Miből áll az állami költségvetés?
Kiadások
461 milliárd:
Családi támogatások
Statisztikákkal alátámasztott tény, hogy a családi támogatások miatt nem születik sem több, sem kevesebb gyerek, leginkább a ?divat?, a környezet és az országban uralkodó hangulat befolyásolja, ha az állam eltörölné a családi támogatást.
1 153 milliárd:
Adósságszolgálat, kamattérítés
221 milliárd:
Befizetés az EU-ba
153 milliárd:
Jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatás
261 milliárd:
Tartalék
1843 milliárd:
Költségvetési szervek kiadásai
Döntő része a személyi juttatások és járulékok, valamint a dologi kiadások. Utóbbi a felújítási, karbantartási és intézményi beruházási tételeket tartalmazza.
1206 milliárd:
Garancia és hozzájárulás a tb-alapok kiadásaihoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap részére többféle címen juttatott támogatásokra, valamint az Egészségbiztosítási Alapnak a ?nemzeti kockázatközösség megteremtése? címen fizetett járulékra előirányzott összegekből tevődik össze.
1640 milliárd:
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai
Ide tartoznak az uniós programok kiadásai (Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai, I. Nemzeti Fejlesztési Terv kiadásai) és az autópálya-építés. A nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások közül kiemelkednek az agrártámogatásokra (fejlesztési típusú támogatások, folyó kiadások és jövedelem támogatások) fordított pénzek, az egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások, valamint a közoktatási feladatokat ellátó nem állami (egyházi, alapítványi) intézményeket fenntartók támogatása. Része még az autópálya rendelkezésre állási díja, a szociális célú humánszolgáltatások támogatása, a lakossági energiaköltségekhez történő hozzájárulás és a Nemzeti Civil Alapprogram.
160 milliárd:
Egyedi és normatív támogatások
Döntően a helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítéséhez kapcsolódó kifizetéseket tartalmazza (MÁV, GYSEV, VOLÁN az érintettek).
108 milliárd:
Fogyasztói árkiegészítések
Nyugdíjasok és más csoportok ?ingyenes? utazásai, diák- és más kedvezmények után a közösségi közlekedésben résztvevő vállalatok (mint a MÁV) bevételkiesésének pótlása.
147 milliárd:
Lakásépítési támogatások
1 127 milliárd:
Helyi önkormányzatok támogatása
Bevételek
609 milliárd:
Társasági adó
Magyarországon nem mondható magasnak, ám más országokban, ahol papíron jóval magasabb az adó a sok kivétel és sok költség elszámolhatósága miatt, a cégek mégis kevesebb adót fizetnek (Franciaország, Ausztria).
182 milliárd:
Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)
795 milliárd:
Költségvetési szervek bevételei
Szabálysértési és helyszíni bírságok, valamint az államháztartáson belüli átcsoportosításokból származó bevételek.
237 milliárd:
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei
118 milliárd:
Adósságszolgálattal kapcsolatos és egyéb bevételek
Ide tartoznak a költségvetés kamatbevételei, (például forint-államkötvények és diszkontkincstárjegyek kamatai), a devizában fennálló követelések bevételei. Az egyéb bevételek például a kezesség visszatérülésből, vagy a tb- és nyugdíjrendszerbe visszalépők utáni befizetésekből származnak.
2332 milliárd:
Általános forgalmi adó (áfa)
Ebből származik a legmagasabb bevétel. Az igen magas áfakulcs leginkább a fogyasztókat sújtja, többek között ezért drágább Magyarországon az üzemanyag és a műszaki cikk, mint a szomszédos országokban. A legnagyobb áfa-befizetők a sokat kritizált áruházláncok (Tesco, Auchan), a MOL és a telefonszolgáltatók.
1881 milliárd:
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó Magyarországon az átlagjövedelemre vetítve is annyira magas, hogy sokan a minimálbér plusz ?céges? kiegészítést választják.
47 milliárd:
Egyéb központosított bevételek
A különféle minisztériumok felügyelete alá tartozó bevételek, amelyek másutt nincsenek feltüntetve (termőföldvédelmi járulék, cégnyilvántartás, termékdíjak, vízkészlet-járulék, szerencsejáték-szervezési díj és bírság).
423 milliárd:
Elkülönített állami pénzalapok befizetése
Szintén belső átcsoportosításból származó tétel, amely leginkább Munkaerőpiaci Alapból (MPA) származik, és részben az úgynevezett közcélú foglalkoztatást finanszírozzák. De itt szerepel a Nukleáris Pénzügyi Alap, a szakképzési hozzájárulás, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék MPA-t megillető hányada.
581 milliárd:
Költségvetési szervektől származó befizetések
Két fő részből tevődik össze: egyrészt a mindenkori éves költségvetési törvényben nevesített (általában nagyméretű) intézmények tételesen megadott összegű befizetéseiből, másrészt pedig (az összes többi költségvetési intézménynél) a szintén a költségvetési törvényben meghatározott, százalékos mértékű befizetési kötelezettségből.
892 milliárd:
Jövedéki adó
60 százaléka üzemanyag, 30 százaléka cigaretta, 10 százaléka alkohol értékesítéséből származik.
143 milliárd:
Állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések
Az ingatlan-, termőföld- és haszonbérleti jogok értékesítése, koncessziós díjak, osztalékbevételek (utóbbiak az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól származnak).
642 milliárd:
EU támogatások és visszatérítés
A tétel puszta mérete megmutatja, hogy ostobaságot beszélnek azok a politikai erők és magánemberek, akik az EU-ból való kilépést szorgalmazzák.
73 milliárd:
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei
A sztrádamatricákból származó bevétel teszi ki e fejezet a döntő részét.
KIEMELT TÁMOGATÁSOK: (milliárt forint)
| MÁV | kb. 200 |
| Autópálya, útépítések | 187 |
| Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatás (MTV, Rádió) | 54 |
| Kulturális intézmények | 48 |
Forrás: PM
