Az akcióterv részleteire vár az ingatlanpiac
A később kidolgozásra kerülő részletek határozhatják meg a közelmúltban nyilvánosságra hozott gazdasági akcióterv ingatlanpiacra gyakorolt hatását, azonban a piacnak szüksége lenne egy jelentősebb lökésre, hogy újra be tudjon indulni ? áll a Duna House elemzésében.
Mivel az utóbbi idők új lakáshiteleinek közel háromnegyedét már forint alapon folyósították, a devizahitelezés tervezett megszüntetése a mostani piaci körülmények között lényegesen már nem befolyásolja az ingatlanvásárlási lehetőségeket, főképp azért sem, mert mind a banki finanszírozási politika, mind pedig az év elejétől életbe lépett állami szabályozás egyértelműen a forinthitelek felé terelte az új lakásukat hitelre vásárolni kívánókat ? véli Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője.
Kérdést vet fel azonban, meddig marad ilyen alacsony szinten a jegybanki alapkamat, illetve mi történik majd akkor, amikor az ország csatlakozik az euroövezethez, és a forintban felvett hiteleket is euróra kell majd konvertálni. Egyelőre az sem világos, hogy a tervezett bankadó hatásai milyen arányban jelentkeznek majd az új, illetve a meglévő ügyfelek által igénybe vett hitelek költségeiben, illetve hogyan alakul majd a nemzetközi nagybankok hitelezési politikája, amennyiben a bankadó változatlan formában marad.
Nincs egyelőre konkrét információ arról sem, hogy a közeljövőben újraindulnak-e a most igencsak hiányzó, korábban nagy népszerűségnek örvendett lakástámogatási rendszerek. A támogatás megszűnése miatt sok olyan potenciális vásárló szorult ki a piacról, akik nem tudják előteremteni a forinthiteleknél minimálisan előírt 25%-os önerőt ? ami egy átlagos fővárosi ingatlan esetében 3-4 millió forint.
A vásárlási kedvet viszont élénkítheti a személyi jövedelemadó tervezett csökkentése, mivel a magasabb arányban a háztartásoknál maradó havi bevételből több fordítható majd ingatlannal kapcsolatos kiadásra, illetve törlesztő részletre, újra bátrabban dönthetnek majd a potenciális vevők.
Jelenleg az ingatlanpiac összességében továbbra is stagnáló képet mutat, ugyanakkor szerkezetében folyamatosan változik. Az átlagos tranzakciós ár 2009 közepén érte el mélypontját 12.300.000 forintnál, ami jelentősen alatta marad a válság előtt megszokott árszintnek. Éppen ezért fontos látni, hogy az óriási túlkínálat miatt továbbra sincs lehetőség az árak emelésére ? jegyzi meg az elemzés.
A sajáterős eladás egyre hosszabb ideig tart, nem ritka, hogy egy-másfél évet is várni kell a vevőre, míg a közvetítői eladások átlagosan 30-120 nap alatt mennek vége. A továbbra is gyengének nevezhető piacon azonban nagy hálózatok hatékonysága egyre szembetűnőbb: a Duna Housenál például március után májusban is bevételi és eladási rekordot könyvelhettek el. A hálózat adatai szerint a potenciális kereslet már visszatért a piacra, azaz lenne igény a vásárlásra ? éppen ezért fontos kérdés, hogy a közeljövőben hogyan alakulnak majd a finanszírozási lehetőségek, és beindul-e valamilyen államilag támogatott lakásvásárlási vagy építési program.
A korábban több alkalommal is szóba került bérlakásépítés bizonyos vásárlói csoportok számára megoldás lehet, ám piaci alapon viszonylag kicsi az esély a megvalósulásra, ráadásul hosszú évek óta minden felmérés azt mutatja, hogy a hazai vásárlók döntő többsége saját tulajdonú ingatlanra vágyik ? a Nyugat-Európában jellemző akár 50-60%-os bérlakásállomány megvalósulása Magyarországon középtávon sem reális.
Kérdést vet fel azonban, meddig marad ilyen alacsony szinten a jegybanki alapkamat, illetve mi történik majd akkor, amikor az ország csatlakozik az euroövezethez, és a forintban felvett hiteleket is euróra kell majd konvertálni. Egyelőre az sem világos, hogy a tervezett bankadó hatásai milyen arányban jelentkeznek majd az új, illetve a meglévő ügyfelek által igénybe vett hitelek költségeiben, illetve hogyan alakul majd a nemzetközi nagybankok hitelezési politikája, amennyiben a bankadó változatlan formában marad.
Nincs egyelőre konkrét információ arról sem, hogy a közeljövőben újraindulnak-e a most igencsak hiányzó, korábban nagy népszerűségnek örvendett lakástámogatási rendszerek. A támogatás megszűnése miatt sok olyan potenciális vásárló szorult ki a piacról, akik nem tudják előteremteni a forinthiteleknél minimálisan előírt 25%-os önerőt ? ami egy átlagos fővárosi ingatlan esetében 3-4 millió forint.
A vásárlási kedvet viszont élénkítheti a személyi jövedelemadó tervezett csökkentése, mivel a magasabb arányban a háztartásoknál maradó havi bevételből több fordítható majd ingatlannal kapcsolatos kiadásra, illetve törlesztő részletre, újra bátrabban dönthetnek majd a potenciális vevők.
Jelenleg az ingatlanpiac összességében továbbra is stagnáló képet mutat, ugyanakkor szerkezetében folyamatosan változik. Az átlagos tranzakciós ár 2009 közepén érte el mélypontját 12.300.000 forintnál, ami jelentősen alatta marad a válság előtt megszokott árszintnek. Éppen ezért fontos látni, hogy az óriási túlkínálat miatt továbbra sincs lehetőség az árak emelésére ? jegyzi meg az elemzés.
A sajáterős eladás egyre hosszabb ideig tart, nem ritka, hogy egy-másfél évet is várni kell a vevőre, míg a közvetítői eladások átlagosan 30-120 nap alatt mennek vége. A továbbra is gyengének nevezhető piacon azonban nagy hálózatok hatékonysága egyre szembetűnőbb: a Duna Housenál például március után májusban is bevételi és eladási rekordot könyvelhettek el. A hálózat adatai szerint a potenciális kereslet már visszatért a piacra, azaz lenne igény a vásárlásra ? éppen ezért fontos kérdés, hogy a közeljövőben hogyan alakulnak majd a finanszírozási lehetőségek, és beindul-e valamilyen államilag támogatott lakásvásárlási vagy építési program.
A korábban több alkalommal is szóba került bérlakásépítés bizonyos vásárlói csoportok számára megoldás lehet, ám piaci alapon viszonylag kicsi az esély a megvalósulásra, ráadásul hosszú évek óta minden felmérés azt mutatja, hogy a hazai vásárlók döntő többsége saját tulajdonú ingatlanra vágyik ? a Nyugat-Európában jellemző akár 50-60%-os bérlakásállomány megvalósulása Magyarországon középtávon sem reális.
