Mitől lehetnénk mi is sikeresek?

Egyértelművé vált, hogy a kapitalista rendszer ? a törvények, a rendeletek, a pénzügyi szisztéma, a szerződések ? formális átvétele önmagában nem elegendő egy ország boldogulásához.

Számtalanszor hallottuk már: milyen jó lenne, ha mi is végre olajra, gázra, aranyra lelnénk! Egy csapással minden problémánk megszűnne. Milyen szerencsések a többiek! Kevesen mernék ilyen állítást kétségbe vonni.

Köztudott, hogy a világ olaj- és gáztartalékának túlnyomó része egy fél tucat arab országban, továbbá Irán, Nigéria, Kazahsztán, Venezuela, Oroszország és Mexikó területén található. Üvegpaloták, hatalmas autók, felékszerezett hölgyek, drága fegyvervásárlások ? mindez sokak szemében élő bizonyíték arra, hogy mi a világ árnyékos oldalára születtünk.

Amit nem mutatnak a minden észérvet kioltó és tömegeket elkápráztató képek: az energiahordozók bősége a felsorolt országokban nem segíti elő a tartós fejlődést. Példájukon inkább azt látjuk, hogy az állítólagos gazdagságból egy fogyasztási szokásaiban ?nyugatias?, korrupt szűk réteg bebetonozza a hatalmát. A lakosság nagy része viszont elkényelmesedik, és szegény marad.

Országrontó olajcsapda

Venezuela az olajmilliárdok hatására tévedt az államszocializmus útjára. Hetente újabb és újabb ágazatot adnak át ?a nép kezébe?, miközben a tartalékok vészesen fogynak, az infláció 30 százalék felé tart. A nagy álomnak óriási ? és feltehetőleg véres összetűzésekké fajuló ? kiábrándulás vet majd véget. Nagyon hasonló a helyzet Iránban is.

Az olajban gazdag Mexikó évtizedek óta egy helyben toporog. Szaúd-Arábia minden tekintetben a világ egyik legborzasztóbb országa maradt. Az orosz vidék a nyersanyagboom ellenére pedig ugyanúgy nyomorog, mint húsz esztendeje, s az országban alig épültek utak, vasútvonalak. Egyre kevesebb pénzt költöttek a lelőhelyek felújítására is.

Nagy-Britanniában pedig csak most ébrednek rá arra, hogy a húsz évig tartó példátlan fellendülés részben a ? most vészes ütemben fogyatkozó ? tengeri olajlelőhelyekből származik.

Szorgos kis államok

És melyek a világ legsikeresebb országai? Ha eltekintünk a nagyoktól, akkor egyértelműen olyan államok, amelyek nem dúskálnak a nyersanyagokban: Szingapúr, Izrael, Svájc, Ausztria, Finnország, Hollandia és Dánia. Sikerességüket egy ?bűvös? szám is alátámasztja, amit a szakma credit default spreadsnek nevez (CDS ? lásd keretben).

A száraz számokból akár régi sztereotípiák is kiolvashatók. A németajkú országok iránt (mint Svájc, Ausztria, sőt a ?kissé németajkúnak? mondható Hollandia is) alapvetően nagy a bizalom, mert eddig is rendben tartották a dolgokat. Ugyanez állítható a (protestáns vallású) skandináv országokról.

Persze a nagy államok méretüknél fogva külön szerepet játszanak. A világ pénzemberei a mai napig töretlenül bíznak az USA fizetőképességében. Ez azért van így, mert az angolszász országokban igen kifejlett a pénzügyi kultúra, és mert az Egyesült Államok eddigi története során ? a világ e g y e d ü - li országaként ? még soha nem hezitált adósságát visszafizetni.

Japán különös esetnek tekinthető: eladósodottsága (az éves nemzeti jövedelemhez viszonyítva) háromszor akkora, mint Magyarországé. De a szigetország pénzügyminisztere a saját polgáraitól szokott pénzt kölcsönözni, kötvények formájában. Nálunk az állam, a la-kosság alacsony megtakarítási hajlama miatt, külföldről kénytelen kölcsönt felvenni, ami meglehetősen kiszolgáltatottá tesz minket ? ugyanakkor az igen nagyvonalú kormányokat néha észhez térít.

Miután az amerikaiak igen kevés pénzt tesznek félre, a szuperhatalom legnagyobb hitelezője Kína, ahol a takarékossági ráta 50 százalék ? azaz minden második jüant megspórolnak. Ez az adat Japánban 25 százalékot tesz ki, Németországban és Ausztriában egyaránt 12 százalék, Olaszországban és Franciaországban valamivel magasabb. Magyarországon a nagy eladósodási hullám lecsengése után még mindig csak 4-5 százalék közt mozog.

A válság hatására más téren is ismét komolyabban veszik a nemzeti sajátosságok: Brüsszelben közhelynek tekintik egy ?olíva sáv? létezését. Azok az országok, illetve országrészek gyengék, ahol nagy mértékben termesztenek olívabogyót. Ilyen Portugália, Spanyolország, Dél-Olaszország, Görögország. A felsorolt régiók eddig aránytalan mértékben profitáltak az EU támogatásokból ? de a jelenlegi válságban különösen sebezhetők.

Görögország emellett egy másik, szintén kevésbé ?előkelő? klubnak is a tagja: az ortodox vallású világhoz tartozik, és ebben társa Oroszország, Szerbia, Fehér-Oroszország, Románia, Ukrajna, Macedónia és Bulgária. Ezen országok közös nevezője a mindenható államba vetett hit, a mérhetetlen korrupció, a pénzügyi előírások és a tények ?laza? kezelése. Görögország példája kihat az egész régióra. Athénban évtizedeken keresztül hamisították a költségvetési számokat, és alig törődtek a korrupció visszaszorításával A balkáni népet eddig igen elnézően kezelte ezt a nyugati világ, de az elhúzódó válság hatásra az efféle ?nemzeti hagyományok? mostantól erősen befolyásolják a befektetők kedvét.

A siker titka

De mégis mitől ennyire sikeresek a korábban említett kis országok? Megállapítható, hogy a klíma kisebb befolyással van egy adott ország sikerességére, mint a lakosság eredete. Szingapúrt kínaiak lakják, Ausztria, Hollandia ? valamint Belgium és Svájc egy része ? a németflamand (nyelvi) csoport tagja. Dánia, Svédország és Finnország pedig a skandináv blokkhoz tartoznak. Ezeket az államokat magas életszínvonal, jól képzett és szorgalmas lakosság, rendezett pénzügyek jellemzik. Már egyre kevesebben tudják vagy merik kimondani, hogy Közép-Kelet- Európában a második világháborúig (és Oroszországban még ezután is) két népcsoport nyújtott kimagasló teljesítményt, amely magával húzta az országokat: a németek és a zsidók ? akik következetesen folytatták századokra visszanyúló gazdasági hagyományaikat.

Buzgó bevándorlók

Beszédes példa Izrael jelenlegi sikertörténete. A 7 milliós ? zömmel zsidó származású ? lakosságú országban több új szoftvercéget alapítanak, mint bárhol a világon. Az ország ?szoftveralapú? fellendülésében (20 év alatt az izraeli tudósok közel 7700 találmányt szabadalmaztattak) óriási szerepet játszik a több százezer, igen jól képzett orosz zsidó bevándorlása (akik persze a régi hazájukban nagyon hiányoznak). Európában kevesen tudják, hogy emellett az amerikai szoftveripar is nagy mértékben profitált az agyelszívásból, gondoljunk csak a Google kitalálóira. Azaz érdemes a bevándorolókat szűrni ? és beengedni.

Izrael átütő sikerének további fontos tényezője a veszélyeztetettség és a nyersanyagszegénység, amely kombináció a jelek szerint találékonnyá tesz. (A modern német ipar alapjai is a második világháború hadiiparában keresendők.)

A kis országok sikerének további tényezője a gyorsaság, amivel széles polgári konszenzus alapján idejében reagálnak válságos helyzetekre. Ilyen értelemben Magyarország is igen jól szerepelt a mostani ?kiigazítási program? elfogadásával. Ma már azt is tudjuk, hogy a kommunista rendszerek okozta sebek csak lassan gyógyulnak. Minden jel szerint az oly sokáig lenézett polgári erények ? kitartás, szorgalom, megbízhatóság, szerényebb, de folyamatos gyarapodás ? felelevenítésével zárkózhatunk majd föl ?szerencsésebb sorsú? szomszédainkhoz.

A CDS azt méri és rangsorolja, mekkora az esélye annak, hogy egy ország vagy cég fizetésképtelenné váljon. Köztudott, hogy a világ országai államkötvények értékesítésével fedezik az adóbevételeket meghaladó költségeiket. Ezekre a papírokra eltérő méretű kamatot fizetnek a befektetőknek. De a válság miatt megroggyant a bizalom több állam iránt is. Így a befektetők már azt is figyelik, hogy az adott ország képes-e helyt állni kötelezettségeiért. Hiszen államcsőd esetén a kibocsátott kötvények elveszítik értéküket. Az ilyen esetekre biztosítást lehet kötni, amelynek tarifáját naponta állapítják meg, és ennek alapján osztályozzák, rangsorolják a világ országait (lásd táblázatunk biztosítási felárait).