Kit támogat az új lakásprogram?

A kormányzásra készülő Fidesz lakáspolitikusa is felkarolta azt a programot, amelyet egy vállalkozókból álló szervezet, a Társaság a Lakásépítésért vázolt fel a héten az állami lakástámogatásokkal kapcsolatban. A javaslat lényege a felújítások áfájának csökkentése, a bérlakások építése, valamint az, hogy a lakástámogatásokat döntően az építések és az újlakás vásárlások, felújítások támogatásán keresztül célszerű nyújtani.

A lakásügyi támogatásoknak legyen feltétele a színvonalas tervezés, a fenntartható fejlődést garantáló minőségi építőanyag felhasználása, a minőségi kivitelezés, az energiahatékonyság, az építési költségek számlával igazolása, valamint szociális szempontok is, áll a 18 építőipari és kereskedelmi cég összefogásában működő Társaság a Lakásépítésért legfrissebb tanulmányában, amelyet a héten nyílt Construma kiállításon a Fidesz lakáspolitikusa, Bencsik János is felkarolt. Ennek érdekében össze kell kapcsolni a lakástámogatásokat a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel.
 
Kisebb áfa
Az uniós szabályok adta körben szükséges lenne az 5%-os áfa bevezetése a felújításokkal, építésekkel kapcsolatban. A családok támogatásánál az állami adóbevételekről való lemondást a segélyezési elv elé kell helyezni, ez teremt munka és érték alapú, fenntartható rendszert. Az előtakarékosság elvárását/lehetőségét fokozatosan bővíteni lehetne a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban. A szociális segélyeket a valóban, önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévők számára kell nyújtani, egyben biztosítani a munka és a társadalmi integráció lehetőségét, elvárva az integrációra törekvést.
 Csak a gazdaságilag megtérülő felújításokat célszerű támogatni, a nem városképi jelentőségű gazdaságosan fel nem újítható épületek szanálása, új lakások építése a célszerű. Nem megkerülhető, hogy nem pusztán energiahatékony, hanem élhető, megfelelő életminőséget lehetővé tévő épületekre, lakásokra van szükség. Szem előtt kell tartani, hogy ne generáljunk a következő generációk számára újabb megoldandó problémákat.
 
Építésösztönzés
A lakástámogatásokat döntően az építések és az újlakás vásárlások, felújítások támogatásán keresztül célszerű nyújtani. Az építések ösztönzése gazdaságélénkítő, munkahely megtartó hatású és egyben jelentős költségvetési bevételekkel jár. A költségvetési kiadások tervezésekor a bevételekre is figyelemmel kell lenni: a legális építések támogatása a lakás bekerülés kb. 47%-át kitevő költségvetési bevétellel (Áfa, Szja, Tao, egyéb járulék) jár, ami jellemzően meghaladja az adott lakásra jutó támogatások mértékét. Az önkormányzatok építésigazgatási szerveit fokozottabban be kell vonni a lakástámogatások felhasználásának ellenőrzésbe.
 
Kell a bérlakás
Azok számára, akik lakástulajdon megszerzését, fenntartását nem tudják megengedni, vagy a mobilitás érdekében szükségük van rá, a modern, családi életvitelre alkalmas (50 - 90 nm-es) bérlakásokat kell biztosítani, amelyeket a későbbiekben akár meg is vásárolhatnak. Egy fenntartható, kezelhető bérlakás rendszert építéssel lehet kialakítani. Az államilag ösztönzött bérlakás építés egy olyan konjunktúra kiegyenlítő eszköz lehetne az állam kezében, amellyel közvetlenül tud hatni a lakásépítésekre. A bérleti díjnak nagyságrenddel a tulajdonszerzés törlesztő részlete alatt kell lennie. Kormányzati lobbi is szükséges, hogy a költségvetési terhelés csökkentése érdekében az uniós pénzeket bérlakásépítésekre is fel lehessen használni.
 
Meg kell határozni a lakásépítés és a felújítás támogatásával elérhető célok, valamint a használtlakás támogatással elérhető célok fontossági sorrendjét, a köztük való forrás allokációt.
 Magyarország strukturális és demográfiai problémákkal egyaránt küzd, így a szakma szerint a lakásügynek ágazatként értelmezve évente hozzávetőleg 375 milliárd Ft költségvetési forrásra (~ GDP 1,5%-a) van szüksége. Ez az arány igazodna az EU tagországok lakástámogatásaihoz. Ezt a szintet több év alatt, fokozatosan kell elérni. Cserében kapunk nagyjából ezzel azonos nagyságú költségvetési ? e program nélkül nem megvalósuló - bevételt, munkahelyeket, működő ipart, modern lakásokat és a sokat emlegetett, régóta hiányzó munkaerő mobilitást.
 
Javasolt ütemezés
 
Az új lakástámogatási rendszert 2010. során javasolt kialakítani, a szakmával egyeztetni, elfogadni, és 2011.01.01-től hatályba léptetni. Meg kell vizsgálni azt is, hogy mely javasolt intézkedéseket célszerű/lehetséges még 2010 során bevezetni, egy esetleges pótköltségvetés milyen lehetőségeket enged.
 Ehhez az szükséges, hogy az előkészítő munka még 2010. májusában meginduljon, 2010. őszére a kormányzati elképzelések kialakuljanak, a 2010-es jogalkotási tervben, és a 2011-es költségvetés tervezésében a lakásügyi intézkedések szerepeljenek.
 Az új kormányzat felállását követően első lakásügyi intézkedésként a lakásügy és az építésügy egy minisztérium alá vonását, és a lakásügyet a kormányzati struktúrában megfelelő súllyal képviselő államtitkárság felállítását javasolják, amely a lakásügyi intézkedések további előkészítést és a szakmával való egyeztetését el tudja látni.
A Fidesz politikusa konkrét számokat is mondott: évi 40 ezer lakás építését támogatják, amelynek 20 százaléka bérlakás lesz.