Milyen adónemeket szeretne a Fidesz visszavonni, és melyeket behozni?

Ha a választók felhatalmaznak rá ? és ezt minden esetben szeretném hozzátenni a mondandómhoz ?, akkor az ingatlanadót visszavonjuk. Azt is nyugodtan állíthatom, hogy az adórendszer családbarátabb lesz a mostaninál. A családi adózást tartalmazza a Fidesz ?Erős Magyarország? című programja, a pontos forma még kérdéses. Az biztos, hogy a gyermekek száma alapján kedvezmény jár majd a szülőknek; nem csak annak, aki keres, hanem annak is, aki háztartásbeli vagy főállású anya. A vállalkozásoknál adócsökkentést tervezünk, enélkül nem tud talpra állni az ország. Az OECD 30 országa közül ma nálunk nehezedik a második legnagyobb élőmunkateher az átlagos jövedelemre. Elemezzük a román és a szlovák megoldást, ahol egykulcsos adóval kísérleteznek. Vita folyik a párton belül arról, hogyan lehet ezt összeegyeztetni a családi adózással, a megoldás a közeljövőben körvonalazódik, még van időnk, nem vagyunk a kormányrúdnál.

Korábban Ön szorgalmazta az egykulcsos adórendszert, míg Orbán Viktor pártelnök más véleményen volt.

Legutóbb már az elnök úr is 17 és 21 százalék közötti egykulcsos adóról beszélt, úgy látszik, mérlegelte a felvetésem. Kormányon már 2001-ben elkezdtük vizsgálni, hoz-e előnyt a gazdaságnak, ha az áfa, a társasági adó, az osztalékjövedelem és az szja egységesen 21 százalék körül alakulna. Ma már ez kevés, hiszen Szlovákiában 19 százalék a kulcs, Romániában 16. Ezen értékek alá kell menni, de legalábbis azonos szintben érdemes gondolkodni. A román és szlovák példát említette. Vannak-e olyan országok, amelyeket érdemes másolni? Szerintem nincs, minden ország egyedi. Azt kell nézni, hogy adottságainknak melyik megoldás felel meg a legjobban.

A feketén szerzett pénzeket meg lehet fogni a z ingatlanadóval. Ennek visszavonása nem a tehetős réteget védi?

Ehhez nem kell ingatlanadó. Ma a vagyongyarapodás vizsgálatával az APEH kezében van eszköz arra, hogy a bevallott jövedelem és a vagyon közti feltűnő aránytalanságot kimutassa és megadóztassa. Vállalkozói körökből olyan információk jutottak el hozzám, hogy ezt időnként elég durván meg is teszi. Problémának látom, hogy az államnak nincs reális képe az állampolgárok vagyonának nagyságáról, ami pedig elengedhetetlen feltétele a szakmailag megalapozott döntéseknek. Megbízható statisztikára volna szükség, amely alapján például az önkormányzatok el tudnák dönteni, mekkora terhet bírnak az ott élők. Egy példa: bekértük a 2008-as szja adóbevallások statisztikáit. Beigazolódott korábbi sejtésünk, miszerint aránytalanul magas, a munkajövedelemmel rendelkezők 27,5 százaléka a 70 ezer forint környéki minimálbér után adózik. Tehát nem úgy néz ki a magyar adózási gyakorlat, hogy kevesebben a minimálbér környékén, a többség az átlagbér alap-ján, és néhányan a legmagasabb kategóriában adóznak ? a szlovák adórendszer egyébként ilyen ?, hanem a minimálbér után adóznak a legtöbben. Ennek az óriási adóteher az oka és a feketegazdaság, de egyikből következik a másik.

Adatok nélkül nem lehet gazdaságpolitikát csinálni...

Ez így igaz. Mellékszálként megemlítem, vannak negatív és pozitív ösztönzők, amelyek ráveszik az embereket, hogy bevallják a jövedelmüket, de ellenérdekeltté is tehetik őket. A családi pótlék összege például szeptembertől bekerült az adóalapba, a gázár-támogatást pedig az egy főre jutó összeg alapján ítéli oda a kormány. Ez most magasabb lesz emiatt. Ezek az elemek arrafelé lökik az adózási szokásokat, hogy az adózók minél kevesebbet valljanak be.

Ezért az adócsökkentés a megoldás?

Nem lehet mindenkit vagyonosodási vizsgálatnak alávetni. Az államnak kell lépnie, és olyan rendszert létrehoznia, amelyben nem éri meg eltitkolni a jövedelmet. Ez a nyugodt alvás költsége.

 A vagyonosodási vizsgálat megmarad, vagy akár nagyobb hangsúlyt kap?

Ezzel kapcsolatban rosszak a tapasztalatok. Az, hogy a Széchenyi-tervből (a Fidesz- kormány gazdaságösztönző programja volt ? a szerk.) támogatást kapott vállalkozók többsége már átment vagyonosodási vizsgálaton, azt bizonyítja, hogy a kormányzat az APEH-en keresztül ezt politikai eszközként is használja.

Ez tényleg így történt? Mire alapozza?

A képviselői körzetemben tartok fogadóórákat, számos vállalkozó jött be, akik vagyonosodási vizsgálaton mentek át. Döntő többségük energiahatékonysági, otthonteremtési program vagy éppen útépítés kapcsán Széchenyi-terv által támogatott vállalkozó volt. Azelőtt soha nem láttam őket, nem hiszem, hogy a Fideszhez kötődtek volna.

Milyen eszközei vannak a pénzügyi rendszernek, hogy ideológiai stratégiákat teremtsen? Itt a pártja által hangoztatott értékekre gondolunk.

Úgy kell értékeket teremtenünk az adórendszerben, hogy az ne legyen Biblia vastagságú olvasmány. Edmund Stoiber bajor tartományi kormányfő mondta, hogy olyan adórendszer kell, amely elfér egy söralátéten. Ez a koncepció lenne jó, igaz, erre ma kevesebb esélyt látok. Csökkenteni kellene a kivételek és kedvezmények számát, és a fő területekre szükséges koncentrálni. Mondok erre is példákat. Tragikus a népesedési helyzet, évente egy Szekszárd nagyságú város tűnik el a térképről, ennek pedig súlyos gazdasági következményei is lesznek. Muszáj ösztönzőt beépíteni a gyermekvállalás, gyermeknevelés érdekében, máskülönben végletesen elöregszik a magyar társadalom, és a társadalombiztosítási rendszer fenntarthatatlanná válik. További kiemelt területként kezelendő a munkahelyteremtés és az otthonteremtés. E három pillérre lehet építeni a rendszert.

Ön otthonról milyen erkölcsi támaszt kapott, amit még tud érvényesíteni?

Mondhatnám, hogy az alapvető erkölcsi értékeket az apám tenyerén keresztül kaptam meg, amikor nem jól viselkedtem. Átlagos, vidéki család volt a miénk is. Szoktam mondani a gyerekeimnek, amikor látom a tévében, hogy diákok tanárokat vernek, hogy ha kaptam egy nyaklevest az iskolában, el sem mertem mondani otthon, mert már kapom is a másikat. Az egy más világ volt.

A nyakleves az még nem érték?

Nem fordultunk miatta ombudsmanhoz. Szüleim első generációs értelmiségiek voltak, sokat dolgoztak, mindkét felmenő részről földjeik voltak, de a kommunista rendszer a gazdálkodás lehetőségét megszüntette. Szerintem a ?mondj igazat? érték volt a legfontosabb. Nehezen viselték, ha nem bontottam ki az igazság minden elemét.

És Ön sem viseli el beosztottaktól, munkatársaktól?

Ritka az ilyen helyzet, de jó a kérdés, ez már politika...

Hogyan lehet ezt az elvet a politikában érvényesíteni?

Hamis alapállás, hogy a politikus csak lop, csal, hazudik. Néha azonban lehetnek olyan pillanatok, amikor kiélezett a helyzet: a puszta igazság hátrányt okoz az országnak, a szervezetnek, a politikusnak, vagy pedig a kisebb kár jelenti az igazság eltitkolását. Példa erre, amikor pénzügyminiszternek felteszik a kérdést, hogy holnap leértékelik-e a nemzeti valutát. Ez az, amit nem mondhat el, mert kárt okoz vele. Ilyenkor mérlegelni kell. Minden politikus esendő ember, de más nagyságrend, amikor keresnek telefonon, és azt feleli a titkárnő, hogy ?később hívják, most nincs itt?, mint ha azt mondom, hogy ?hazudtunk reggel, éjjel meg este?. Megerősített minket az MSZP példája, hogy csak olyat szabad ígérni, amit meg is tartunk. A szavahihetőséget egyszer lehet eljátszani, és öt perc alatt el lehet veszíteni mindent.

Miért szavazták meg annak idején a Medgyessy-kormány jóléti programját?

Már lehetett látni a következményét ? mi legalábbis megírtuk. Azt csak utólag lehetett látni, hogy a gazdaság teljesítményével nincs arányban a csomag nagysága.

De Ön volt a pénzügyminiszter előtte!

Bocsánat, azért mi rendezett viszonyokat adtunk át. A magyar gazdaság nem ezen a szinten volt. Az MSZP is azt mondta, van 320 milliárd a kasszában. Akkor még nem az adósságállomány növekedése volt a kérdés. Azért is szavaztuk meg 2002-ben, mert a fizetésemelés egy összevont salátatörvénynek egy részét jelentette. Szerepelt benne a jegybanki törvény módosítása, adótörvénymódosítás, 50 százalékos fizetésemelés a közszférában, és még számos más elem. Hosszas vívódás előzte meg a döntést. Ellenzéki pártként az önkormányzati választás előtt álltunk. Ha a kormánypárt azt mondja, hogy erre van fedezet, akkor mit tegyünk... A Fidesznek is vállalni kell ezért a felelősséget, de teljesen más a kormányzat és az ellenzék felelőssége.

Orbán Viktor pártelnök mondta: segíteni kell az eladósodottakon, hogy ne vigyék el a fejük fölül a házat. Ám így a könnyelmű hitelfelvételt támogatjuk.

Alapvetően mindenkinek vállalnia kell a felelősséget, ha túlköltekezik. Ebben persze a bankoknak is van felelősségük. Olyan nincs, hogy a bank semmilyen felelősséget nem vállal. Ha viszont arról van szó, hogy családok a válság speciális körülményei miatt kerültek az utcára, akkor segíteni kell.

A kormányzatnak hiányoztak az eszközei az eladósodás korlátozására?

Utólag azt mondom, hogy kellettek volna ilyen eszközök. Most, amikor az MNB elnöke azt mondja, hogy korlátozni kellene a devizahiteleket, az már eső után köpönyeg. Utánlövés, de amíg forintban fizetünk és nem euróban, egy ilyen ötletnek a jövőre vonatkozólag alapja van.

Nyilván van vállalkozó a családban. Milyen helyzetleírást kap tőlük?

Van, aki egy kis élelmiszerboltot visz Karcagon. Sok jót nem tud mondani. Egy ilyen kisvárosban is ott vannak az élelmiszerdiszkontok, tehát az ilyen kis bolt is a túlélésért küzd. Emellett az átlag kisvállalkozónak a hatóságokkal van baja, heti rendszerességgel kapnak ellenőrzést az ÁNTSZ-től, munkaügyi felügyelettől és így tovább. Elég macerás, mert ha van két alkalmazott, és abból az egyik a hatóságok ellenőrzésének adatgyűjtését végzi, az sok. Van, aki a mezőgazdaságban dolgozik, ő azt mondja, nem lesz rossz éve. Úgy látszik, az uniós agrártámogatás kezd stabilizáló hatást kifejteni az ágazat egyes területein.

A bolt kapcsán szó volt a bürokráciáról: tervezik a közszféra leépítését?

Két területet szeretnék említeni: a bürokrácia csökkentése és a korrupció. A bürokráciát nehéz mérni, de a hasonló nagyságú Csehország, Portugália vagy Ausztria jóval kisebb apparátussal működteti az államigazgatást.

Mit csináljunk ezekkel az emberekkel a válságban?

A leépítés fontos, de ez egy morális-szociális kérdés is. Az állam teljesen nem tudja megoldani a gazdasági válságot, a foglalkoztatást. Jelenleg a kormány főként az Út a munkába programba és a közszférába terel embereket, úgy 30-35 ezret eddig, a versenyszférában pedig elbocsátottak 150 ezer embert. Az azonban nem megy hosszú távon, hogy egy állami irodába még két embert felveszek, mert az mind a gazdaságra terhelődik. A nagyságrendi megoldás a versenyszférából jön.

Igen erős a multik szerepe Magyarországon. Sokan a elküldenék őket, de a munkahelyekre szükség van. Lehete értékelvű rendet tenni a kérdésben?

Ezzel kínlódik minden ország Közép- Európában: túl sokat gondoltunk, mást vártunk a multiktól. Hoztak be új technológiát, menedzsment rendszereket, aztán kiderült, hogy elsősorban mégis csak pénzt akarnak keresni. Le kell számolni a tévhittel, hogy a multik oldják meg a foglalkoztatás problémáit: 60-70 ezer ember dolgozik náluk, a munkavállalók kétharmada kis- és középvállalkozásoknál van. Ha komolyan gondoljuk, hogy egymillió munkahelyet teremtünk, akkor a bürokrácián, adókon kívül a kkvszektort kell versenyképessé tenni, és a multik helyzetét, gazdaságra gyakorolt hatásait is elemezni kell. Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban nincsenek ily mértékben jelen. Olyan gazdasági klímát kellene kialakítani, amely regionális multik létrejöttét eredményezi, ahol a fontos döntéseket Budapesten hozzák meg, és ez által szerepet játszanak a magyar érdekek is. Az osztrákok ezt jobban csinálták, volt hozzá tőkéjük is, tudatosabban jelentek meg Magyarországon, mint mi külföldön.

A baloldalról ki az, akit Ön elfogad?

Mindannyian a politikai piacon áruljuk a portékánkat, itt a munkakapcsolatok jellemzők. A pénzügyminiszterrel, Oszkó Péterrel jónak tartom a munkakapcsolatot, tízszer jobb, mint az előzővel.

Mit lehet tenni a vállalkozókért?

Az adócsökkentés és a kiszámítható adórendszer fontos lépés. Gazdaságfejlesztési programra is szükség van, mert fenntartható pályára kell állítani a magyar gazdaságot. Alapvető cél a munkahelyteremtés. Fontos a díszburkolat és a diszkólámpa is, de talán ráér a válság után is. Idegenforgalom, energiahatékonyság ? ezekre szívesen szánnánk több pénzt. A Fidesz számára fontos, hogy behozza az egészségügyet a fejlesztési területek közé, mert az ágazat számos kapcsolódási ponton keresztül fejti ki hatását a gazdaságra. Az otthonteremtés szintén kulcsterület, hiszen a belföldi építőipart ösztönözni kell, ez vonzza magával a szállítást is. Ingyen lakás nem lesz, de partnerek leszünk abban, hogy az önkormányzattal, az állammal közös kockázatot vállalva támogatást kapjanak a lakók.

Pénzügyekben ki dönt otthon?

A komoly döntéseket együtt hozzuk meg a feleségemmel, a napi ügyekben inkább ő dönt. A gyerekeknek pedig jó mintát mutatunk pénzügyekben.

NÉVJEGY

Varga Mihály (44) Karcagon született, felesége vegyész. Három gyermekük született. Az MKKE áruforgalmi szakán szerzett oklevelet. 1988. december végén csatlakozott a Fideszhez, a párt Jász-Nagykun- Szolnok megyei csoportjának alapítója. 2001. január 1-től 2002. május 27-ig pénzügyminiszter. 2005. június 11-től a párt gazdaságpolitikáért felelős alelnöke. A Magyar- Kazah Baráti Társaság alelnöke, Johannita Lovagrend tagja. 2001-től a karcagi református egyházközség presbitere.

Kolozsi Gábor
Mehlhoffer Tamás
Stipsicz Károly