértékkel lesznek érvényben. Több kisadó megszűnik, így nem lesz munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék (beleolvasztják az egészségbiztosítási járulékba), megszűnik a havi 1950 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulás, viszont a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást 27 százalékra emelik fel. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulást az eddigi 177 600 forint/ fő/év helyett 964 500 forint/fő/évre emelik fel. Változatlan marad, hogy a rehabilitációs hozzájárulás alanyának csak a 20 fő átlaglétszámot meghaladó munkáltatók minősülnek, és csak akkor kell fizetniük, ha az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók száma az 5 százalékot nem éri el.

Jobban járnak a lakásvásárlók

Az illetékek terén a legjelentősebb változás, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken, de ha az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az efölötti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lehet. Lakásszerzés esetén az illeték lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, az efölötti rész után már csak 4 százalék (az eddigi 6 százalék helyett).

A gazdasági válság hatására több könnyítést is bevezettek az illetéktörvénybe: a lakóházépítésre és az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő két évvel meghosszabbodik azokban az illetékügyekben, ahol 2008. október 1. és 2012. szeptember 30. között járna le a határidő, és a vagyonszerzők ezt határidőben kérelmezik. Lakóházépítés esetén a kérelem előterjesztésének határideje 2010. január 31-e, ha a határidő 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, illetve a 2010. január 15-e utáni határidő esetén a lakóház felépítésére nyitva álló eredeti határidő. Ingatlanok továbbforgalmazása esetén a kérelem előterjesztésének határideje 2010. január 31-e, ha a továbbértékesítési határidő 2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, illetve 2010. január 15-ét követően a továbbértékesítésre nyitva álló határidőben kell a kérelmet előterjeszteni.