Üzlet az energiában

A Haszon magazin által rendezett konferencián kiderült, mi is az üzlet a zöldenergiában, illetve hogyan hasznosíthatja Magyarország a meglév? forrásait. G?gös Zoltán államtitkár beszélt a biodízel és a bioetanol el?állításáról és értékesítési lehet?ségeir?l, majd az el?adók saját példájukon mutatták be, hogyan hasznosítják a megújuló energiaforrásokat. Szerintük érdemes energianövényeket termeszteni, nem csak azért, mert az áramszolgáltató felvásárolja az áramot, hanem mert az alapanyag, az állati trágya megsemmisítéséért még fizetnek is a vállalkozók.

El?ször stabil piacot kell teremteni a megújuló energiaforrások mögé, azaz visszafele kell elindulni – jelentette ki G?gös Zoltán, a Földm?velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Elmondta, a Magyarországon 250 ezer hektáron term? repce és az ebb?l készül? biodízel nagyjából le is fedi a hazai igényeket. Az államtitkár lehetséges üzemanyagként említette az alkoholtartalmú etanolt is, hozzátéve, ez csak akkor terjedhet el széles körben, ha a jövedéki adó hatálya alól egy törvénymódosítással kivonják. Hazánkban 2,5 millió tonna olyan gabona van – köztük a kukorica –, amelyb?l alkoholt lehet el?állítani. Ennek üzemanyagként történ? felhasználása azonban kormányzati segítség nélkül szinte lehetetlen. G?gös Zoltán Svédországot hozta fel példának, ahol folyamatosan állnak át az emberek az etanollal hajtott autókra, nem mellesleg azért, mert parkolási- és útdíjkedvezményekkel ösztönzik erre ?ket.

Jönnek a pénzek

AZ ENERGETIKAI TÉMÁJÚ pályázatokról és a nyerés nehézségeir?l is beszélt Ess?sy Zsombor. Az els? Nemzeti Fejlesztési Terven (NFT) belül 2004–2006 között 106 kis- és középvállalkozás kapott támogatást, összesen 6,1 milliárd forintot, energetikai témájú pályázatára, az NFT 2-ben azonban ennek többszöröse várható. Ugyanakkor kisebb lehet a vissza nem térítend? támogatás, a korábbi 30–50 százalék közötti helyett 15– 30 százalékot támogat majd az Európai Unió és a kormány. Az eddigi gyakorlat alapján a hamarabb megtérül?, például a szél- és napenergetikai beruházások fognak kevesebb pénzhez jutni. A hamarosan induló Környezet- és Energiafejlesztési Operatív Programban (KEOP) az egyik f? cél a megújuló energiahordozók felhasználásának növelése lesz, például regionális, kisméret? biogázüzemek telepítésével – ez a helyhez kötöttség miatt a vidéken teremthet új munkahelyeket, mivel ott lesz elérhet? az alapanyag. Érdemes lesz ugyanakkor hatékonyabb energiafelhasználás témakörben is beadni a pályázatot, például épületek korszer? szigetelésére vagy panelházakban f?t?testkapcsoló beépítésére.

Váltás a mez?gazdaságban

SINÓROS-SZABÓ BOTOND, a Magyar Tudományos Akadémia doktora elmondta, a hagyományos készletenergiák fel?l egyre inkább a bioenergia felé tolódik el a hangsúly. A mez?gazdasági váltás elkezd?dött, egyre többen állnak át energianövények termesztésére és bioenergia el?állítására. Példaként említette az Európai Unió egyik legnagyobb biogázüzemét Nyírbátorban.

Szén-dioxid eladó

A BIOGÁZ-ÜZEM létesítésének nehézségeit taglalta a pálhalmi Agrospeciál Kft. projektvezet?je. Szárszó Tibor elmondta, a cégnél a keletkez? trágya kezelésére kerestek megoldást. Új technológiákat hoznak be az országba, miközben a hasonló üzemek telepítése er?síti a vidékfejlesztést is. A biogázüzemek viszont nem járnak együtt sok száz új munkahellyel, igaz, a környéken megmaradnak a munkahelyek. A cég egyik fontos bevételi forrása: a sertés-, illetve más telepek fizetnek a trágyamegsemmisítésért, amit azonban áramtermelésre is felhasználnak. Az áramszolgáltató szintén fizet az összesen 1,8 megawattnyi áramért. Egy államközi szerz?dés értelmében Ausztria – mivel csökkentenie kell a szén-dioxid-kibocsátást – megvásárolja 2008 és 2012 között a pálhalmai biogázüzem m?ködéséb?l származó széndioxidkibocsátás- megtakarítást.

A német példa

A BIOGÁZÜZEM létesítéseinek egyéb nehézségeir?l is beszélt Kapitány Tibor. Az input és az output anyagok mennyisége és min?sége az egyik legfontosabb tényez?: a bevitt anyagok összetételének közel állandónak kell lennie. Ez Magyarországon problémásabb, Németországban viszont hosszú lejáratú szerz?déseket kötnek a cégek a beszállítókkal, akik sok esetben a haszonból is részesednek.

Raktáron a biodízel

HA ÚJRA KEZDHETNÉ, már nagyobb kapacitású üzemet építene a Közép-tiszai Mez?gazdasági Zrt. gazdasági igazgatója. Sas János elmondta, a cég a napraforgó- termésb?l el?ször hidegen sajtolt olajat állított el?, ez azonban nem felelt meg a magyar ízlésnek. Ekkor döntöttek a biodízel el?állítása mellett, amihez napraforgót és repcét is felhasználtak. Az 1999-ben elnyert támogatás után 2003-ban indult be Kunhegyesen a próbaüzem. A Mol szerz?dést kötött velük, de az ötezer tonna biodízel el?állítása még csak a fele az üzem teljes kapacitásának.

Az értékes talajvíz

A VERESEGYHÁZON, saját családi házában már kipróbált módszereket és ötleteket használta fel 18 ezer négyzetméteres autóplázájának építésekor Csiki- Bege Lajos. Kiemelte, a tudatos tervezés és a lehet?ségek maximális kihasználása oda vezetett, hogy az épület h?vesztesége alig mérhet?. A h?tést és a f?tést is a viszonylag magasan álló talajvízzel és h?szivattyúval oldják meg. Az 1,5-2 méteres mélységben a víz állandóan 15 fokos, így akár ennél hidegebben, akár melegebben kerül vissza a föld alatti cs?vezetékbe, mire azon átfut, felveszi ezt a h?fokot. A h?szivattyúk segítségével 52-55 fokos meleg vizet állítanak el?, amit f?tésre használnak. A használati meleg vizet napkollektorok segítségével „készítik”. A vidékfejlesztés fontosságát és a végtermékek felhasználását is hangsúlyozták az el?adók a Haszon magazin Üzlet az energiában konferenciáján.