Szeret-e bárki is adózni?

Sokat hallunk arról, hogy a magyarok nem szeretnek adót fizetni, de másképp van-e külföldön? Kitekintünk: hogyan alakulnak az adókulcsok és félnek-e a helyi APEH-től Nyugat-Európában és a tengerentúlon.

?Ezeknek?!? ? ki ne hallotta volna Magyarországon ezt az érvelést az adófizetés kapcsán, rendszerint a lakosság tehetősebb feléből származó emberektől. A hazai adómorál sok embernél máig is a Kádár-rendszerben felvett hozzáállást tükrözi, és az állam kijátszásán alapuló mintát követi.

?A vállalkozók többsége minden kiskaput kihasználva kerüli az adófizetést. Sokan nem is jelentik be a tevékenységüket. Az ország déli részén az üzletemberek 80 százaléka nem fizeti be rendesen az áfát. Más országrészekben persze szolidabb a helyzet, de a számlakiállítás nem tekinthető nemzeti erénynek. A vállalati szektor a lelkiismeretét ?jogos önvédelemmel ? nyugtatja, elvégre az országot Európa legmagasabb adói sújtják. A feketegazdaság a nemzeti jövedelem 25 százalékát, más becslések szerint egyharmadát teszi ki. A politikusok rendszeresen a bonyolult adórendszer egyszerűsítését ígérik, eközben nem egy miniszter és miniszterelnök magánemberként az ?adóoptimalizálásra? esküszik.?

Magyarországi helyzetkép? Úgy tűnik, nem vagyunk egyedül Európában: a fenti jelentés ugyanis Olaszországról készült, de lehetne Görögország vagy Románia is. Itália előnye, hogy északon rendesen fizetik az adót. Az ország déli fele pedig az ? egyébként valóban sűrűn meghirdetett ? adóamnesztiában bízik.

Mitől függ az adófizetés?

Magasak Magyarországon az adók vagy alacsonyak? Rendesebben fizetnénk az államnak, ha jóval alacsonyabbak lennének az adókulcsok?

Jean Baptiste Colbert, a XVII. századi francia pénzügyminiszter szerint az adóztatás művészete: a lehető legkevesebb gágogás árán megkopasztani a libát. Az adófizetési hajlandóság az adók mértékétől, az adózási szabályok bonyolultságától, kiszámíthatóságuktól és a pénz elköltésének átláthatóságától, tisztaságától függ. Ugyanígy alapvető, hogy a társadalom tagjai mennyire bíznak az államban ? a jogban, a hatóságokban. Az előszeretettel rangsorokba tömörített nemzetközi összehasonlítások nemigen tükrözik a valóságot, mert alig veszik figyelembe a kedvezményeket.

USA: bűnöző, aki adót csal

Az Egyesült Államokban egy igen érdekes jelenséggel találkozunk. Adót leginkább az első generációs bevándorlók csalnak, az amerikaiak nagy többsége nem nagyon meri az adót elkerülni. Kisebb- nagyobb vétségekért már letöltendő börtönbüntetés jár. A felelős polgár szemében az, aki nem fizet adót, bűnt követ el embertársai és a közösség (community) ellen. Akkor sem panaszkodnak, ha magasak az adók, hiszen ?azok a képviselők szavazták meg, akiket mi bejuttatunk? ? szól az Európában igen szokatlan, de logikus érvelés.

Évi 11 millió forintnak megfelelő családi jövedelemig nem kell adót fizetni, évi 56 millió forintnál többet kereső állampolgárokat a legmagasabb, 38,6 százalékos adókulcs sújtja. Ám az orvosi ellátás költségei, a számlával bizonyítható lakásfelújítás és adományok csökkentik az adóalapot. Az áfa (sales tax) egyes államokban 0 százalék, Kaliforniában és Texasban a legmagasabb, 8,75 százalék. Viszont nagy az ingatlanadó.

Hasonló gondolkodás Európa területén csak Svájcban található meg, ahol szintén töretlenek a polgári hagyomá-nyok. Az önálló tartományok rendszerint megszavaztatják a helyi adó mértékét, ezért minden választópolgár magáénak érezheti a döntést.

Népszavazás az áfáról

Az áfa mértéke Svájcban országos népszavazás tárgya, s mivel az ottaniak megfontolt emberek, alapos érvek esetén akár adóemelésre is szavaznak. Ezt segíti a politikusok magatartása, akik annak tudatában cselekednek, hogy a nép fizetett szolgálói. Svájcban a legalacsonyabbak az adók, bár a vagyonadó tartományonként igen eltérő.

Franciaországban a mindenhatónak tűnő állam meglepően sok jogosultságot átadott az önkormányzatoknak, amelyek a vagyonadó beszedéséért felelnek. Ami papíron magasnak tűnik (az szja maximuma 56 százalék), azt számtalan kivétel csökkenti. Az áfakulcs 19,6 százalék, de vízre, élelmiszerre, mezőgazdasági termékekre, orvosi szolgáltatásokra, könyvekre csak 5 százalékot kell fizetni.

A több száz kivétel földje

Az adó szempontjából jóval központosítottabb Németországban magasak az adók és igen szigorú az adóhivatal. Választások előtt szintén az adócsökkentést szokták felhozni, de az igen bonyolult adórendszer egyszerűsítése a választások után rendszerint elfelejtődik. Az adókat több mint 500 (ötszáz!) különböző kivétel mérsékli, s az érdekcsoportok féltve őrzik megszerzett privilégiumaikat.

Hasonló a helyzet a szomszédos Ausztriában. Elvileg jóval magasabbak az adók, mint Magyarországon, de a rugalmasan alkalmazott rendeletek miatt végül is alacsonyabb a sarc, mint nálunk.

A legjobb adómorál a németajkú térségen kívül a skandináv országokban, különösen Svédországban található. Ott a legmagasabbak az adók, de a gazdasági aktivitása után több mint 50 százalékot adózó svéd polgár látja, hogy ezt igen korszerű infrastruktúrára, jó iskolákra és világszínvonalú egészségügyre költik.

Félelem a büntetéstől

A Tárki kutatóintézet hazai felmérése szerint az állampolgárok nagy része azt sem tudja, hogy az állami kiadások haszonélvezői valójában más adófizetők pénzét költik. A válaszadók az állam bevéte lei nél meg tudták nevezni az adókat, de 90 százalékuk nem említette a járulékot, vámot, illetéket. És a nyugdíjakat a többség ?kifelejtette? a társadalombiztosítás kiadásai közül. A válaszadók a saját keresetüket, fogyasztásukat terhelő adók, járulékok terén is tájékozatlanok.

A másik probléma hogy a hozzá nem értő politikusok és ?szakértői gárdájuk? által évente megváltoztatott adórendszer miatt még a felelősségteljes vállalkozók is alig tudják, mekkorák az éppen hatályba lépő adókulcsok, azaz kiszámíthatatlan keretek között dolgoznak.

Tévedés ne essék, az emberek a nyugati országokban sem önként és szívesen fizetik az adókat. A szankciótól való félelem ott is komoly szerepet játszik, azaz minél magasabb a lebukás veszélye és a büntetés mértéke, annál nagyobb az adófizetési hajlandóság (lásd ábránkat). A túl magas büntetés hátulütője, hogy csökkenti a fizetési hajlandóságot (ha nagy a büntetés, érdemes inkább sokat csalni), sőt nagy a csábítás az ellenőr lefizetésére ? és nagy summa esetén a revizor is ?elcsábulhat?.

Egykulcsos rendszer?

Az egykulcsos adórendszer hazai bevezetésének központi kérdése az, hogy alacsony adók mellett szinten tartható-e az állam bevétele. Magyarul: annyira megszokta- e a magyar az adóelkerülést, hogy igen alacsony adó mellett sem akarna másképp cselekedni?

Az intézmények iránti bizalmatlanság abból is fakadhat, hogy nagyon sokáig éltünk ránk erőltetett államszerkezet alatt, ami kialakította az intézményekkel szembeni kettős nyelvezetet, bizalmatlanságot, összegzi Tóth István György, a Tárki Közvéleménykutató Intézet vezetője. Ezt örökös kifogásként használni persze túl kényelmes érv.