Magyar építészet Kínában

Írta: Haszon - 2011. október 21. péntek, 21:44

A Magyar Építőművészek Szövetsége kiemelt helyen szerepel a Pekingben megrendezésre kerülő 6. Nemzetközi Építészeti Expón, a CIA  Expón (http://www.iae-china.org). A kiállítás tegnap nyílt meg Pekingben a Magyar Építőművészek Szövetségének fővédnökségével, ahol Magyarország a Kínai Építőművész Szövetség kiemelt vendégeként, mintegy 250 négyzetméter bemutató területen szerepel.

A 6. Nemzetközi Építészeti Expó a világ egyik legnagyobb szakmai eseménye több mint 1500 kiállítóval, mintegy 30 ország képviseletében, ahol nem csak a nemzetközi szakmai közönség, hanem a készülő beruházások iránt érdeklődő befektetők is nagy számban vesznek részt. A kiállítás tovább utazik másik két óriás városba Csonkingba és Shenzhenbe.

- A kiállításon bemutathatjuk a magyar gondolkodásmódot, az innováció hagyományát a magyar építészetben. Ezt megkönnyíti az a kulturális közelség, ami a kínaiak számára is nyilvánvaló. Különösen vonzó lehet Magyarország fekvése, amely gyakorlatilag Európa mértani középpontja, a fejlett vasúthálózat, a Duna és a jól kiépített autópálya-rendszer miatt pedig kiváló logisztikai és közlekedési központ.  A sok termálvíz pedig alkalmassá teszi arra, hogy a turizmus és gyógyturizmus kiemelt célpontja legyen. A vasútfejlesztés különösen érdekli a kínai beruházókat, ezért a magyar kiállításon bemutatkoznak az ezzel kapcsolatos fejlesztések: a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvari fejlesztések. – tájékoztat Kálmán Ernő a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke.

- A Pekingi Építész Expón két nagy témakörben vagyunk különösen érdekeltek. Az egyik a kulturális intézmények, a másik a történeti városok és a kortárs, tervezett beépítések kapcsolata. Az elsőben olyan tervek kapnak helyet, mint az általunk tervezett szentpétervári konferencia és kiállítási központ, amely kulturális intézményként is működhet. A másodikban a fővárosi metróépítések során kialakult alvárosközpontok bemutatását vesszük számba. De rajtunk kívül több építész is helyet kap. Szimbolikusan végig vonulunk a magyar ornamentika 150 évén. Ezáltal hidat képezhetünk a kínai építészeti kultúra felé.  – vázolja az elképzeléseket Zoboki Gábor építész, aki számos kínai projektre kapott megbízást.

Az esemény kapcsán a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökét, Kálmán Ernőt, valamint két Kínában már dolgozó építészt, Demeter Nórát és Zoboki Gábort kérdeztük a lehetőségekről:

K.E.: Megtiszteltetés számunkra, hogy a Kínai Építész Szövetség ilyen figyelemmel tüntet ki minket. A Kína iránti érdeklődés nem új keletű a magyar építészetben. A Kínával való magyar kapcsolat sokkal élénkebb, mint más európai országok esetén, ez az építészetben is fellelhető. Hiszen a Monarchiában a kiegyezés után arra ösztönözték a kutatókat, utazókat, hogy keressék az őshazát, ezért az érdeklődés a Távol-Kelet felé fordult. A magyar honfoglalás kori zene, ruházat, életmód sok szempontból egyértelművé teszi az ázsiai kötődést és ez a múlt században megmutatkozott az építészetben is. Sok keleti, ázsiai motívum bukkan fel a szecesszióval ötvözve. Ez mindenképpen megkönnyíti a kommunikációt Kínával, a közös gyökerek a kínaiak számára is egyértelműek, ők is tudatában vannak a magyarság ázsiai gyökereivel. 

A régmúlt bizonyára kevéssé érdekli a kínai beruházókat…

K.E: A közelmúltból is vannak fontos kapcsolódások. A József Nádor Egyetemen tanult Hudec László volt a következő állomása a magyar-kínai építészeti kapcsolatoknak. A kalandos életű Hudec az 1920-as évektől az egyik legelismertebb építész volt Kína történetében és Sanghaj városában több, mint 60 épületet tervezett, a laza talajú területen cölöpös alapozást alkalmazva megépítette Kína akkori legmagasabb épületét és javaslatára az általa készített egészségügyi intézményekbe légkondicionálást is terveztek. Hudec folyamatosan kapcsolatban állt a legmodernebb építészeti mozgalmakkal és a szülőhazájával is. Mivel Németország mellett Magyarország volt a Bauhaus egyik élharcosa, így a korszerű építészeti szemlélet fellelhető a sanghaji épületeken is.

Miért érdekes számukra Magyarország?

K.E.: A kínaiak éppen azt tartják vonzónak a magyar építészek gondolkodásmódjában, hogy a hagyománytisztelet és a modernitás egyszerre található meg benne. Épp abban látják a legfontosabb kihívást, hogy a régi épületek felhasználásával hogyan tudnak korszerű városrendezést megvalósítani.  Jelképes gesztus az is, hogy a magyar-kínai szakmai eszmecserét a sanghaji Park Hotelben tartották, ezt az épületet is Hudec László tervezte.  Az együttműködés legfontosabb állomása csak most következik, hiszen Magyarországot kiemelt vendégként szerepel Pekingben a 6. Nemzetközi Építészeti Expón. A Kínai Építész Szövetség nagyra értékeli a magyar kreativitást és innovációt.

Milyen konkrét fejlesztéseket érdemes bemutatni?

K:E.: Ami itt érdekes lehet, az infrastruktúra, a városrendezés, oktatás, turizmus és a sport. A kiállításon bemutathatjuk a magyar gondolkodásmódot, az innováció hagyományát a magyar építészetben. Ezt megkönnyíti az a kulturális közelség, ami a kínaiak számára is nyilvánvaló. Különösen vonzó lehet Magyarország fekvése, amely gyakorlatilag Európa mértani középpontja, a fejlett vasúthálózat, a Duna és a jól kiépített autópálya-rendszer miatt pedig kiváló logisztikai és közlekedési központ.  A sok termálvíz pedig alkalmassá teszi arra, hogy a turizmus és gyógyturizmus kiemelt célpontja legyen. A vasútfejlesztés különösen érdekli a kínai beruházókat, ezért a magyar kiállításon bemutatkoznak az ezzel kapcsolatos fejlesztések: a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvari fejlesztések.

Mi az, amit a kínai és magyar építészek közös munkájából kialakulhat?

D.N: Nemcsak a régmúlt, de az elmúlt 50 év szocializmusa miatt is közelebbinek érzik a kínai építészek a magyarok gondolkodásmódját, mint a nyugat-európai építészekét. A lenyűgöző ütemben fejlődő Kína az építészet terén két dolgot keres: a hagyományos urbánus városszerkezetet és az európai léptéket. A szakmai eszmecsere közöttünk éppen arról szólt, hogy szerintünk az európai városépítészeti hagyományok, a számunkra megszokott  emberi lépték a társadalmi igények kielégítésére szolgál. A kínai kortárs építészetnek figyelemmel kell lennie a kialakuló kínai középosztály szükségleteire is. Az emberi léptékben való gondolkodás fontos a közösségi, kulturális épületek és a lakóingatlanok tervezésekor.

De azért vannak különbségek a két ország között, nem?

D.N.: Igaz, hogy vannak speciális helyi különbségek. A családokban három generáció él együtt, bár az egy főre eső lakóterület inkább kisebb, mint Európában, de mégis nagyobb lakásokat kell tervezni, mert egy lakásban többen élnek egyszerre, mint nálunk. A közösségi épületek mások. A kínaiak számára az étterem találkozóhely és a színházak a könnyebb szórakozás közösségi terei

Milyen a kínai megrendelőkkel dolgozni?

Z.G.: Nagyon megkönnyíti a szakmai együttműködést, hogy a kínai építészek felkészültek és nyitottak minden ötletre. Mi a sokfunkciós kulturális objektumok terén nyertünk piacot. A shenzheni múzeum és színház tervezésénél is ragaszkodtunk ahhoz, hogy ne csak az alapvető működéshez legyenek meg a feltételek, hanem az épületeket a legkülönbözőbb kulturális és társasági eseményekre is tudják használni. Ezt a gondolkodást gyorsan megértették és megszerették. Külön értékelték azt a hozzáállásunkat, hogy az épületeknek nem csak a külsőségeit, a reprezentációs szempontjait tartjuk szem előtt, hanem azt is, hogy a funkcionális belső tartalom és a terek emberszabású kialakítása fontosabb, mint az épület formai megjelenése.

Mi az eddigi legnagyobb feladat Kínában?

Z.G: Különösen érdekes tanulmány egy 10 km hosszú folyópart menti városrész megtervezése Dongyingban. Javaslatunk szerint önálló karakterű városrészeket kell kialakítani, ahol az oktatás, a kulturális lehetőségek, a mindennapi lakó- és irodai funkciók használata vegyes alvárosi központok körül rendeződnek el. Szorgalmaztuk, hogy olyan közösségi terek létesüljenek, ahol a városlakók a közterek európai léptékű megfogalmazása révén fórumokat nyernek. Külön hangsúlyt helyeztünk a gyalogos-  és  tömegközlekedésre.

Mivel készülünk mi magyarok a Pekingi Expóra?

Z.G: A Pekingi Építész Expón két nagy témakörben vagyunk különösen érdekeltek. Az egyik a kulturális intézmények, a másik a történeti városok és a kortárs, tervezett beépítések kapcsolata. Az elsőben olyan tervek kapnak helyet, mint az általunk tervezett szentpétervári konferencia és kiállítási központ, amely kulturális intézményként is működhet. A másodikban a fővárosi metróépítések során kialakult alvárosközpontok bemutatását vesszük számba. De rajtunk kívül több építész is helyet kap. Szimbolikusan végig vonulunk a magyar ornamentika 150 évén. Ezáltal hidat képezhetünk a kínai építészeti kultúra felé.


Kiadványunk a DigitalStandon is elérhető!  

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés


Hirdetés

Kérdezzen a szakértőtől
onlinejogsebesz.hu
Rendezvényszervezés
Süveges Rita